A politikai helyzetet elemezte Orbán Viktor a Fidesz hétfői frakcióülésén - írja a Magyar Hírlap és a Népszabadság. A Magyar Hírlap pontosan meg nem nevezett forrásaira hivatkozva azt is hozzátette: a kormányfő a nemzetközi támadások erősödését várja, és úgy véli, minden lehetőséget megragadnak majd a kormány ellenfelei, hogy ellehetetlenítsék a kormányt. (Hétfőn a hvg.hu-nak is hasonlóan interpretálták kormányzati források a történteket, támadásként fogták fel az IMF és az EU azon múlt heti lépését, hogy megszakították az előzetes egyeztetést. Orbán azonban már november végén azt vetítette előre, hogy december közepén spekulációs támadás indulhat Magyarország ellen.)
Fideszes és kereszténydemokrata képviselőkre hivatkozva a Népszabadság azt írja, hogy a kormányfő a zárt tanácskozáson csak "érintőlegesen", a sarkalatos törvények kapcsán beszélt arról: annak ellenére, hogy az IMF és az EU delegációja a tervezettnél korábban utazott el Budapestről, ez nem változtat a kabinet tervén, "amit elkezdtünk, végig kell vinni".
A jegybanki és a stabilitási törvényről szólva is egyértelművé tette a miniszterelnök, hogy nem szabadon választott kűrökről van szó, hanem kötelezettségről, gazdasági, pénzügyi felelősségről. Ezért a miniszterelnök határozottan azt az álláspontot képviselte, hogy az arányos adózásnak alkotmányos rendelkezésnek kell lennie.
A Bizottság akkor jön, ha a kormány megfelelő választ ad
Egyelőre a magyar kormány válaszára várunk, ettől függ, hogy az Európai Bizottság delegációja mikor és milyen keretek között tér vissza - nyilatkozta a Világgazdaságnak adott interjújában Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Szűcs Tamás azt mondta: a válaszadásnak nincs konkrét határideje. Hozzátette: "Mivel már a november végi EFC- és Ecofin-ülésen megfogalmazódtak ezek az aggályok, a tisztázásuk nélkül nehéz továbblépni."
Szűcs Tamás úgy fogalmazott: három teljesen egyenrangú partner tárgyalásáról van szó. "Nehéz lenne azonban érdemi tárgyalást folytatni, ha olyan helyzettel szembesülne bármelyik fél, amelyen nem lehet változtatni. Ezt ugyanis már aligha lehetne tárgyalásnak nevezni" - válaszolta arra az újságírói kérdésre, hogy valóban vannak-e a bizottságnak olyan aggodalmai, hogy a kormány törvénybe betonozza saját álláspontját.
Beszélt arról is, hogy többszöri kérésük ellenére, ahogy fogalmazott, nagy meglepetésükre nyújtotta be a kormány a jegybanktörvényre vonatkozó javaslatot. Hozzátette: alapvető kérdés, hogy a jegybanktörvény összhangban van-e az uniós szerződésekkel, garantált-e a jegybank függetlensége. Szűcs Tamás elképzelhetőnek nevezte, hogy Rogán Antal péntek délutáni módosító javaslatai orvosolhatják ezeket az aggályokat, azonban időre van szükség ennek megvizsgálásához.
Barroso levelét megírta Orbánnak
Mint beszámoltunk róla, az [origo] által megismert levélben az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso felszólítja a magyar miniszterelnököt a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására. Barroso levele azt érzékelteti, ez lehet a feltétele a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval tervezett kölcsönmegállapodásnak. Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője cikkünk megjelenése után azt mondta, hogy Orbán Viktor valóban kapott levelet José Manuel Barrosótól, az Európai Bizottság elnökétől, de "nincs felhatalmazásunk tőle arra, hogy ezt ismertessük a nyilvánossággal".
A Barroso által felhozott feltételek nem újonnan kerültek elő. Mint megírtuk, az Orbán-kormány már hetekkel ezelőtt tisztában lehetett azzal, hogy mit vár tőle az IMF és az Európai Bizottság. November végén egy megbeszélést direkt azért hívtak össze Brüsszelben, hogy a tagállamok kitalálják, az Európai Bizottság milyen álláspontot képviseljen Magyarországgal szemben, és ennek a képviseletére fel is hatalmazzák a testületet. A bizottság megkapta a tagállamok jóváhagyását ahhoz, hogy milyen témákra koncentráljanak a megkötendő hitelmegállapodás gazdaságpolitikai feltételeiben.
Brüsszelből származó értesüléseink szerint a megnevezett területek között volt a konvergenciaprogramban vállalt hiánycélok szigorú betartása, a költségvetési hiány fenntartható csökkentése, de a kulcsterületek között volt a jegybanki függetlenség garanciájának biztosítása és a közpénzügyi szabályozás kérdése is.