Orbán hátbatámadással vádolja az ellenzéket

Orbán Viktor szenvedélyesen védte a múlt heti uniós csúcson hozott döntését hétfőn, az utóbbi hónapok egyik legkeményebb parlamenti ütközetében. A kormányfő azzal vádolta az ellenzéket, hogy hátba támadták, és hogy egy "kalandba" akarják belerángatni az országot. Orbán beszélt arról is, hogy ki kell egészíteni a jövő évi költségvetést, de azt nem árulta el, hogyan.

Már rég volt annyira kemény ütközés személyesen a kormányfő és az ellenzéki vezetők között, mint hétfőn a parlamentben abban a vitában, amelyet a múlt heti uniós csúcsról tartottak. A vita indulatosságát jelezte, hogy Orbán Viktor egy ponton szinte felcsattanva tette fel a kérdést: "Mi ez a vircsaft, uraim?"

A vitát a kormányfő beszéde vezette fel, amelyben hosszan beszélt az uniós csúcstalálkozóról is (amelynek záródokumentumait kiosztották a képviselőknek, a nyilatkozat itt, a következtetések című dokumentum itt található), bár akkor még nem foglalkozott azzal, hogy péntek reggel zavaros nyilatkozatok jelentek meg arról, hogy a magyar kormány támogatja-e az EU-n belül létrehozni tervezett költségvetési uniót, vagy nem. A kezdeti bizonytalanság után a kormány egyértelműsítette, hogy csak parlamenti konzultáció után születik erről döntés, és ezt megerősítette Orbán is hétfőn a parlamentben.

Orbán szerint hátba támadták

"Bár volt nyomás, hogy a kormányfők ott helyben csatlakozzanak, a magyar alkotmányos felfogás nem engedte meg, hogy ezt a miniszterelnök megtegye" - fogalmazott Orbán saját magáról egyes szám harmadik személyben beszélve. Orbán szerint a pénteki megállapodás "vízválasztó", mert olyan kérdéseket vet fel, amelyek érintik a nemzeti szuverenitás kérdését. A költségvetési unióhoz csatlakozó országok ugyanis lemondanak olyan jogaikról, mint például a költségvetési hiánycél megállapítása.

Orbán megjegyezte, hogy a költségvetési unió után következik a teljes gazdasági unió, és "egyre nyíltabban beszélnek róla, hogy létrehozzák a teljes politikai uniót". Azt nem közölte, hogy személyesen mit gondol erről a kérdésről, de megjegyezte, hogy a költségvetési unióra határozottan nemet mondó brit álláspontot sem szabad félredobni megfontolás nélkül.

Ütközés az ellenzékkel

Az ellenzéki pártok vezető a beszédet követő hozzászólásban különböző érvekkel bírálták a miniszterelnököt. Az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila szerint a kormány hezitál, és ezzel az ország kiszorul Európából, a Jobbik frakcióvezetője, Vona Gábor viszont épp az ellen tiltakozott, hogy Magyarország csatlakozzon az újonnan létrehozandó költségvetési unióhoz.

Vona Gábor

Orbán szerint ugyanakkor az MSZP és a Jobbik is elköveti azt a hibát, hogy olyan kérdésről mond véleményt, amelynek a részletei még nem ismertek. "Mihez akarnak önök csatlakozni, láttak már erről egy írást?" - tette fel a kérdést a kormányfő, példaként említve, hogy egyelőre nem lehet tudni, mi lesz a költségvetési unióban azokkal az országokkal, amelyek még nem tagjai az eurózónának.

"Milyen kalandba akarják belerángatni az országot?" - kérdezte Orbán, majd a Jobbik frakcióvezetőjéhez fordulva azt mondta: "Milyen alapon akarják elutasítani, hogy valamiben részt vegyünk, amit még nem is ismerünk?"

