A szeptemberben kötött megállapodás durva felrúgásának tartja a Fidesz számos oktatáspolitikusa Orbán Viktor miniszterelnöknek a kormánypárti képviselőcsoportok kedd reggeli ülésén elhangzott kijelentését, amellyel a miniszterelnök világossá tette, hogy hiába kötnek majd szerződést az önkormányzatok egy-egy iskola működtetésére, ebben az esetben is csupán üzemeltetői lehetnek az intézménynek, a fenntartó az állam marad (jövő évtől az elfogadás előtt álló önkormányzati és köznevelési törvény értelmében valamennyi iskola állami kézbe kerül, de az önkormányzatok egyedi szerződésekkel visszavehetik azokat).
Ez azért lényeges, mert az iskola működésének valamennyi fontos momentumát - az igazgató kinevezésétől a pedagógiai programig - a fenntartó határozza meg, az üzemeltetőnek csak a működtetéssel kapcsolatos technikai ügyekben van hatásköre. Meghatározhatja például, hogy hány fokra legyen állítva a fűtés az iskolában, kifestessen-e egy lelakott tantermet vagy elbocsássa-e a rossz munkát végző takarítót, vagy sem.
Orbán megerősödött meggyőződésében
"A szeptemberi, hajdúszoboszlói frakcióülésen abban maradtunk nagy viták után, hogy az oktatást mint feladatot egységesen átveszi az állam, de az önkormányzatok, ha úgy érzik, hogy tudják vállalni a működtetést, visszavehetik. Ennek értelmében megmaradhatott volna a pedagógiai szabadságunk. Amit viszont most mondott Viktor, abból az következik, hogy maximum a pedellust nevezhetjük meg, és abban dönthetünk, hogy hagyományos vagy energiatakarékos izzókat vegyünk-e" - mondta az [origo]-nak a frakcióülés után a Fidesz oktatási munkacsoportjának egyik tagja. A politikus szerint a köznevelési törvény hosszadalmas, frakción belüli vitája során korábban nem volt szó ilyesmiről, ezért mindannyian megdöbbentek a miniszterelnök kijelentésén, és fogalmuk sincs, hogyan lehetne a két hét múlva esedékes szavazásig változtatni a kormányfő szándékán.
A munkacsoport egy másik tagja minimális esélyt lát Orbán meggyőzésére: a kormányfő a frakcióülésen szerinte egyértelmű utasítást adott a köznevelési törvény tervezetét jegyző KDNP-s oktatási államtitkárnak, hogy vezesse végig a tervezet szövegén ezt a döntést, vagyis rögzítse mindenütt egyértelműen, hogy mi a fenntartó és mi az üzemeletető feladata. Egy, a törvény előkészítésére rálátó KDNP-s forrás szerint az államtitkárság mindvégig a miniszterelnökhöz hasonlóan értelmezte az önkormányzatok lehetőségeit, a félreértést szerinte az okozhatta, hogy az "üzemeltető" kifejezés nem szerepelt a szövegben, így a jogai, illetve lehetőségei sem.
A tervezetről tartott beszédében Orbán az ülésen részt vevők szerint legnagyobbrészt ezen, a fenntartói helyzetén lovagolt, a javaslat szakmai részleteibe nem ment bele. Az államosításról viszont azt mondta, hogy az elmúlt hónapokban "megerősödött abban, hogy amit a kormány eltervezett, azt végig kell csinálni". Az érintettek megnevezése nélkül pedig ismét üzent az államosítással dacoló, a törvényt számos ponton módosítani akaró fideszeseknek. A résztvevők szerint azt mondta, hogy "nem helyesli a parlamenti kormányzást", vagyis azt, hogy "amit a kormány el tud dönteni, azt el akarja helyette dönteni a frakció". (Orbán pár hete már keményen helyre tette a köznevelési törvény általános vitára alkalmasságát megkérdőjelező fideszeseket. Erről szóló cikkünket itt olvashatja.)
Részgyőzelmeket ünnepelnek a fideszesek
Bár Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a frakcióülés után diadalmasan úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kiállt a köznevelési törvényjavaslat mellett, az [origo]-t tájékoztató képviselők véleménye megoszlott arról, hogy Orbán a tervezet, illetve Hoffmann mellett állt-e ki, vagy csak általánosságban, a kormány presztízsét védte. A KDNP-s képviselők egybehangzóan ez előbbit látták a kormányfő megszólalásában, a fideszesek szerint viszont több jelét is adta Orbán, hogy bizonyos pontokon neki is fenntartásai vannak a tervezettel szemben.
Az egyik ilyen például az államtitkárság terve szerint 2013-tól induló pedagógus életpályamodell, amelyhez Hoffmann Rózsa a kezdetektől ragaszkodott arra hivatkozva, hogy az ütemezett béremeléseket rögzítő modell nélkül nem lehet elfogadtatni a törvényt pedagógusokkal. Orbán erről a frakcióülésen azt mondta, támogathatónak tartja a programot, de hozzátette, hogy vigyázni kell vele, mert sok pénzbe kerül (csak a bevezetését követő 2 évben több mint 200 milliárd forintba kerülne) illetve, nem feltétlenül szerencsés, ha a törvényben gazdasági kötelezettségvállalások is szerepelnek. A miniszterelnök az ülés résztvevői szerint idézte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek egy korábbi kormányülésen tett kijelentését is, miszerint a gazdasági növekedés mostani ütemét nézve aligha lesz erre pénz a 2013-as költségvetésben, illetve ha lesz is, azt akkor más ágazatoktól kell majd elvenni.
Orbán emellett három, a fideszes oktatáspolitikusok által kulcskérdésként kezelt területen - a 3 éves kortól kötelező óvodáztatással a kötelező egész napos iskolával, illetve a kis létszámú fejlesztőpedagógiai osztályokkal kapcsolatban is- a fideszesek álláspontját támogatta inkább az államtitkárságéval szemben és a frakcióülésen jelen lévők szerint nyitottnak tűnt az érettségi követelményeinek meghatározásával kapcsolatban is. A tervezethez benyújtott módosításokról részleteiben ugyanakkor csak a jövő hétfői ülésén dönt majd a frakció, vagyis a keddre várt összetűzés az államtitkárság és a Fidesz oktatáspolitikusai között akkorra marad.
Információink szerint Orbán hétfőn este szűk körben már tárgyalt a köznevelési törvényről Hoffmann Rózsával. Az egyeztetésen kettőjükön és Lázár János fideszes frakcióvezetőn kívül jelen volt Kövér László házelnök, illetve Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is. Egy államtitkársági forrás szerint utóbbi két politikus azért volt jelen, mert tisztázásra váró módosítókat nyújtottak be a tervezethez (Kövér például az etika-, illetve hittanoktatásról), a Fidesz frakcióvezetője pedig indoklása szerint már korábban megállapodott az államtitkárral, hogy az általa benyújtott ötven pontos módosító javaslatról egyeztet Hoffmann Rózsával. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz oktatási munkacsoportjának tagjait, akik együttesen közel háromszáz módosító javaslatot nyújtottak be a tervezethez, vagy vezetőjüket, Pokorni Zoltánt miért nem hívták meg az egyeztetésre, a forrás azt mondta: ők "stratégiai pontokon akarják átírni a tervezetet, de azt felejtsék el".