Új bíróságot akar létrehozni a fővárosban a Fidesz

Létrejön egy új kerületi bíróság Budapesten, felújítják az egyik régi bírósági épületet, és emelik az ügyészek bérét - többek között ezt tartalmazza az az igazságszolgáltatási törvénycsomag, amelyet a Fidesz vezetése javasol. Az előkészítésben részt vevő Áder János fideszes európai parlamenti képviselő megerősítette, hogy nem vállal semmilyen bírósági tisztséget.

Elkészült a kormányoldal által javasolt igazságszolgáltatási reform második intézkedéscsomagja, amelyet szerdán Áder János fideszes európai parlamenti képviselő, Navracsics Tibor igazságügyi miniszter és Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője ismertetett.

A reform előkészítésére a Fidesz elnöksége által felkért Áder János a részletekről kifejtette: a legnagyobb ügyhátralékkal küzdő központi igazságszolgáltatási régió, vagyis Budapest és Pest megye problémáját orvosolnák azzal, hogy létrejönne egy új kerületi bíróság - amely a X., a XIV., a XVI. és a XVII. kerületet érintően lenne illetékes. Ennek célja a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) tehermentesítése, ez ugyanis mintegy 25 százalékos tehercsökkenést jelentene a PKKB-n.

Szebb épületet ígér a Fidesz

Hozzátette, jelenleg "méltatlan körülmények között" dolgoznak a bírák a Pest megyei bíróságon, ezért az a döntés született, hogy a kormány támogatni fogja a bíróság épületének felújítását, vagy egy új épületbe költöztetését. A politikus közölte azt is: a bírákat sújtó adminisztratív terhek csökkentése érdekében 2012-től 200-zal nő a bírósági ügyintézők száma, 180-nal pedig a bírósági titkároké. Ezzel párhuzamosan létesítenek húsz új ügyészi státuszt is. Megjegyezte azt is, hogy a költségvetés feladata lesz a mozgó bírói státuszhoz szükséges pótlék biztosítása.

A bírák "megbecsülésének javítása" érdekében azt javasolják - folytatta Áder János -, hogy a címpótlék adományozása, ami eddig is lehetőség volt, váljon gyakoribbá, húsz év szolgálati idő után pedig járjon automatikusan. Ennek Áder szerint az a célja, hogy például azoknak is legyen lehetőségük magasabb jövedelemre szert tenni, akik hosszú éveken keresztül, akár pályájuk végéig is helyi bíróságon dolgoznak.

Ugyanez megvalósul majd az ügyészek esetében is. A bírák 13. havi fizetése megszűnik, de úgy, hogy "alapbéresítik" azt, vagyis nem egy összegben, hanem 12 hónapra lebontva kapják majd meg. Az ügyészek esetében bérfelzárkóztatást javasol az EP-képviselő, aki szerint a cél az, hogy az ügyészi bérek érjék el az azonos szinten dolgozó, azonos szolgálati idővel rendelkező bírák illetményét.

A gyorsítás jövőre csúszhat

A reform harmadik állomása Lázár János szerint az eljárási törvények módosítása lesz a még hatékonyabb és gyorsabb ítélkezés érdekében, de lehetséges, hogy ez átcsúszik 2012-re. Áder János javaslatait a már a parlament előtt fekvő négy törvényjavaslathoz - amelyek között kettő a bíróságról, kettő pedig az ügyészségről szól -, valamint a költségvetési törvényjavaslathoz nyújtják majd be módosító indítványok formájában - közölte Lázár János.

A sajtótájékoztatón Navracsics Tibor arról beszélt, hogy az igazságügyi reform keretéül szolgáló négy törvényjavaslat megalkotásánál a fő szempont a bíróságok és az ügyészségek függetlenségének megőrzése, valamint az igazságszolgáltatás hatékonnyá tétele volt, ugyanis az sok esetben olyan lassan működik, hogy az már a jogállamba vetett hitet, a hétköznapi élet biztonságát fenyegeti. Az alapvető cél ezért a tiszta viszonyok megteremtése az intézményi hierarchiában, valamint olyan személyzeti politika kialakítása, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók - anyagilag is - érdekeltek legyenek abban, hogy a rendszerben maradjanak - mondta a miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltő Navracsics.

Áder nem akar bírósági vezető lenni

Arra a kérdésre, hogy van-e olyan poszt, amelyet elvállalna az új igazságügyi rendszerben, Áder János válaszában emlékeztetett: a benyújtott törvényjavaslat egyértelműen rendelkezik arról, hogy az új Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke csak a bírák közül kerülhet ki, csakúgy, mint a mostani Legfelsőbb Bíróságból kialakítandó Kúria elnöke. Szerinte minden, ami a személyét érinti ezzel kapcsolatban, az találgatás, pletyka, és felesleges cáfolni. Lázár János viccelődő közbevetésére, miszerint "módosító indítványokat szoktunk benyújtani", Áder János leszögezte: ilyen módosító indítvány nem készült és nem is fog.

Arra a kérdésre, hogy kerülhet-e a Kúria élére a jelenleg a Legfelsőbb Bíróságot vezető Baka András, Lázár János azt válaszolta: a köztársasági elnök a jelöléskor mérlegelni fog minden szempontot.

Baka András korábban úgy nyilatkozott, hogy szerinte túl erős jogosítványai lesznek a leendő OBH-elnöknek, mire Áder azt mondta, azért furcsállja Baka András szavait, mert nem történik más, mint hogy különválasztják azt, ami eddig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökénél egy kézben volt. "Ha Baka András kritikával illeti ezt az új tisztséget és az ehhez tartozó hatásköröket, akkor lényegében kritikával illeti a saját, most még hatályos jogosítványait is", hiszen ma egyben ő az OIT elnöke is - mondta a fideszes EP-képviselő.