Orbán azzal is vádolta az ellenzéket, hogy hátba támadták őt. A kormányfő szerint ugyanis ő a korábbi uniós csúcsokhoz hasonlóan ezúttal is beszélt az illetékes parlamenti bizottság tagjaival, és "nem kaptam és nem is kértem" felhatalmazást arra, hogy a pénteken elfogadott uniós tervhez csatlakozzon. Orbán szerint ő abban maradt a bizottság tagjaival, hogy támogassa az euróválságnak egy olyan megoldását, amelyben mind a 27 tagállam részt vesz, és ha ez nem lehetséges, akkor egy olyan verziót, amely a 17 euróövezeti tagállam együttműködéséről szól.

Mesterházy Attila

Orbán szerint arra nem volt felhatalmazása, hogy olyan megoldásra igent mondjon, amely ezektől eltér. Azt mondta, ezért súlyos dolognak tartja, hogy az ellenzék részéről támadások érik, szerinte "ilyen külpolitikai ügyekkel nem lehet szórakozni".

"Viharos lesz nekünk is"

Orbán beszélt arról is, hogy az általa korábban felvázoltnál borúsabb kilátásai vannak Magyarországnak. "A jövő év, különösen az első fele, viharos lesz Európában, és viharos lesz nekünk is" - fogalmazott Orbán, aki szerint emiatt kiegészítést kell végrehajtani a jövő évre tervezett költségvetésben.

"Csökkenteni kell a növekedési előrejelzést, és magasabb euró-forint árfolyammal kell számolnunk" - mondta Orbán, hozzátéve, hogy "egy pénzügy védőhálót is ki kell feszíteni, és erre nem tudok jobb megoldást", mint a megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal. Azt mondta, hogy "új típusú" megállapodásra készülnek az IMF-fel, de nem részletezte, hogy mit ért ez alatt.

Nem közölt Orbán részleteket arról sem, hogy a költségvetési terv kiegészítései milyen konkrétumokat fognak jelenteni. Ebben a beszédben nem hangsúlyozta ki, de délelőtt újságíróknak nyilatkozva már kijelentette, hogy a költségvetés főszámain nem fognak változtatni (tehát például a hiánycélon nem módosítanak).

Orbán nosztalgiázott

Orbán a beszéd legnagyobb részében a helyzetet elemezte, és felsorolta, hogy szerinte mi vezetett ahhoz, hogy borúsabbá váltak a kilátások. Két fő okot nevezett meg, egyrészt az euróválságot, amelyet "nem mi okoztuk", másrészt "az elmúlt nyolc év" politikáját, ami alatt ugyanakkor feltehetően a 2010 előtti nyolc évre gondolt, mert kijelentette azt is, hogy tavalyi kormányra kerülésük után a régi problémák megoldásán kezdtek el dolgozni. A szocialistáknak címzett bírálat volt az is, amikor feltette ezeket a kérdéseket: "Képzeljük el, milyen kellemes helyzetben lennénk, ha a 2002-es szinten lenne az államadósság? Képzeljük el, hogy 6 százalék alatt van a munkanélküliség, mint 2002-ben."

Orbán a súlyosbodó nemzetközi és hazai helyzetre utalva azt mondta, "elő kell venni a viharkabátot", de hozzátette, hogy "nincs ok a kapkodásra", mert a "céljaink stabilak, az alapjaink erősek".

Matolcsy György és Hende Csaba az uniós csúcs dokumentumaival

Bár a magyar kormányt több nemzetközi kritika is érte különböző gazdaságpolitikai intézkedései miatt, Orbán jelezte, nem tartaná helyesnek, ha ez befolyásolná a magyar kormányzati döntéseket. "Nekünk a saját fejünkkel kell gondolkodnunk" - mondta a kormányfő, hozzátéve, "egymástól eltérő magyarázatokat hallhatunk, ami nemzetközi vitákban természetes". Szerinte azonban nem szabad belemenni abban, hogy mások szempontjai szerint hozzák meg a magyar döntéseket.