A költségek csökkentésére biztatja Schmitt Pál a fővárost

A köztársasági elnök szerint a főváros és a kerületek forrásvitája, illetve a politikai pártok motivációi miatt kialakult érdekellentéteket félre kell tenni, mert a fejlesztések csak így valósíthatóak meg Budapesten.

Schmitt Pál köztársasági elnök együttműködést sürgetett a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének elején tartott beszédében, mivel - mint mondta - a budapestiek által joggal elvárt fejlesztés csak így valósítható meg.

Az államfő kifejtette: Budapest "hatalmas öröklött adósságállománnyal küzd" ugyan, de az - akár a főváros és a kerületek forrásvitája, akár a politikai pártok motivációi miatt kialakult - érdekellentéteket félre kell tenni. A választók tavaly "egyértelmű, erős legitimitású többséget" küldtek a közgyűlésbe, "erős felhatalmazású" főpolgármesterrel - idézte fel. Shmitt szerint nem egy 23 kerületre felosztott, hanem egy egységes fővárosra van szükség.

Az államfő arra biztatta a közgyűlést, hogy a döntéseknél továbbra is a költségek csökkentése, a közpénzekkel való józan gazdálkodás legyen a mérce. Mint mondta, csak így szerezhető vissza az emberek bizalma, hogy a magukénak érezzék a fővárost. A cél az, hogy a kérdésre, hol szeretnének élni, egyre többen válaszolják: "természetesen Budapesten" - tette hozzá.

A Fővárosi Közgyűlésben a képviselők több mint száz javaslatot tárgyalnak szerdán. A 2012-es költségvetési koncepciót18 igen, 10 nem és 2 tartózkodással fogadták el. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes felszólalásában azt mondta, hogy a koncepció tele van bizonytalansági elemekkel, , és természetes, hogy a tényleges büdzsé elfogadásig még "hatni fognak becsapódó villámok".

Az MSZP több képviselője is kifejtette, hogy nem támogatja a koncepciót, és bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. Az LMP a főváros érdekérvényesítési képességét kritizálta, Hanzély Ákos szerint ez az oka annak, hogy a főváros nem tudja megoldani a finanszírozási problémákat. A Jobbik a megszorítások ellen szólt, attól tart, hogy a források szűkülése a lakosság rovására megy.

Szavaztak a képviselők korábban névtelen közterületek elnevezéséről, illetve egyes nevek megváltoztatásáról; ezeket kerületi önkormányzatok és magánszemélyek kezdeményezték.