"Urunk és istenünk, áldd meg és szenteld meg ezt a naperőművet!" - hangzott el a fohász két héttel ezelőtt Újszilvás határában, a csípős novemberi időben. Az áldást kérő pap egy ünnepségen mondott beszédet, amelyen hivatalosan átadták a Pest megyei településen felépült naperőművet. A rendezvényen részt vett Bencsik János energiaügyi államtitkár is, aki arról beszélt, hogy a fejlesztés példaértékű, mert az erőmű egymagában közel akkora teljesítményre képes, mint az egy évvel korábbi összes hasonló beruházás fele.
Egy korábbi legelőn, egy gémeskút közelében felépített erőmű kivitelezője az E-OS Innovatív Zrt. nevű cég volt, amelyről az [origo] nyáron közölt egy cikket, bemutatva a vállalkozás politikai kötődéseit. A cég egy csoport tagja, amelynek egyik korábbi vezetője a tavalyi kormányváltás után az egyik legfontosabb állami vállalat, a Magyar Villamos Művek élére kinevezett Baji Csaba volt, de vannak kormányzati kötődések a tulajdonosok részéről is. Az E-OS-csoport többségi tulajdonosa a Közgép Zrt. nevű építőipari vállalat (ennek a cégnek a politikai hátterét egy másik cikkben dolgoztuk fel), amelynek elnöke a szoros fideszes kapcsolatairól ismert Nyerges Zsolt üzletember, akinek Svájcban közös cége volt a Fideszben a kilencvenes évek elején gazdasági igazgatói posztot betöltő, és fideszes politikusok szerint a párt környezetében továbbra is meghatározó gazdasági háttérembernek számító Simicska Lajossal. Emellett a Közgép több korábbi tisztviselője és munkatársa jelenleg kormányzati vagy egyéb állami érdekeltségű szerveknél tölt be pozíciót.
Az elmúlt két évben több közpénzből finanszírozott munkát is elnyerő E-OS látványosan megerősödött üzletileg, és a cégnek nem kell leállnia most, az újszilvási projekt befejezése után sem. Várhatóan hamarosan megkezdődik ugyanis annak a szegedi naperőműves projektnek a kivitelezése is, amelyre szintén az E-OS kapott megbízást. A cég ezzel a hazai napenergia piac egyik legfontosabb szereplőjévé lépett elő, ezen a területen ugyanis mindkét fejlesztés jelentősnek számít. "Magyarországon két komolyabb, uniós forrásból fizetett naperőműves projekt indult eddig. Az egyik Újszilváson, a másik pedig Szegeden" - mondta az [origo]-nak egy energetikai cég névtelenséget kérő felsővezetője, hozzátéve, hogy a szegedi beruházás kevésbé kifinomult, mint a speciális technológiával készült újszilvási, de a méreteket tekintve olyan, amely "sokaknak megmozgatja a fantáziáját".
"Egy nagyon nagy projekt"
A Szegedi Tudományegyetem áprilisban adta ki közbeszerzési felhívását "napi energiatermelés megvalósítására". A pályázati kiírásban szerepelt, hogy az egyetem által előzetesen 880 millió forintos költségűre becsült beruházásban 24 különböző épületre összesen több mint 2700 napelemet terveznek kihelyezni, hogy azokkal biztosítsák az ingatlanok - többek között kollégiumok, sportlétesítmények - áramellátását, vagy legalábbis annak egy részét. Az egyetem eredeti terve az volt, hogy már júniusban eredményt hirdet a pályázaton, és kiválasztja a kivitelező céget, viszont végül csak októberben hirdették ki a végleges döntést. Ez egy jelentős fordulat eredményeként alakult így, az első, augusztusi eredményhirdetésen ugyanis az E-OS ajánlata még az utolsó helyen szerepelt az érvényesnek talált pályázatok között, de aztán egy, a cég által kezdeményezett eljárás során érvénytelennek nyilvánították a többit. Az E-OS így egyedül maradt talpon, és az október végén közzétett hirdetmény szerint megbízást kapott a nagyszabású energetikai beruházás kivitelezésére.
"Magyarországi viszonylatban ez egy nagyon nagy projekt" - fogalmazott az [origo]-nak egy, a pályázaton nem induló napelemes cég műszaki szakértője, és a közbeszerzés valóban komoly érdeklődést váltott ki, az áprilisban közzétett felhívásra ugyanis kilenc jelentkező adott be pályázatot. A közbeszerzési dokumentációból kiderül, hogy ebből végül csak három ajánlatot talált érvényesnek az egyetem: az E-OS-é mellett a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., valamint a Villszer Procontrol Solar Konzorcium pályázatát. Az egyetem által augusztus elején meghatározott sorrend szerint a KÉSZ adta be a legjobb ajánlatot, másodikként következett a Villszer konzorcium, és harmadik helyre került az E-OS. Bár az értékelésnél nem csak az ajánlott ár számított, a sorrend tükrözte ezt a szempontot is: a KÉSZ ajánlata szólt a legalacsonyabb árról (bruttó 573 millió forintról), míg a Villszer bruttó 592 milliós, az E-OS pedig bruttó 624 millió forintos árat kínált.
