Orbán elutasította Barroso kérését, nem von vissza törvényeket

Elutasító választ adott a miniszterelnök José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság (EB) elnökének, aki levélben szólította fel Orbán Viktort a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására. Orbán a Hír Tv-nek adott interjújában beszélt erről. Szerinte csak egy jogértelmezési vitáról van szó az EB és egy tagállam között, és ez "nem a világ botránya".

Elutasító választ küldött Orbán Viktor José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének - derült ki abból az interjúból, amelyet a Hír Tv készített a miniszterelnökkel. Az [origo] korábbi értesülései szerint személyes hangvételű levélben szólította fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a magyar miniszterelnököt a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására. "Erőteljesen azt tanácsolnám önnek, vonjon vissza két, a parlament előtt lévő sarkalatos törvényt" - írta Barroso a hét végén elküldött levelében.

A kétoldalas levélben arról írt, hogy megítélése szerint sem a jegybankról, sem a pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslat nem felel meg a közösségi jognak, ellentmondásba kerülhetnek az uniós alapszerződéssel és a különböző EU-ajánlásokkal is. Tehát ha el is fogadja ezeket a magyar parlament, szerinte mindenképpen módosítani kell majd őket. Barroso arra kérte a miniszterelnököt, hogy ahelyett, hogy "ilyen bizonytalan légkört" idézne elő a magyar kormány, "dolgozzunk együtt azon, hogy a jogszabályok kompatibilisek legyenek az európai joggal".

Orbán "jó híreket" közölt

A miniszterelnök a Hír Tv-nek azt mondta, a Barrosónak írt válaszlevelében "csupa jó hírt közölt" az EB elnökével: például, hogy a Bankszövetséggel kötött megállapodás megsegíti a devizahiteleseket, a parlament pedig elfogadta a 2012-es költségvetést, amely "kiváló", és "az egyik legjobb Európában". Mindez szerinte megfelelő keretet biztosít ahhoz, hogy Magyarországon beinduljon a gazdasági növekedés.

A kormányfő azt mondta: az a két törvény, amelyet Brüsszel kifogásolt, megfelel az európai jogrendnek. "Tudattam vele, hogy nincs mód, hogy halasztást engedjünk, mert az alkotmány január elsejével hatályba lép, ráadásul az új alkotmányban fontos építőkő mindkét törvény. Ezek a törvények egyébként pedig nem tartalmaznak semmi olyat, amit neki jogában, módjában állna kifogásolni" - nyilatkozta a miniszterelnök.

"Nem a világ botránya"

Orbán szerint egy egyszerű jogértelmezési vitáról van szó az EB és Magyarország között, és ez "nem a világ botránya". Hozzátette, hogy szerinte az uniós tagállamok közül Magyarországnak van a legkevesebb ilyen jellegű vitája a bizottsággal. Orbán szerint ugyanis több mint 700 esetben van vita az EB és valamelyik tagállam között, és Magyarország a legjobbak közé tartozik: mindössze 14 ügy kapcsán van vitája az Európai Bizottsággal.

A Barroso által kifogásolt, a jegybank és a PSZÁF összevonására lehetőséget biztosító törvényről Orbán azt mondta: jelenleg nincs a parlament előtt a két szervezet összevonására vagy a jegybankelnök alelnökké való "lefokozására" vonatkozó javaslat. Ezzel arra utalt, hogy a jelenlegi, benyújtott javaslat erre csupán a lehetőséget adja meg. A riporter ismételt kérdésére azt felelte, arról is lehetne beszélgetni, hogy lesz-e élet a Marson. Hozzátette, Magyarországra jellemző a "kávéházi hangulat", mindenki találgat, és mindent többnek gondol. "Ki kell szűrni a kávéház zaját" - jelentette ki.

