Olli Rehnnek, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős alelnökének személyes döntése volt, hogy megszakadtak a Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az bizottság közötti előkészítő megbeszélések. Rehn szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio pénteken az MTI-nek azt mondta, a tárgyalás megszakítása összefüggésben van a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslattal (a részletekről itt olvashat).
A magyar kormány másfél éves merev elzárkózás után november közepén fordult újra az IMF-hez az egyre romló gazdasági helyzet miatt, hogy egy hitelmegállapodással megóvja a magyar államot a finanszírozási problémáktól. Mivel egy ilyen megállapodáshoz az EU is nyújt forrásokat, a tárgyalásokon az IMF képviselői mellett részt vesznek az unió képviselői, és várhatóan ők lesznek a keményebb tárgyalópartnerek.
Szigorú dicséretek
Pénzügyi biztosként már 2009 óta Rehnre hárul az a hálátlan feladat, hogy számon kérje az EU tagállamain a költségvetési szabályok betartását. Magyarország számára ez különösen kellemetlen, hiszen már a 2004-es uniós csatlakozás óta úgynevezett túlzott deficit eljárás alatt áll, mivel soha nem tudta a GDP 3 százaléka alá szorítani a hiányt. Bár a második Orbán-kormány egyes intézkedéseit Rehn üdvözölte, mindig hozzátette, hogy szeretné látni a hosszú távú reformokat is, amelyek tartósan visszaszorítják a hiányt.
"Magyarország visszatért a gazdasági növekedési pályára, és mára az egyik legalacsonyabb a költségvetési hiánya az Európai Unióban. Üdvözlöm a hatóságok elkötelezettségét a 2010-es költségvetési hiánycél mellett" - nyilatkozta például Rehn tavaly nyáron, miután a magyar kormány bejelentette, hogy tartani fogja az elődje által meghatározott hiánycélt. A finn biztos ugyanakkor megjegyezte: a hiány kiigazítása nehéz döntéseket igényel, különösen a kiadások tekintetében.
Tavaly augusztus végén Rehn kifejezetten nyugtatni igyekezett a hangulatot, amikor azt nyilatkozta, hogy a magyarországi helyzet semmi esetre sem hasonlítható az összeomlás felé tartó görögországihoz. A biztos megvédte a Bajnai-kormányt, amikor azt mondta: voltak ugyan bizonyos költségvetési csúszások a korábbi kormány hivatali idejének utolsó heteiben, de azok korlátozottak voltak. Az akkori kormányzati kommunikációnak ellentmondva úgy fogalmazott: nem tud semmiféle "csontvázról a szekrényben".
A nyugdíjvagyont féltette
Rehn már tavaly decemberben - egy kiszivárgott levélben - sürgette az Orbán-kormányt, hogy mielőbb tájékoztassa reformterveiről. A biztos jelezte, hogy az idei hiánycsökkenés kizárólag a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításából származik, aminek csak egyszeri hatása lehet, hosszú távon nem megoldás. "Ha Magyarország nem hajt végre strukturális jellegű reformokat, a következő években ismét jelentős lehet a deficit. 2012-ben az 5 százalékot is elérheti" - magyarázta később Rehn szóvivője.
Rehn a Bruxinfo európai ügyekkel foglalkozó hírügynökség információi szerint már tavaly év végén vitába keveredett Matolcsy György gazdasági miniszterrel a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt. Rehn bírálta, hogy a magyar kormány szerinte folyó kiadásokra fordítja a nyugdíjalapokban felhalmozott vagyont. Matolcsy a nyár folyamán nyílt levelezésbe bonyolódott az Európai Bizottsággal, amely szerinte rosszul értelmezi a magyar kormány céljait.
Jó irányba tett lépéseket is látott
Az idén március 1-jén bejelentett Széll Kálmán-tervet Rehn szóvivője "helyes irányba tett lépésnek" nevezte, mivel annak lényege a kiadások csökkentése, fő célja pedig az államadósság csökkentése, ami "összhangban van a bizottság tanácsával". A biztos szóvivője ugyanakkor azt mondta, további részleteket várnak a magyar programról, illetve a konkrét lépésekről, és alaposan tanulmányozni fogják annak hatását.
Rehn az idén november végén bejelentette, hogy figyelmeztetést küldött öt - a biztos által meg nem nevezett - tagországnak, amelyek jövőre a költségvetési szabályok megsértését kockáztatják. Hírügynökségi források szerint Belgium, Lengyelország, Ciprus és Málta mellett Magyarország is kapott ilyen figyelmeztetést. Rehn ekkor is azt mondta: "megfelelő intézkedéseket" vár az érintett országoktól.
Olli Rehn és az Európai Bizottság egy dologban biztosan egyetért a magyar kormánnyal: ők is negatívan ítélik meg a nemzetközi hitelminősítők szerepét. Portugália júliusi leminősítése után Rehn azt mondta, hogy rosszul időzítették a döntést, ami ráadásul szinte kizárólag hipotéziseken alapul, nem tényeken. A Financial Times Deutschland októberi értesülései szerint a bizottság egy javaslatot is készített arról, hogy az Európai Unió tőkepiaci felügyelete átmenetileg letilthassa az egyes országok fizetőképességével kapcsolatos értékeléseket.
Kicsoda Olli Rehn? Olli Rehn 1962-ben született a finnországi Mikkeliben. Az Egyesült Államokban tanult közgazdaságtant, nemzetközi kapcsolatokat és újságírást, majd Oxfordban szerzett doktori fokozatot. Politikai karrierje a Finn Közép nevű liberális párt ifjúsági szervezetében indult, amelynek 1987-ben lett az elnöke. Már 1992-től a miniszterelnök különleges tanácsadójaként vezette az Európai Tanáccsal tárgyaló finn delegációt. Finnország 1995-ben csatlakozott az unióhoz, Rehnt pedig európai parlamenti képviselővé választották. 1998-tól közt Erkki Liikanen európai biztos hivatalát vezette, majd 2002-ben visszavonult a politikától, és a Helsinki Egyetemen vezette az európai tanulmányok központját. 2004-ben lett először tagja az akkor még Romano Prodi által vezetett Európai Bizottságnak, amikor Liikanen a Finn Nemzeti Bank élére távozott. Az új elnök, José Manuel Barroso még ebben az évben a bővítési biztosi posztot osztotta rá, 2009 óta, a második Barroso-bizottságban a gazdasági és pénzügyi területért felel. |