Villámok költségei
Az egyetem augusztus 15-én közzétett hirdetményében be is jelentette, hogy a KÉSZ lett a győztes, az E-OS azonban megtámadta a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottságnál arra hivatkozva, hogy riválisai jogsértő ajánlatot nyújtottak be. Az E-OS mindkét pályázat esetében több kifogást is emelt, és a döntőbizottság a közel másfél hónapon át tartó vizsgálat során mind a KÉSZ, mind a Villszer ajánlatában talált egy-egy olyan problémát, amelyek alapján azok szerinte érvénytelenek.
A Villszer esetében az E-OS többek között azt kifogásolta, hogy a konzorcium ajánlatában a költségvetési tételek között több helyen is 0 forint szerepelt a "villámvédelmi mérési jegyzőkönyv készítés" költségeként megadva. Az ajánlatot így is elfogadó egyetem azzal érvelt, hogy bizonyos épületek esetében nem kell mérési jegyzőkönyvet készíteni, a döntőbizottság azonban nem fogadta el ezt az érvelést. A testület szerint egyrészt a pályázat korábbi szakaszában ezt nem közölte az egyetem, másrészt a döntőbizottság idézett egy tűzvédelmi szabályzatról szóló rendeletet, amelyből szerinte az következik, hogy valójában mégis szükséges "villámvédelmi minősítés" azokra a helyszínekre is, amelyekre a Villszer 0 forintot írt be. A döntőbizottság emiatt érvénytelennek nyilvánította az ajánlatot, és így a második helyen végzett pályázó kiesett a versenyből.
Erőművek háztartási méretben
A KÉSZ esetében egy ennél ellentmondásosabb érvelés alapján hozta meg határozatát a döntőbizottság. A testület az ajánlatnak egy olyan részlete miatt nyilvánította érvénytelennek a pályázatot, amely a naperőművek gazdaságosságával függ össze - derült ki az [origo] által áttanulmányozott közbeszerzési dokumentációból és műszaki szakértőkkel folytatott beszélgetésekből.
Energetikai nagyberuházásra készül az egyetem
A gazdaságossági szempont úgy jön képbe, hogy a napelemekből álló erőműveket az áramszolgáltató cégek hálózatára csatlakoztatják rá, és egy úgynevezett ad-vesz mérő segítségével mérik azt, hogy mennyi az a teljesítmény, amelyet a napenergiából termelnek meg, illetve mennyi az, amelyet az áramszolgáltató rendszeréből vesznek fel. Ha esetleg a naperőmű által előállított energia több, mint amennyit az adott épület elhasznál, akkor az áramszolgáltató fizet a létesítmény fenntartójának. Az elszámolás ugyanakkor függ attól, hogy mekkora teljesítményű erőműről van szó, a kisebbek számára ugyanis kedvezőbbek a jogszabályi feltételek, mint a nagyobbak esetében. A villamos energiáról szóló törvényben szerepel egy "háztartási méretű kiserőmű" nevet viselő kategória, és az ebbe tartozó berendezések üzemeltetése éri meg a legjobban. Az ezekkel előállított áramot ugyanis az áramszolgáltatónak ugyanannyiért kell átvennie, mint amennyiért saját maga adja az áramot, míg a nagyobb teljesítményű erőművek esetében már csak az árnak egy bizonyos százalékán megy az elszámolás.
Amperek, voltok és wattok
Ez az a pontja a pályázatnak, amely kulcsfontosságúnak bizonyult abban, hogy a KÉSZ ajánlata elbukott, és szabaddá vált az út az E-OS előtt. A döntőbizottság ugyanis azt állapította meg, hogy a KÉSZ ajánlata azért volt érvénytelen, mert több épületnél is olyan szerkezetet tervezett beépíteni az egyes erőművekbe, amelynek teljesítménye túl nagy volt ahhoz, hogy a berendezések "háztartási méretű kiserőmű"-nek minősüljenek. A villamos energiáról szóló törvényből ugyanis az következik, hogy ezeket a kiserőműveket legfeljebb 50 kVA (kilóvoltamper) teljesítményű, úgynevezett inverterekkel lehet felszerelni. Az inverter olyan készülék, amelyekkel az egyenáramot átalakítják váltóárammá, és ezeken keresztül csatlakoznak a naperőművek az áramszolgáltatók hálózatára.
