Hoffmann Rózsa szerint Hiller István keveri a szezont a fazonnal

A legnagyobb vitát az önköltséges képzés váltotta ki a felsőoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitáján a parlamentben. Az MSZP-s Hiller István az önköltséget tandíjnak tartja, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint Hiller keveri a szezont a fazonnal. A Jobbik a nyelvvizsga szabályait, míg a Fidesz a pedagógusképzés szabályait módosítaná.

Leginkább az önköltséges képzésről vitatkoztak a képviselők a felsőoktatási törvényjavaslat szerda reggel kezdődött részletes vitájában a parlamentben.

A fideszes Pósán László azt javasolta, hogy az előterjesztésben szereplő 4+1, illetve 5+1 éves pedagógusképzésből vegyék ki a plusz egy évet, mert ez egyrészt nem csekély pénzügyi kihatással jár, másrészt, ha megnövelik a képzési időt, nem biztos, hogy a hallgatók szívesen választják a pedagóguspályát. A kormánypárti képviselő azt is javasolta, hogy a tanárképző központok kötelező létrehozása is kerüljön ki a javaslatból.

Az MSZP-s Hiller István az önköltséges képzésről szóló szabály törlését javasolta. Szerinte az önköltség álságos megnevezés, mert nem jelent mást, mint a tandíj bevezetését. A volt oktatási miniszter szerint a Fidesz és a KDNP sem a választások előtt, sem a választások után nem mondta el az embereknek, hogy tandíjat akarnak bevezetni. Hiller azt is kérte, hogy a kormány tegye közzé, melyik szakon mennyi lesz az önköltség összege, mert nem tartható, hogy két hónappal a február 15-ei felvételi előtt a családok ezt nem tudják. Azt is kifogásolta, hogy a javaslat szerint a C típusú középfokú nyelvvizsga feltétel a felsőoktatási intézménybe való bekerüléshez.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Hiller István felszólalására reagálva azt mondta, hogy a szocialista politikus összekeveri a "szezont a fazonnal", ugyanis a MSZP korábbi javaslata szerint minden diáknak évente 105 ezer forint tandíjat kellett volna fizetnie. Hozzátette, abban Hiller Istvánnak igaza van, hogy az önköltség számításai még mindig zajlanak, de szerinte éppen azért, hogy elkerüljék azt szociális krízist, hogy szegény hallhatók ne tanulhassanak.

A fideszes Szalay Péter azt mondta, hogy a világgazdasági válsághoz alkalmazkodni kellett, így az önköltséges képzés bevezetése mindenképpen szükséges. A szocialista Kovács Tibor ugyanakkor felháborítónak nevezte, hogy a kormánypártiak most "arcpirulás nélkül" beszélnek erről a témáról, holott a tandíj elleni népszavazással szerinte becsapták az embereket. A fideszes Pósán László "hivatásos rémhírterjesztőket megszégyenítő" felszólalásnak nevezte az MSZP-s politikus szavait, és azt hangsúlyozta, hogy tandíj az, amikor mindenki fizeti, most viszont nem erről van szó.

A jobbikos Balczó Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy formálisan valóban nincs tandíj, ugyanakkor a jelenlegi 53 400 fő körüli államilag finanszírozott létszám visszamegy 30 ezerre, így 23 400 ember nem tandíjat, hanem részösztöndíjat vagy a teljes önköltséget fogja fizetni. A fideszes Pósán László erre reagálva azt javasolta, hogy a részösztöndíj mértékét az 50 százalékról felfelé mozdítsák el, így egy jóval szélesebb skálát tudnának létrehozni, ahol kevesebb a költség.

Farkas Gergely, a Jobbik képviselője annak a szabálynak az eltörlését javasolta, amely szerint ha a záróvizsgát tett diák három év eltelte után sem rendelkezik nyelvvizsgával, akkor kapjon mentességet ez alól a kötelesség alól. Emellett azt is javasolta, hogy a kötelező tárgyakon túl felvett kreditekben ne legyen indokolatlan megszorítás, inkább vezessenek be egy olyan szabályt, hogy ha a tanuló önszorgalomból felvesz tárgyakat, de nem teljesíti azokat, akkor fizessen érte.