Lázár János ragaszkodik az egységes képviselői fizetéshez

Nem hallgatott társaira Lázár János, és saját elképzelései szerint nyújtotta be a képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslatot. A Fidesz-frakcióvezető javaslata alapján a többség rosszul járna, lényegében mindenkinek egységes lenne a fizetése. Magasabb bért kapnának ugyan a frakcióvezetők és a bizottsági elnökök, de nem lehetne végtelenül halmozni a pótlékokat. Attól pedig levonnának, aki egy ülésszakon ötnél többször hiányzik a bizottsági ülésről.

Saját eredeti elképzelései szerint nyújtotta be pénteken késő este az országgyűlésnek a képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslatot Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, aki figyelmen kívül hagyta a korábban ezzel a kérdéssel foglalkozó albizottság legtöbb javaslatát, például a bizottsági helyekért járó pótlékokat. A javaslat alapján a legtöbb képviselőnek csökkenne a fizetése, és a mainál átláthatóbb lenne a rendszer.

Lázár egységesítené a képviselők tiszteletdíját: majdnem mindenki a mindenkori helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összeget, jelenleg bruttó 745 ezer forintot vihetne haza. Lázár az albizottság javaslatával szemben nem adna plusz pénzt a bizottsági munkáért. Beépítette viszont a javaslatba az LMP ötletét, hogy csökkenjen a fizetése annak a képviselőnek, aki egy ülésszakon ötnél több bizottsági ülésén nem vesz részt személyesen.

Az eredeti koncepcióhoz képest ugyanakkor annyiban módosult a törvényjavaslat, hogy az átlagos képviselőknél magasabb fizetést kapnának a bizottsági elnökök, illetve a képviselőcsoportok helyett mégis az Országgyűlés Hivatala fizetné a frakcióvezetőket és néhány helyettesüket. A frakcióvezetők Lázár javaslata szerint a miniszterekével azonos (jelenleg bruttó 1,2 millió forint), a bizottsági elnökök és a frakcióvezető-helyettesek államtitkári (bruttó 997 ezer forint) fizetést kapnának.

Ugyancsak miniszteri illetmény járna az országgyűlés alelnökeinek, a jegyzők pedig államtitkári fizetést kapnának. Ha valakinek több tisztsége is van, az a javaslat szerint a magasabb fizetést veheti fel, de nem adódnak össze a különféle díjak (az [origo] által az albizottság javaslatai alapján elvégzett számításokból kiderült, hogy a pótlékok összeadásával egyes képviselők akár több mint 1,3 millió forintra is feltornázhatták volna a fizetésüket).

Lakás, telefon és benzinkártya

Lázár javaslata ragaszkodik az üzemanyagkártyák bevezetéséhez is. Ezeket a névre és rendszámra szóló, át nem ruházható kártyákat az adóhivatal normái alapján töltenének fel a választókerület Budapesttől mért távolsága alapján. Ezzel a budapesti képviselők havonta 2000 kilométert, a legmesszebbről érkezők pedig 5000 kilométert autózhatnának. Emellett a javaslat átvette az albizottság ötletét, amely szerint a képviselők ismét ingyen használhatnák a tömegközlekedést (ezt a jogukat még a Medgyessy-kormány idején vesztették el).

A javaslat szerint megszűnne a lakhatási költségtérítés (jelenleg havi 115 ezer forint), ehelyett az országgyűlés biztosítana a képviselőknek legalább 35, de legfeljebb 50 négyzetméteres lakást, vagy bérelne szállodai szobát. Ez a szolgáltatás viszont nem járna annak a képviselőnek, akinek (vagy közeli hozzátartozójának) van saját lakása Budapesten. Utóbbiról ugyanakkor a képviselőknek maguknak kellene nyilatkozni, az országgyűlés ezt nem ellenőrizné.

A törvényjavaslat szerint az országgyűlési képviselőknek az Országgyűlés Hivatala mobiltelefont biztosítana, amellyel minden hónapban a mindenkori minimálbér 30 százalékának megfelelő összegért telefonálhatnának (ez jövőre több mint 27 ezer forint lesz). Az Országgyűlés Hivatala továbbra is ingyenesen biztosítja a képviselőknek az irodát, a vonalas telefont, a faxot és az internetkapcsolatot. A jelenlegi egy alkalmazott helyett minden képviselőnek lenne egy adminisztrátor és egy politikai tanácsadó munkatársa, illetve a választókerületében is alkalmazna neki egy ügyintézőt a helyi önkormányzat.

Lázár javaslata szerint az új törvény 2012. szeptember 1-jén lépne hatályba. A frakcióvezető tehát nem fogadta meg az albizottságnak azokat a javaslatait sem, mely szerint az adóévhez vagy az új, kétszáz fős parlament megalakulásához kötötte volna a hatálybalépést. Az előbbi 2013-ra, az utóbbi pedig 2014-re tolta volna ki az új rendszer életbe lépését.