Az E-OS többek között azzal a kifogással támadta meg a KÉSZ pályázatát, hogy abban szerepeltek 51 kVA-es inverterek is, és ezt az érvet elfogadta a döntőbizottság. A közbeszerzési dokumentáció alapján ugyanakkor nem egyértelmű, hogy a pályázati értékelésnek része volt-e a beépíteni tervezett invertereknek a teljesítménye. Az egyetem ugyanis a pályázati felhívást kísérő, az [origo] birtokába került műszaki leírásban csak annyit határozott meg, hogy az egyes naperőművek csúcsteljesítménye legfeljebb 50 kW (kilówatt) lehet. Ennek jelentősége nem az, hogy az egyetem más mértékegységet - kVA helyett kW-ot - használt, hanem az, hogy bírálati szempontként nem az inverternek hívott átalakítónak, hanem kifejezetten a naperőműnek a maximális teljesítményét szabta meg (tehát azt, hogy az erőmű mennyi energiát termel meg a napsütés eredményeként).
Egy tisztázó levelezés
A pályázat kiírásakor megfogalmazott feltételek között tehát nem szerepelt az inverterek teljesítőképessége, viszont igaz, hogy a kérdés előkerült az eljárás későbbi szakaszában, amikor a pályázók kérdéseket tettek fel az egyetemnek. Az [origo] birtokába került levelezés szerint a kérdés első felvetésekor az egyetem ellentmondásos választ adott, mert egyrészt közölte, hogy "egy fogyasztási helyre csak maximum 50 kVA inverter-teljesítmény építhető be", másrészt viszont ugyanabban a levélben, egy másik kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy "a pályázatban a bírálati szempont a napelem csúcsteljesítménye, amely különbözhet az inverterétől". Amikor a pályázók ismét kérdéseket tettek fel a számukra ellentmondásosnak tűnő téma tisztázására, akkor az egyetem néhány héttel később újabb tájékoztatót küldött nekik, amelyben az állt, hogy ők a "napelemek csúcsteljesítmény"-ét veszik figyelembe. Az egyetem tehát ebben a május 30-án - vagyis még jóval a KÉSZ győztessé nyilvánítása előtt - kiadott tájékoztatóban megerősítette, hogy nem az inverterek 50 kVA-es teljesítményét, hanem a napelemekre megszabott 50 kW-os teljesítményt tekinti bírálati szempontnak.
A döntőbizottság ennek ellenére a KÉSZ által ajánlott inverterekre hivatkozva nyilvánította érvénytelennek a cég ajánlatát, és a testület elhatározását az sem ingatta meg, hogy az egyetem az eljárás során hangsúlyozta, részükről nem az volt az elvárás, hogy minden apró részletre kiterjedő tervet nyújtsanak be a pályázók, hanem az, hogy ők vállalják az előírt követelményeknek megfelelő rendszer kiépítését. "Az egész rendszert kell úgy megépíteni vezetékekkel, kapcsolókkal, szabályzókkal, hogy azt a DÉMÁSZ (a helyi áramszolgáltató - a szerk.) háztartási kiserőműként befogadja, arra engedélyt adjon. Ez mind a nyertes ajánlattevő feladata és az ő felelőssége" - érvelt a döntőbizottsági eljárásban az egyetem, hozzátéve, hogy ha nagyon szigorúan vették volna a feltételeket, akkor az E-OS ajánlatát is érvénytelenné kellett volna nyilvánítani.
Az egyetem szerint ugyanis az E-OS több helyszín esetében is 50 kW-nál nagyobb teljesítményű rendszerre tett ajánlatot, pedig a műszaki leírásban kifejezetten szerepelt, hogy 50 kW a felső határ. Az eljárás során az egyetem közölte, hogy ennek ellenére azért nem zárták ki az E-OS-t a versenyből, mert az ő esetükben is úgy ítélték meg, nem a részelemek a fontosak, hanem az, hogy a pályázó vállalja azt, hogy az egész rendszert az elvárásoknak megfelelően építi meg. Megkérdeztük a döntőbizottságot, hogy ennek ismeretében miért nem nyilvánították érvénytelennek az E-OS ajánlatát, de írásos válaszukban közölték, hogy ők csak "a kérelem keretei között" járhatnak el, és mivel az E-OS kérelme "nem irányult saját ajánlatának vizsgálatára", ezért azt a döntőbizottság nem is vizsgálta.
