Az Országgyűlés őszi ülésszaka pénteken véget ért, de a képviselők még nem mennek szabadságra, mert hétfőn megkezdődik a téli rendkívüli ülésszak, amelynek keretében kedden és pénteken is lesz ülés. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes csütörtökön kelt levelében a 2012-es költségvetés elfogadására és az új alaptörvény január 1-i hatályba lépésére hivatkozva kérte a rendkívüli ülésszak megtartását.
Elfogadják és egyből át is írják a költségvetést
A kormány kemény csatákat hagyott az év legvégére. Hétfőn késő este lesz a jövő évi költségvetés zárószavazása, de ezzel nem ér véget a költségvetési vita. Időközben ugyanis a kormány elismerte, hogy a lassuló gazdasági növekedés és a gyenge forint miatt nem lesz tartható a költségvetés, Matolcsy György gazdasági miniszter pedig csütörtökön ismertette, hogy pontosan milyen zárolásokat és adóemeléseket kívánnak végrehajtani a hiány tartása érdekében (a részletekről itt olvashat).
A lényegében kész büdzsé átírására több jogi lehetőség is van. Egyrészt a költségvetési törvényhez be lehet nyújtani úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványt, amellyel például felszabadítanak 200 milliárdot az úgynevezett országvédelmi tartalékból, illetve a költségvetési fejezetekben zárolnak összesen 52 milliárd forintot. Ez a megoldás nem szabályos, hiszen a költségvetés fő számait már korábban elfogadták, és zárószavazás előtti módosítókkal ezeket nem lehetne már módosítani, de a kormánypártok korábban is átlépték már a házszabálynak ezt a korlátozását.
A költségvetés átírásához módosítani kell a már elfogadott adótörvényeket, hogy megemeljék a dohánytermékek jövedéki adóját (ebből 20 milliárd forint pluszbevételt remél a kormány). Ezt megtehetik úgy is, hogy egy zárószavazás előtt álló törvényhez tapasztják az adótörvény-módosítást. Ezzel a módszerrel már korábban is éltek a kormánypártok, a képviselői javadalmazásról szóló törvénnyel módosították például idén nyáron a villamosenergia- és a földgáztörvényt.
Vége lehet a magánnyugdíjpénztáraknak
A költségvetési kiigazítás egyik legfontosabb tétele, a Matolcsy által 48 milliárd forintra becsült magán-nyugdíjpénztári befizetés, amelyet nem engednek vissza a kasszákhoz, inkább gyakorlatilag megszüntetik azokat (részletekről itt olvashat). Az úgynevezett stabilitási törvényhez a költségvetési bizottság már be is nyújtotta az erről szóló módosító indítványt. Ezt hétfőn fogadhatja el a parlament, majd pénteken lesz a törvény zárószavazása.
A döntés érdekessége, hogy az még nem világos, milyen utat nyit a kormány azok előtt, akik idén év elején úgy döntöttek, nem térnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, hanem magánpénztári tagok maradnak. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken jelezte, hogy a kormány lehetőséget biztosít ennek a több mint 100 ezer embernek az állami rendszerbe való visszatérésre, de arról nem mondott részleteket, hogyan.
Nem tudta tartani saját tempóját a kormány
A majdnem karácsonyig húzódó parlamenti ülésszak másik oka, hogy a képviselők nem végeztek az úgynevezett sarkalatos (vagyis kétharmados többséget igénylő) törvények elfogadásával, pedig a január 1-jén hatályba lépő új alaptörvény azokkal együtt válna szerves egésszé. Bár kötelező határidő nincs a sarkalatos törvények elfogadására, a kormánypártok azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy év végére végezzenek a jogszabályok tárgyalásával.
Az alaptörvény - az Országgyűlés honlapján megtalálható összesítés szerint - összesen 32 témakörben írja elő a sarkalatos törvények elfogadását. Ezek közül négyet már korábban elfogadtak, illetve módosítottak: a médiatörvényt, az állampolgársági törvényt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt és az önkormányzati választási törvényt később még lehet, hogy módosítani kell, de ez már nem sürgős feladat.
Még be sem nyújtották viszont a pártok működéséről és gazdálkodásáról, a választási eljárásról (ez nem azonos az országgyűlési képviselők választásáról szóló jogszabállyal) és az Országgyűlésről szóló törvényt. Utóbbinak az alaptörvény szerint két dolgot biztosan szabályoznia kell: a parlament rendszeres ülésezését, illetve az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét.
