Kiszivárgó titkok segítik a kormány alkotmányos válaszcsapásait

Bár Lázár János hétfőn tagadta, hogy a kormánypártok előre értesültek volna az Alkotmánybíróság több törvényt megsemmisítő határozatairól, több fideszes politikus szerint is szivárognak hozzájuk az információk, és ezeket figyelembe véve reagálnak a számukra hátrányos határozatokra.

"Tényleg nem tudom, hogy meddig lehet ilyen szinten hülyének nézni mindenkit" - így fakadt ki az [origo]-nak a Fidesz egyik befolyásos képviselője azzal kapcsolatban, hogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pénteken azzal indokolta, hogy visszavonják az egyházügyi törvényt, hogy a társadalmi szervezetek tiltakozását és az ellenzék bírálatait is figyelembe véve rájöttek, a törvény nyári elfogadásának módja, menetrendje nem felelt meg "minden közjogi kritériumnak". A névtelenséget kérő fideszes képviselő szerint ugyanakkor egyértelmű az ellentmondás a hivatalos nyilatkozat és a valóság között.

"Nyár közepén, amikor a Fidesz-elnökség utolsó perces módosítóival zárószavazás előtt átírtuk a KDNP egyházitörvény-javaslatát, még 'kodifikációs remekműnek' neveztük a megszavazott szöveget. Erre, hopp, az év utolsó előtti hetében a homlokunkra csapunk, hogy, jut eszünkbe, nem volt minden rendben az elfogadásával, ezért vonjuk vissza, és nyújtsuk be újra. Pár napra rá a törvényt elmeszeli az Alkotmánybíróság, de persze mindenki higgye el, hogy az egész csak véletlen, pont egy rugóra járt a jogászaink és az alkotmánybírák agya" - magyarázta a képviselő.

Bár Lázár János a távirati irodának még hétfő délután is azt mondta, hogy az Ab hétfői döntéseit (az egyházi törvény mellett a büntetőeljárási és a médiatörvény több passzusát is megsemmisítette a testület) "minden korábbi hírrel ellentétben" nem ismerte előre a Fidesz, az [origo] újságírójának már a múlt héten hétfőn említette több kormánypárti képviselő, hogy a törvényt várhatóan "el fogja meszelni" a testület. A párt pénteken frakcióülést tartott, és több résztvevő szerint akkor Lázár is az Ab várható döntésével indokolta a törvény visszavonását, sőt, a másik két törvénnyel kapcsolatban is teljesen nyíltan beszélt arról, hogy milyen érvekre hivatkozva fogja azokat megsemmisíteni az alkotmánybíróság.

Gyors válaszcsapások

"Tiszteletben tartjuk az Ab integritását, semmiféle háttéregyeztetés, megbeszélés nem folyik az Ab és a Fidesz-frakció között" - mondta ennek ellenére a hétfői sajtótájékoztatóján Lázár, ezzel igyekezve tagadni, hogy a kormánypártok előre értesültek az Alkotmánybíróság döntéseiről. Több kormánypárti képviselő is arról beszélt az [origo]-nak, hogy már a múlt héten tudták, milyen döntéseket fog hozni az Ab. Egy képviselő például már a múlt hét közepén, egy másik pedig a múlt pénteken értesült a várható döntésekről. A források azonban úgy tudták, hogy az Ab nem hétfőn, hanem kedden hozza nyilvánosságra a határozatait, így meglepte őket a hétfői bejelentés.

Az [origo] alkotmánybírósági és kormányzati forrásból is úgy tudja, hogy gyakorlatilag már automatizmussá vált az is, hogy az Alkotmánybíróság várható döntéseire a testülettől kiszivárgó információk alapján még azok kihirdetése előtt próbálnak megfelelő válaszlépést találni a közigazgatási és igazságügyi tárca szakértői.