Rövid határidő, kedvezőtlen körülmények
A rugalmas hozzáállásának egy, a pályázaton elindult, de a versenyből már a kezdeti szakaszban kiesett cég képviselője szerint az volt az oka, hogy az egyetemen is tisztában voltak azzal, nem voltak megfelelőek a feltételek az ajánlatok elkészítéséhez. A pályázati felhívás április 15-én jelent meg, az ajánlatok benyújtására azonban mindössze két hét állt rendelkezésre (beadási határidőnek április 29. volt megadva), és a névtelenséget kérő tisztviselő szerint a naperőművek tervezett helyszíneiről, a különböző egyetemi épületekről sem kaptak részletes tájékoztatást. "A helyszíni bejárásokon el is ismerték ezt az egyetem részéről, és azt mondták, mindenkinek van lehetősége felmérni a helyszíneket" - mondta a felsővezetői pozíciót betöltő forrás, hozzátéve, hogy ilyen körülmények mellett "kizárt volt az, hogy bárki is teljes precizitással készítsen egy rendszertechnikai tervet".
A Közbeszerzési Döntőbizottság ezeket a tényezőket nem vette figyelembe, és október 10-én meghozott határozatában megállapította "a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. ajánlata érvénytelen". Megkérdeztük a döntőbizottságot, miért nem fogadták el az eljárás során elhangzott ellenérveket, de válaszukban csak a határozat tartalmát ismételték meg. Van ugyan lehetőség a döntés bírósági felülvizsgálatának kérelmezésére, de egy, az eljárás részleteit ismerő forrás szerint ezzel sem a két kizárt cég, sem az egyetem nem élt. "Vigyázzba vágtuk magunkat, és elfogadtuk a döntést" - fogalmazott az [origo]-nak az egyetemi tisztviselő, hozzátéve, ugyan elvileg dönthettek volna úgy is, hogy új pályázatot írnak ki, de akkor az idő elhúzódása miatt elveszítették volna a fejlesztésre nyert uniós forrást.
Bencsik János államtitkár újabb naperőműves pályázatokat ígér
Ezt megerősítette az [origo] kérdéseire adott írásos válaszában Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem gazdasági és műszaki főigazgatója is, megjegyezve, hogy a bírósági felülvizsgálatnak sem látták értelmét, mert "a peres eljárás a jogerős határozatig, a mai gyakorlat szerint kb. 2-3 évig tart, ami alatt nem csak a beruházás fejeződött volna be, hanem már a pályázat teljes elszámolása is megtörténhet". Napokkal ezelőtt megkerestük a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-t, az E-OS Innovatív Zrt.-t is az eljárásra vonatkozó kérdéseinkkel, de tőlük nem kaptunk választ.
Egy év, két küzdelem
Miután ez a szegedi eljárás is lejártnak tekinthető, az E-OS elmondhatja magáról, hogy a közelmúlt két legnagyobb, közpénzből finanszírozott napenergiás fejlesztését is kemény közbeszerzési csatákban nyerte el. Nemcsak a szegedi munkáért folyt ugyanis komoly küzdelem, hanem a már átadott újszilvási naperőműre vonatkozó megbízásért is. Az E-OS ott fordított helyzetben volt, ugyanis abban az eljárásban már eleve őt hirdették ki győztesnek, viszont két másik pályázó megtámadta az eredményt. Főszabály szerint a közbeszerzési eljárásokat addig nem szabad lezárni (vagyis szerződést kötni a győztesnek kihirdetett pályázóval), amíg jogorvoslati eljárás van folyamatban, ez alól azonban a törvény szerint kivételt jelent, ha "halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos érdek, illetőleg közérdek védelme (ideértve a nemzetgazdasági okot) indokolja" a szerződés megkötését.
Az újszilvási beruházás esetében ez történt, a döntőbizottság a jogorvoslati eljárás alatt engedélyezte, hogy az önkormányzat aláírja a megállapodást az E-OS Innovatívval. Ez nagy visszhangot váltott ki, mert a döntőbizottsági határozatból kiderült, hogy a döntésben szerepe volt egy olyan levélnek is, amelyben Bencsik János energiaügyi államtitkár figyelmeztetett arra, hogy ha az eljárás elhúzódása miatt elmarad a projekt, akkor az "komoly és jelentős társadalmi-gazdasági hátránnyal járna". (Részletek erről az E-OS-ról szóló korábbi cikkünkben.)
Az újszilvási és a szegedi projekt összértéke együtt meghaladja az egymilliárd forintot, ez azonban várhatóan még csak a kezdet, és jövőre lesz még sok hasonló, beruházás. Bencsik legalábbis az újszilvási erőmű átadásán azt mondta, hogy a kormány újabb 40 milliárd forintnyi uniós forrást szán az ilyen típusú fejlesztések támogatására, és ha megkapják hozzá a brüsszeli jóváhagyást is, akkor már jövő tavasszal meg is jelennek az erre vonatkozó pályázatok. Az ígéretesnek tűnő piacon várhatóan jó esélyekkel indul majd az idén két komoly referenciamunkát is begyűjtő E-OS-csoport is, amely a honlapján olvasható tájékoztató szerint amúgy is azt az ambíciózus célt tűzte ki maga elé, hogy nem csak Magyarország, hanem "a régió meghatározó energetikai cégévé" váljon.