Döcögve indul el januárban az új cafetéria-rendszer

Még el sem kezdték gyártani az eddigi étkezési utalványokat felváltó állami kiadású Erzsébet-utalványokat, ezért legkorábban februárban kaphatják meg azokat a munkavállalók. A munkaadók az eddiginél jóval kevesebb jegyet adhatnak majd a dolgozóiknak, és egyelőre a kisebb boltok mellett csak két magyar bolthálózatban, a Coopban és a Reálban lehet majd őket beváltani.

Legkorábban február elején fogják megkapni a munkavállalók a jelenleg támogatott étkezési utalványokat felváltó Erzsébet-kártyát - mondta Guller Zoltán, az étkezési jegyeket kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) ügyvezető igazgatója kedden a cég sajtótájékoztatóján. Az új, az állami kibocsátású Erzsébet-utalványra és a Széchenyi Pihenőkártyára (SZÉP-kártya) alapuló cafeteria-rendszer január 1-én lép életbe, de az Erzsébet-utalványokat egyelőre el sem kezdték gyártani. A NÜSZ már kiválasztotta a nyomdát, ahol az utalványok készülnek majd, de még szerződést sem kötöttek, így februárnál előbb biztos nem készülnek el az első jegyek.

A parlament november 21-én, az adótörvények módosításával döntött arról, hogy januártól állami monopólium lesz a béren kívüli juttatásként adható étkezési utalványok kibocsátása, így nem sok idő maradt arra, hogy január 1-ig az elfogadóhelyekkel és a munkáltatókkal is megkössék a szükséges megállapodásokat. Kedden a NÜSZ két magyar áruházlánccal kötött szerződést: a Coop négyezer, a Reál pedig kétezer üzletben fogja elfogadni az új állami utalványokat. Guller szerint már több kisebb bolt is csatlakozott, és a most bekapcsolódó két nagy lánccal együtt már több mint 11 ezer elfogadóhellyel kötöttek megállapodást. Míg a jelenleg forgalomban lévő legnépszerűbb étkezési jegyeket 50-60 ezer helyen fogadják el, a NÜSZ abban bízik, hogy januárra legalább húszezer helyen el fogják fogadni az Erzsébet-utalványoka.

Nemcsak az elfogadóhelyek száma, az utalványok összege is csökken: jelenleg maxiumum 18 ezer forintért adhatnak étkezési jegyeket a munkáltatók, jövőre béren kívüli juttatásként már csak ötezer forintnyi Erzsébet-utalványt adhatnak ki. Ezt kiegészíthetik majd maxiumum 12500 üzemi étkezésre felhasználható forinttal, amelyet a SZÉP-kártyákon kaphatnak meg a dolgozók. A kártyákhoz azonban nem elég, ha szerződést kötnek az elfogadóhelyekkel, ki kell építeni az informatikai hátteret és a kártyaleolvasókat is. Guller szerint pont azért, mert a pizzafutárok nem tudnának mit kezdeni januárban a feltötött SZÉP-kártyákkal, egy éven át az Erzsébet-utalványokat is fel lehet használni melegétkezésre is.

Bár a NÜSZ a honlapján már hetek óta buzdítja a munkaadókat arra, hogy rendeljék meg az Erzsébet-utalványokat a dolgozóiknak, szerződést még senkivel nem kötöttek. A jelenleg forgalomban lévő utalványokat kiadó cégek szerint összesen százezer cég és több mint 2,5 millió munkavállaló használja az étkezési utalványokat. Az Erzsébet-utalványt övező bizonytalanságok miatt sokan még nem döntötték el, hogy jövőre adnak-e étkezési jegyet a dolgozóiknak. Guller szerint eddig 2500 munkáltató jelezte, hogy érdekelné az új lehetőség, ők 400 ezer dolgozójuknak adnának Erzsébet-utalványt.

A kormány azzal indokolta az étkezési utalványok évi több mint kétszáz milliárd forintos piacának államosítását, hogy az abból keletkező haszon így külföldi cégek helyett a magyar államot fogja gazdagítani. Az utalványok árából a NÜSZ 2 százalékot kér a munkaadóktól, az elfogadóhelyeknek pedig 3-6 százalékot kell fizetniük az Erzsébet-utalványok forgalma után. A tervek szerint ezt a hasznot a Nemzeti Üdülési Alapítványon keresztül teljes egészében szociális célra fogják fordítani: szociális üdültetésre és gyerekétkeztetésre fogják fordítani. Hogy pontosan hogyan, annak részleteit Horváth Endre, a Nemzeti Üdülési Alapítvány most kinevezett elnöke szerint a két ünnep között fogja kidolgozni az alapítvány kuratóriuma, de a pénzt Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma államtitkárának szakmai irányításával fogják felhasználni.