Fideszes képviselők sejtése szerint az Ab várható döntésének ismeretében nyújtotta be a frakcióvezető múlt hét csütörtökön azt a házszabály-módosítást is, amely a kivételes sürgős eljárás fogalmát bevezetve teljesen szabályossá tenné azt a mostani gyakorlatot, amely szerint a parlamenti többség úgynevezett koherencia-zavart kiküszöbölő zárószavazás előtti módosító indítványokkal ír át - akár gyökeresen - az elfogadás előtti utolsó pillanatokban egy-egy jogszabályt. (Így írták át nyár közepén az egyházügyi törvényt is, erről szóló cikkünket itt olvashatja)

"A formai okokkal ezek után nem lehet gond, ha pedig tartalmilag köt bele valamibe az Ab, ami nekünk kedvezőtlen, hát akkor azt betesszük az alaptörvényt hatályba léptető törvénybe, annak véleményezésére ugyanis már nem terjed ki az Ab hatásköre" - ismertette a frakcióban szerinte mostanra elterjedt gyakorlatot az egyik kormánypárti képviselő. Egy magas beosztású kormányzati forrás ehhez annyit tett hozzá, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban rendszerint már az Ab-határozat kihirdetése előtt "értesülnek az irányról", hogy milyen ponton találhat fogást egy-egy törvényen a testület, így a szakértők viszonylag kis hibaszázalékkal és kellő időt kapva készíthetik elő a "válaszcsapást".

Kikerülik az Alkotmánybíróságot

A forrás szerint a jól értesültség példája volt az az alkotmányügyi bizottság által jegyzett, ugyancsak az alaptörvényt hatályba léptető (hivatalosan az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló) törvényhez benyújtott múlt keddi módosító indítvány is, amely kimondaná, hogy a legfőbb ügyész valamennyi büntetőügyben maga dönti el, hogy mely bíróságon emel vádat. Az Alkotmánybíróság épp aznapi ülésén tárgyalt az illetékes bíróságokról is rendelkező büntetőeljárási törvényhez érkezett panaszokról, és a tagok többsége a határozattervezetről szóló vitában alkotmányellenesnek találta a törvény azon részét amely (akkor még csak a kiemelt ügyekben) kiterjesztette volna az ügyész vádemelési hatáskörét. A határozatot hétfőn ki is hirdette a testület, csakhogy gyakorlati hatása nem lesz, mert az alaptörvénybe kerülő módosító, amelyet várhatóan szintén a két ünnep között szavaznak majd meg - magasabb, immár az Ab-tól védett - szintre emeli a kormány szándékát.

Több kormánypárti forrás szerint az Ab által formai okok alapján alkotmányellenesnek nyilvánított egyházügyi törvényt változatlan formában terjesztik be újra az Országgyűlésnek. Ennek az elfogadása miatt van szükség az ünnepek közti rendkívüli ülésnapokra. Az egyik forrás a szerint a többi jogszabályt valószínűleg átírják annak megfelelően, hogy az kiállja az alkotmányosság próbáját. A büntetőeljárási törvény esetében továbbra is meg akarják tartani a kifogásolt passzusokat, hogy a bíróságok leterheltségének megakadályozása érdekében szabadon telepíthetők legyenek a bíróságon az egyes ügyek - tette hozzá.

A kormány jól értesültségével magyarázták kormánypárti források Rogán Antalnak az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatát is, amely összevonta és szociális hozzájárulási adóra keresztelte át a tavaly nyugdíj-hozzájárulássá átnevezett korábbi munkáltatói nyugdíjjárulékot, valamint az egészségügyi és a munkaerő-piaci járulékot.

Az Alkotmánybíróság előzőleg - ahogy arról az [origo] is beszámolt - olyan határozattervezetről tárgyalt a magánnyugdíjpénztárak államosítását érintő panaszokkal összefüggő vizsgálatában, amely megsemmisítette volna a múlt év decemberben elfogadott törvény azon részét, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. (A módosítás logikája szerint mivel a hozzájárulás formálisan adónak minősül, adóért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás, hiába fizeti be a munkáltató a közterhet az alkalmazottja után, az nem jogosítja a munkavállalót állami nyugdíjra.) Az Ab határozattervezete az utóbbival kapcsolatban kimondta volna, hogy az állami teher átnevezése nem írja felül annak tartalmát, vagyis a közteher megfizetéséért továbbra is járt volna nyugdíjjogosultság. Így viszont, hogy Rogán adóvá keresztelte a korábbi hozzájárulást, a testületnek nincs joga eljárni, mert hatáskörének tavaly őszi csorbítása óta nem tárgyalhat adókat és a költségvetést érintő törvényeket.