Több fontos törvényt is elfogadott pénteki ülésnapján az országgyűlés, miközben a parlamenten kívül ellenzéki képviselők tüntettek. Az ülést levezető elnök, Latorczai János sietve, néha egészen elfúló hangon hadarva vezette az ülést, a stabilitási törvény megszavazását például néhány perc alatt lezavarta. A legtöbb esetben nem volt ellenszavazat, legfeljebb tartózkodás, ugyanis az ellenzék nagyobbik része nem tartózkodott a parlamentben.
Az ülést többször is szünetekkel szakították meg, Lázár János fideszes és Mesterházy Attila MSZP-s frakcióvezető is arra hivatkozva kérte a házbizottság összehívását, hogy jelentős törvényeket fogadnak el. Az ülés elején letette képviselői esküjét a Fidesz új képviselője, Csóti György, aki Láng Zsolt fideszes képviselő listás helyét veszi át. Láng a II. kerületi időközi választáson egyéniben szerzett mandátumot.
Pokorni nemmel szavazott a felsőoktatási törvényre
243 igen, 37 nem szavazattal elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt. Az előterjesztésre a Jobbik-frakció mellett nemet mondott Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, illetve frakciótársa, Lasztovicza Jenő is. A törvényről - amelynek megszületését éles viták és tüntetések kísérték - mindent megtudhat itt, az összesen 11 oldalas javaslatot pedig itt olvashatja el.
Megnövelték a szabálysértések esetében kiszabható pénzbírságokat
Az Országgyűlés pénteken elfogadta a szabálysértésekről szóló törvényjavaslatot, amely értelmében 5 ezer, illetve 300 ezer forintra emelkedik a szabálysértések esetén kiszabható pénzbírságok legalacsonyabb, valamint legmagasabb összege. Az új jogszabály szerint az elkövetők felelősségre vonása lehetőleg még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül megtörténik majd, valamint lehetőség lesz az elkövető meghallgatása nélküli határozathozatalra is, ha egyértelmű a tettenérés.
Szavaztak az MSZP bűnösségét kimondó rendelkezésről
A képviselők szavaztak az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló javaslatról. A Fidesz és a KDNP frakcióvezetője által benyújtott javaslat egyéves határidőt szab a korhatár előtti nyugdíjak átalakítására, és tartalmaz egy, közvetve az MSZP-re vonatkozó részt is. A salátatörvényben szereplő szabályok szerint a jövőben a költségvetési lyukakat különadókkal is be lehet majd foltozni, az önkormányzati választások ötévente lesznek, a kommunizmus nevében elkövetett bűnöket pedig újra megvizsgálják.
Döntöttek az új választási rendszerről
Egy perc alatt 256 igen, 36 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az új választási rendszert létrehozó törvényt az országgyűlés. Ennek értelmében a következő választás eredményeként 199 tagú lesz az országgyűlés, a vegyes választási rendszer egyfordulóssá alakul, és a határon túli magyarok is szavazati jogot kapnak.
Az MSZP kivonult, az LMP az utcán tüntetett
Elfogadták a családok védelméről szóló törvényt
A kormánypártok kiemelten fontosnak nevezték a családok védelmét, az új alaptörvény a sarkalatos törvények köré sorolta az erről szóló jogszabályt. A javaslatot 298 igen és egyetlen nem szavazattal fogadták el. Orbán Viktor kormányfő volt az egyedüli képviselő, aki nemmel szavazott a jogszabályra (annak is a feles többséget igénylő részére). A kormányfő valószínűleg félrenyomta a gombot, korábban ugyanis nem jelezte, hogy problémája lenne a törvénnyel.
Barroso kérése ellenére megszavazták a stabilitási törvényt
Megszavazta az országgyűlés pénteken a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényt. Ez az egyike annak a két jogszabálynak, amely elfogadásának elhalasztását kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A törvény rendelkezik egyebek mellett arról is, hogyan kell számolni az államadósság reálértékét, mely csak rendkívüli helyzetben növekedhet. Ebbe a jogszabályba kerültek bele azok a módosítások, amelyekkel végleg megszüntetik a magánnyugdíjpénztárakat, ezzel párhuzamosan ismét megteremtik a lehetőséget az állami rendszerbe való visszalépésre.
