"Komoly pofon" az Ab döntése a médiatörvényről

A médiatörvények lényeges pontjait semmisítette meg az Alkotmánybíróság, igazat adva a jogszabály elfogadása idején élesen tiltakozó civil- és szakmai szervezeteknek. Az [origo] által megkérdezett médiajogász úgy véli, az is fontos, ami a határozatból kimaradt: szerinte a Fidesz által a testületbe juttatott új tagokkal a politikailag érzékeny kérdéseket, például a médiahatóság vezetőjének vagy a Médiatanács tagjainak a kinevezését nem bírálta el az Ab.

"Önmagában jelentős eredmény, hogy a döntés megszületett" - értékelte az [origo]-nak Polyák Gábor médiajogász, a most megalakult Mérték Médiaelemző Műhely vezetője az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatát, amelyben a pontosan egy évvel ezelőtt elfogadott médiatörvények számos rendelkezését alkotmányellenesnek minősítette és megszüntette. A korábban a törvényt alkotmányellenesnek minősítő egyetemi docens - akit még az előző országggyűlés idején Sólyom László köztársasági elnök az akkori médiahatóság, az ORTT élére jelölt, de sem az MSZP, sem a Fidesz nem támogatta - szerint a döntés nagy jelentősége, hogy "hatalmas pofon mindazoknak, akik az elmúlt egy évben folyamatosan amellett érveltek, hogy a médiatörvényekkel minden a legnagyobb rendben van".

Az országgyűlésben kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok 2010-ben több lépésben teljesen átalakították a média és a sajtó jogszabályi kereteit: előbb nyáron megszavazták a sokszor médiaalkotmánynak is nevezett törvényt, majd decemberben erre épült egy részletes jogszabály a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról. Ez utóbbi erős jogosítványokkal ruházta fel a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságot (NMHH). Mindkét törvényt haza és nemzetközi civil és szakmai szervezetek, médiajogászok sora bírálta, többen közülük az Alkotmánybírósághoz is fordultak jogorvoslatért. Most ezen indítványok egy részét bírálta el a testület.

Alkotmányellenes a forrásvédelem szabályozása

Polyák Gábor szerint az Ab határozata több ponton is a törvények lényegét érinti és igazat ad azoknak, akik durván alkotmányellenesnek tartották a szabályozást. Az első és egyik legfontosabb kifogás az volt, hogy a törvények ugyanolyan elbírálás alá veszik az írott és audiovizuális sajtót, ugyanolyan elvek mentén kívánják szabályozni a sok szempontból eltérő tartalmakat és piacokat, így indokolatlanul szélesen szabják meg a jogszabály hatókörét, ami a sajtószabadság korlátozását eredményezheti. A bírálatokban szerepelt az is, hogy olyan jogsértések esetében is hatósági és közigazgatási eszközöket vethet be az állam - így például a személyiségvédelem vagy a gyűlöletbeszéd esetében - amelyek bírósági jogvitákban amúgy is orvosolhatók.

Most a testület ezzel kapcsolatban kimondta, hogy ez alkotmányellenes, az írott sajtóra kiterjedő részét 2012. május 31-i hatállyal megsemmisítette. A médiajogász szerint ez a bírálatok fontos eleme volt, bár hozzátette, hogy továbbra is kettős érzés maradt benne: "Azt ugyanis hozzáteszi a határozat, hogy a hatósági kontroll önmagában nem alkotmánysértő a nyomtatott és online sajtó esetében. Az 1992-es Ab határozatok szellemét a mostani testület akkor tartotta volna meg maradéktalanul, ha egyértelműen kimondja, az állam nem érvényesíthet hatósági ellenőrzést a médiában azokban az esetekben, amikor azokat a szabályokat a polgári és büntető kódexek lefedik."

A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint az Ab döntése arra is rámutatott, hogy az újságírói forrásvédelem szabályozása, jelenlegi formájában alkotmányellenes, hiszen bírósági döntés nélkül is lehetővé tette a hatóságoknak, hogy az újságírót információforrásának felfedésére kötelezze. A testület kimondta: még olyan esetekben is, amikor például a nemzetbiztonság vagy a bűnmegelőzés és bűnüldözés érdeke diktálná ezt, az újságíró kötelezése csak kivételesen, csak bírói kontroll mellett és csak akkor alkotmányos, ha a hatóság a szükséges információkhoz másként képtelen hozzájutni. "Az is jelentős, hogy az Ab nem fogadja el az olyan homályos, tartalom nélküli megfogalmazásokat, mint jelen esetben a közérdekre való hivatkozás" - hangsúlyozta Polyák Gábor. A médiaalkotmány ugyanis általános érvénnyel a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor tette volna lehetővé az újságíróknak a forrásaik megvédését, ha az információ közzétételéhez közérdek fűződött. Ez a szabály az Ab szerint alkotmányos indok nélkül nyitja a tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét.

Nem nyomozhat az NMHH

Az Ab két további fontos részét is megszüntette a médiaszabályozásnak. Az egyik a médiahatóság számára biztosított széles "nyomozati jogköröket", vagyis erőteljes jogosítványokat arra, hogy eljárásában a médiaszolgáltatókat adataik, akár ügyvédi titok által védett információk kiadására kötelezze. A testület szerint ez bírói kontroll nélkül a sajtószabadság sérelméhez vezet. A másik, hogy az Ab a törvények által létrehozott új pozíció, a Média- és Hírközlési biztos intézményéből lényegében a média szót kiírta, mondván a biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül. "Ez a biztos lényegében bármilyen ügyben eljárhatott volna, akár történt jogsérelem, akár nem, ráadásul a médiahatóság elnökének beosztottjaként" - mondta a médiajogász, hogy szerinte miért problémás ez a pozíció.

Polyák Gábor szerint "örülhetünk és szomorkodhatunk egyszerre", hiszen szerinte fontos az is, mi maradt ki az Ab határozatából. "Láthatóan kerülték azokat a kérdéseket, amelyek politikailag érzékenyek. Így a közszolgálati média teljes átalakításának ügyét, vagy azt, hogy hogyan választják meg a médiahatóság vezetőjét és a Médiatanács tagjait" - mondta a jogász. A szakmai és civil szervezetek azt is kifogásolták, hogy ezekre a pozíciókra lényegében csak a Fidesz jelöltjei futottak be. "Az látszik a határozatból, hogy az Ab érti az aggályokat és a problémákat, de a kétharmados többség által az utóbbi időben kinevezett új tagokkal, jelen körülmények között, csak eddig voltak képesek elmenni" - vélekedett Polyák Gábor, aki azt is problémásnak látja, hogy több kifogásolt szabályt is úgy semmisített meg az Ab, hogy 2012. május 31-éig lehetőséget adott a jogalkotóknak az új paragrafusok megfogalmazására. Ezek ellen kifogásokat ugyanis a jövőben - a testületre vonatkozó új alkotmányos rendelkezések értelmében - már csak egyéni érdeksérelmek esetén lehet tenni és ugyanígy újra be kell adni az idén elbírálás nélkül hagyott indítványokat.