Bizonytalan tárgyalások

Barroso hétvégi levele azt érzékeltette, hogy a két kifogásolt törvényjavaslat visszavonása lehet a feltétele a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval tervezett kölcsönmegállapodásnak. Orbán az interjúban azt mondta, hogy szerinte az IMF-fel kötendő megállapodás jelentőségét is eltúlozzák Magyarországon. tárgyalások. "Nem kell ennek akkora feneket keríteni" - mondta Orbán.

Ha sikerül megállapodni, akkor van egy biztonsági háló, ha nem, akkor nincs, az ország "ettől még megáll a lábán", megbirkózik a saját bajaival - fogalmazott. Konkrét összegről egyelőre szó sincs, erről beszélni olyan, mint amikor "a kocsi megelőzi a lovat" - mondta. Hitelre nincs szükségünk, csak elővigyázatossági hitelkeretre - tette hozzá.

A tárgyalásokkal kapcsolatban csütörtök kora este, még az interjú sugárzása előtt Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője azt nyilatkozta, egyelőre még arról sem született döntés, hogy folytatódnak-e a megbeszélések a magyar kormánnyal az EU-tól és az IMF-től kért segítségről, és ha igen, akkor mikor. Nincs döntés sem formális, sem informális tárgyalásokról - jelentette ki Szűcs az Európai Bizottság közleménye szerint, amelyből az MTI idéz.

Szűcs az után nyilatkozott, hogy a bizottság brüsszeli szóvivőjétől, Olivier Baillytól hírügynökségek azt idézték, hogy a december közepén a delegációk hazautazása miatt félbeszakadt IMF-tárgyalások a jövő hónapban kezdődnek. Szűcs az [origo]-nak csütörtök este azt mondta, hogy félreértették Bailly nyilatkozatát, mert "még nincs döntés" a tárgyalásokról. "A döntés attól függ, hogy milyen választ kapunk a magyar kormánytól" - tette hozzá. Kérdésünkre, hogy Orbán Viktor csütörtök esti interjújában elhangzottak miként befolyásolják majd a döntést, nem kívánt válaszolni.

Az IMF "el se ment"

A riporter idézte a Népszabadságnak egy korábbi értesülését, amely szerint Orbán nem nyilvánosan azt mondta, hogy ha az IMF jön, akkor ő megy, mire a miniszterelnök azt mondta, "az IMF soha nem ment el", és utalt arra, hogy a szervezetnek továbbra is van Budapesten irodája. Szerinte tavaly nyáron csak annyi történt, hogy "nem kötöttünk új szerződést", és "politikánkat nem az IMF-fel folytatott konzultáció mentén alakítjuk". Kérdésre válaszolva hozzátette, "ha az IMF irányítása alá kerül az ország", akkor "ránk, nemzeti érzelmű" emberekre nem lesz szükség, "de szó sincs arról", hogy ilyen helyzet alakulhatna ki.

Az esetleges kormányátalakításra vonatkozó kérdésre annyi konkrétumot mondott, hogy "január elsején biztosan nem lesz". Azt többször elismételte, hogy "a kormány stabil", de megjegyezte azt is, van olyan minisztere, aki jelezte, hogy "ciklus közben üljünk majd le". Azt nem árulta el, hogy kiről vagy kikről van szó.

Szó volt az interjúban arról a december eleji uniós csúcsról, ahol döntés született egy költségvetési unió kialakításáról az euróövezeti országok, valamint több azon kívül álló tagállam részvételével. Orbán a csúcs után azt közölte, hogy parlament konzultáción fognak dönteni arról, Magyarország csatlakozik-e az új szövetséghez. Most az interjúban azt mondta, két dolgot tud biztosan: az egyik az, hogy Magyarországnak nem szabad vállalni semmilyen kötelezettséget addig, amíg be nem lép az eurózónába, a másik pedig az, hogy az országnak nem érdeke csatlakozni egy olyan megállapodáshoz, amely az adórendszereket harmonizálja. Szerinte utóbbi a gazdag országok érdeke, és Magyarország épp az adórendszerén keresztül tud versenyképes lenni, és felzárkózni a vagyonosabb államokhoz.