Piros lappal fogadta az MSZP a jegybanktörvényhez benyújtott módosítókat
Elfogadta az országgyűlés pénteken a Rogán Antal és az általa vezetett parlamenti bizottság által a jegybanktörvény tervezetéhez benyújtott módosító javaslatokat. A kormánytöbbség ezzel figyelembe vette az Európai Központi Bank több, a törvénytervezethez fűzött észrevételét. Az EKB által ugyancsak kifogásolt, az alelnökök számának növeléséről rendelkező pont ugyanakkor benne maradt a javaslatban. A törvényjavaslat zárószavazása a következő ülésen, a jövő héten várható.
A szavazás eredményét ugyanakkor hosszú ideig nem tudta kihirdetni a hangzavartól a házelnök, mert a szocialista képviselők piros lapot tartottak fel, és hangosan fütyültek a szavazás közben. Végül kivonult a teljes MSZP-frakció az ülésteremből. Az ellenzéki padsorok így akkor is üresek voltak, amikor a jegybankhoz benyújtott MSZP-s javaslatokról szavaztak a képviselők.
Kövér győzött az új titkosszolgálatról szóló harcban
Megszavazta a parlament Kövér László házelnök módosító indítványait, amelyeket a rendvédelmi törvényhez nyújtott be. A kormány korábban nem támogatta Kövér javaslatait, amelyek csökkentenék a Pintér Sándor belügyminiszter által javasolt új szervezet, a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) jogkörét. Most a kormánypárti frakciók mellett a Jobbik is a házelnök mellé állt.
Megszavazták Kövér módosító indítványait
Államosították a mobilparkolást
Az országgyűlés megszavazta azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében a jövő évtől egy állami cég értékesíthet mobiltelefonnal fizethető parkolójegyet, autópálya-matricát, a későbbiekben pedig tömegközlekedési menetjegyeket is. A parkolási díjak és autópálya-matricák díjának mobiltelefonról való fizetését eddig magáncégek végezték, a pénteken elfogadott törvényjavaslat értelmében azonban 2012 októberétől csak állami cég végezheti Magyarországon a parkolási és útdíjak beszedését mobiltelefonon keresztül.
Elfogadták az új csődtörvényt
Az Országgyűlés pénteken elfogadta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, illetve azokkal összefüggő egyes törvények módosítását. A változtatások a felszámolási eljárások gyorsítását, a fizetésképtelenségi, cégeljárási eljárási szabályok hatékonyabbá tételét, a hitelezők érdekeinek védelmét és a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetését célozzák.
A megyei önkormányzatokhoz kerültek a területfejlesztési feladatok
A parlament pénteki döntése értelmében jövőre megszűnnek a korábban kötelezően létrehozott regionális és kistérségi fejlesztési tanácsok, a területfejlesztési feladatok egységesen a megyei önkormányzatokhoz kerülnek, a regionális fejlesztési ügynökségek pedig állami kézbe kerülnek.
60 milliárd forinttal növelik a költségvetési hiányt
Év vége előtt nyolc nappal 60 milliárd forinttal emelheti meg a költségvetési hiánytervet a parlament - erről szóló zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be az alkotmányügyi bizottság a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényjavaslathoz. Azért nő 60 milliárddal a deficit, mert a kormány ekkora tőkeemelést hajt végre a Magyar Fejlesztési Bankban azért, hogy a bank "fokozottabb szerepet vállalhasson a hitelezés fellendítésében".
Elhalasztották a Biszku elítélését lehetővé tevő törvény elfogadását
Koherenciazavarra hivatkozva elhalasztották az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslat zárószavazását. A kormánypárt e törvénnyel vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit. Gulyás Gergely frakcióvezető-helyettes indítványa egy igen szűk személyi kört, legfeljebb néhány tucat embert érintene. Közülük Gulyás korábban név szerint említette Biszku Bélát, a forradalom utáni megtorlások egyik irányítóját.