UD Zrt.-ügy: Laborc szerint nem az NBH-tól szivárogtak ki a hangfelvételek

Laborc Sándor biztos abban, hogy nem az általa vezetett titkosszolgálattól szivárogtak ki az UD Zrt. vezetőinek beszélgetéséről készül hangfelvételek. A Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját tanúként hallgatták ki a bíróságon.

Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az UD Zrt.-ügyben indított büntetőperben tanúként azt állította: nem tudja, honnan szivároghattak ki az UD Zrt. vezetőinek telefonbeszélgetéseiről titokban készített hangfelvételek, csak abban bizonyos, hogy nem az általa vezetett titkosszolgálattól.

A vád szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke személyes adattal élt vissza, amikor a bizottság tagjainak kiosztotta a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki, fideszes országgyűlési képviselők, egykori titokminiszterek által az UD Zrt. egyik vezetőjével, Horváth Józseffel folytatott telefonbeszélgetések lehallgatás útján rögzített hanganyagát és leiratát. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

Csütörtökön Laborc Sándor tanúként elmondta, hogy nem tudja, honnan, mi módon kerültek nyilvánosságra a hangfelvételek, de az eset miatt volt belső vizsgálat az NBH-nál, és azt tisztázták, hogy onnan nem szivároghattak ki. A volt főigazgató hozzátette, hogy az NBH-tól a feljelentésükkel együtt átkerültek a rendőrségre, és ő ezután már nem tudta követni a lehallgatási anyagok sorsát.

Laborc több ízben is azzal tagadta meg a válaszadást, hogy szolgálati vagy államtitkot sértene. Tanúvallomásában többször is hangsúlyozta, hogy az UD Zrt.-ügynek több ága van, és nem az a nemzetbiztonsági szempontból legjelentősebb, amelyik a nyilvánosság előtt zajlik. Miniszteri engedéllyel, objektumvédelmi céllal hallgatták le az UD Zrt. vezetőit, és így egyfelől nemzetbiztonsági kockázatot rejtő információkra bukkantak, amelyek ma is minősített adatok, másfelől viszont az alapján, ami nem volt titkos, feljelentést tettek a rendőrségen.

A büntetőper jövőre folytatódik, és február elején hirdethetnek elsőfokú ítéletet.