Kiengedi a féket a kormány
Benyújtották ugyan, de péntekig biztosan nem fogadja el az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) és a népszavazásról szóló törvényt, ezek tehát biztosan februárra, a tavaszi ülésszakra maradnak. Az MNB-törvényt a csúszás és a nemzetközi kritikák ellenére erőltetik a kormánypártok: már múlt hét pénteken lefolytatták az általános vitát, a napirend szerint pedig kedden lesz a részletes vita. A törvény elfogadása így is a jövő évre marad, hacsak nem iktatnak be karácsony és szilveszter közé egy rendkívüli ülésnapot.
Ugyancsak pénteken kezdődött meg a házszabály módosításáról szóló javaslat vitája, mellyel a Fidesz lehetőséget teremtene arra, hogy az ellenzék hozzájárulása nélkül is egy nap alatt fogadjon el törvényeket. Korábban ehhez négyötödös többség kellett, amellyel a Fidesz és a KDNP nem rendelkezik. A javaslat értelmében viszont létrehoznák az úgynevezett kivételes sürgős eljárást, amelyhez elég lenne a kétharmados többség, majd minimális vita után szavazni lehetne az indítványról.
Hétfőre halasztották a szavazást az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez benyújtott módosító indítványokról is. Ezek közt szerepel az az előterjesztés is, amely lehetővé teszi az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonását, amely kiváltotta a magyar kormánnyal tárgyaló Nemzetközi Valutaalap és az EU rosszallását. Az LMP név szerinti szavazást kért az indítványról, a Jobbik pedig arról a javaslatról, amely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága feladatává tenné, hogy nyilvánosságra hozza az egykori állambiztonság tisztjeinek és ügynökeinek nevét.
Eldőlnek a nagy csaták
A hétfői szavazások során egyebek mellett kiderül, hogy a kormánypártok kitartanak-e az MNB és a PSZÁF összevonása mellett, vagy visszakoznak a nemzetközi bírálatok hatására (ennek lehetőségére a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János utalt). Kiderül az is, Lázár János Fidesz-frakcióvezető keresztül tudja-e vinni az akaratát saját képviselőtársain: a képviselők javadalmazásáról szóló törvényjavaslatához ugyanis több módosító indítvány érkezett, amelyek részben elhalasztanák a képviselői fizetések reformját, részben megemelnék a bizottsági munkáért járó pótlékot.
Hétfőn pont kerülhet annak a vitának a végére is, amely a titkosszolgálatok átalakítása miatt a kormánypártokon belül kialakult. Kövér László házelnök szokatlan módon módosító indítványokat nyújtott be a Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott törvényhez, amelyekkel nem engedné a belügyminiszter felügyelete alá kerülni az Információs Hivatalt, illetve korlátozná az újonnan létrejövő Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) jogköreit.
Hétfőn elfogadhatja az Országgyűlés az új önkormányzati törvényt és a köznevelési törvényt, amelyek miatt szintén sok vita volt a kormánypártokon belül. Hétfőn fogadhatják el a működésképtelenné vált esztergomi önkormányzat intézményeinek államosításáról szóló javaslatot is. Péntekre, az utolsó ülésnapra marad a felsőoktatási törvény, illetve az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény és a parlamenti képviselők választásáról szóló törvény is.
Tervek a munka átszervezésére
"Szűken vagyunk, már éjszakai is ülésezik a parlament, ezért eljött az ideje, hogy a következő év során majd mélyebben átgondoljuk, hogy a parlament működési rendjét szabályozó előírások segítik-e a munkánkat" - harangozta be pénteken, a Magyar Rádiónak adott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök a parlament ülésezési rendjének átalakítását. Ezt már régebben tervbe vették a kormánypártok, de a rendkívül feszített törvényalkotás miatt eddig nem került rá sor.
Kövér László már egy éve, tavaly decemberben arról beszélt, hogy szerinte ritkítani kellene a határozatképességet követelő ülések számát, vagyis csak kéthetente kellene szavazásokat tartani. Idén februárban Kövér még azt jósolta, leghamarabb az őszi ülésszakon lehetne átállni a kéthetes ülésezésre, ha a pártok ehhez hozzájárulnak. A Fidesz képviselői számára azért különösen megterhelő a szinte folyamatos ülésezés, mert közülük sokan kormányzati vagy önkormányzati posztot is betöltenek.
Az éjszakába nyúló üléseket az ellenzék eddig egyszer tudta kihasználni, amikor folyamatos felszólalásokkal éjszakáról a következő nappalra húzták át az új Munka törvénykönyve vitáját. Mivel éjszaka az ellenzékiek többen voltak, mint a kormánypártiak, utóbbiak le sem tudták záratni a vitát. A sikeres ellenzéki akció után a kormánypártok szinte minden előterjesztéshez időkeretet állapítottak meg. Időnként az egy napra jutó időkeret hosszabb, mint 24 óra, de a kormánypárti képviselők általában nem használják ki a saját idejüket.