Hogyan váltott Orbán feltételes módba?

"Ha működik" Matolcsy György még készülő növekedési terve - ettől tette függővé az ország felemelkedését Orbán Viktor, bár eddig kevésbé volt jellemző rá a feltételes mód használata ilyen kijelentéseknél. Orbán év elején azt ígérte, hogy a ciklus második felében indul az ország emelkedése és gyarapodása, most viszont azt mondja, senki sem látta előre az "euróválság feléledését".

Orbán Viktor láthatóan fesztelenül, néha egy-egy mosolyt is eleresztve beszélt egy hétfői sajtótájékoztatón arról, hogy milyen gazdaságpolitikai tervet akar követni a kormány a következő években. Elmondta, hogy a kormányzás elején azt ígérték, hogy az első 2-2,5 évet az alapozással - az új alaptörvény és egyéb fontos törvények elfogadtatásával - fogják tölteni, és majd ezzel teremtik meg a lehetőségét annak, hogy az ország növekedni tudjon. Megjegyezte azt is, hogy a munka kezdetekor "persze még senki sem gondolta, hogy feléled az euróválság, a növekedési kilátásokat egész Európában lerontotta", és ezért most szükség van egy új növekedési tervre.

A sajtótájékoztatón Orbántól nem hangzott el semmilyen új információ az elmúlt hetek bejelentéseihez képest, mégis elütött azonban a kormányfő korábbi megszólalásaitól, hogy a sikert egy erőteljes feltételhez kötötte. "Ha a növekedési tervet Matolcsy miniszter úr elkészíti, és az működik, akkor a 2012-es, egyébként nehéznek ígérkező európai évet jó állapotban éljük túl, és aztán utána meg tudunk indulni egy erőteljes növekedési pályán" - fogalmazott a miniszterelnök, majd - mint az az Index videójában látható - egy másodpercnyi szünet után, mintegy jelezve, hogy nincs több mondanivalója erről, hozzátette: "Hát ez a terv."

Az utolsó lehetőség

Orbánra eddig nem volt jellemző, hogy ilyen "ha működik"-típusú feltételekhez kösse a kormánya elé kitűzött nagy célokat. Egyébként is ritka, hogy a politikusok a hangzatos ígéreteket kikötésekkel együtt teszik meg, az elmúlt egy év nagyobb, gazdasági témájú miniszterelnöki beszédeiben pedig szinte egyáltalán nem is találtunk ilyen fordulatokat. Amikor a határozottságáról ismert Orbán a célok megvalósulását valamilyen feltételhez kötötte, akkor is inkább a lelkesítés szándékával tette. "Vissza kell állítanunk a munka, ideértve a fizikai munka becsületét is. Ha ezt nem tudjuk elvégezni, ha a tisztességes munkából fenntartott élet becsületét nem tudjuk helyreállítani, akkor semmilyen gazdaságpolitika sem lehet sikeres" - mondta például október 11-én a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács alakuló ülésén.

Orbán a legkonkrétabban az idei országértékelő beszédében vázolta fel, milyen menetrend szerint képzeli el kormányzását. A február 7-én a Millenárison elmondott beszédében kijelentette, hogy 2010 "az összefogás éve" volt, 2011 "a megújulás éve", 2012 "az elrugaszkodás éve" lesz, 2013 pedig az emelkedésről, míg 2014 a gyarapodásról fog majd szólni. Orbán már akkor jelezte, hogy nincs garancia arra, hogy ez sikerülni is fog. "Úgy áll a helyzet, hogy ez csak egy terv, egy emberi terv" - fogalmazott Orbán, de hozzátette azt is, hogy ez a terv "nem egy lehetőség a sok közül, hanem az utolsó, vagy az utolsó utáni, a sírból visszahozott, a tíz körömmel kikapart lehetőség, a szakadék felé csúszó ember zuhanás előtti utolsó lehetősége".

A veszélyzónától a válságig

Februárban tehát még az utolsó lehetőségről beszélt Orbán, május végén, a kormány egyéves tevékenységének értékeléséről szóló, Gazdasági fordulat című konferencián pedig már kifejezetten optimista hangot ütött meg. A "gazdaság mély rétegeiben" megindult fordulatról beszélt, és azt jósolta, hogy "az év második felében nőni fog a fogyasztás", és "nőni fognak a beruházások". Igaz, Orbán kijelentette azt is, hogy "a gazdaságpolitika még mindig veszélyzónában van", mert "ez a megújulási program csak akkor és kizárólag akkor működik", ha 2012 után jönnek a "Széll Kálmán-terv pozitív hatásai, ha a Széchenyi-terv eléri a kis- és középvállalkozásokat, és ha bővítjük a világ nagy nemzetközi vállalatainak magyarországi jelenlétét és beruházásait". A szövegkörnyezetből kiderül ugyanakkor, hogy Orbánnak itt is elsősorban a lelkesítés és mozgósítás volt a célja, a beszédet ugyanis azzal folytatta, hogy "óriási munka" van ugyan mögöttük, és ezért elismerését fejezi ki minden kormánytagnak, képviselőnek és tisztviselőnek, de "ez holnap már nem lesz elég", így próbálva nagyobb teljesítményre bírni őket.

Nyár végére ugyanakkor egyértelművé vált, hogy a május végén megjósolt pozitív gazdasági folyamatok nem indulnak be, amiért a kormány a súlyosbodó euróválságot okolta. Bár a költségvetési célok tartása érdekében sorban jelentett be kemény intézkedéseket - például áfaemelést - a kormány azokban a hetekben, Orbán még abban az időben is kitartott a feltétlen sikerről szóló üzenet mellett. "Azt üzenem minden magyar embernek, hogy senki ne veszítse el a reményt, mert le fogjuk győzni ezt a válságot is" - mondta a miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának első napján, szeptember 12-én.

Még várni kell a konkrétumokra

Orbán abban a beszédben kijelentette azt is, hogy "mi már elég erősek vagyunk ahhoz, hogy álljuk a sarat", amivel arra utalt, hogy az országnak nincs szüksége külső pénzügyi segítségre. Ehhez képest november közepén a kormány közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul segítségért, majd azt is elismerte, hogy az általa korábban jelzettnél jóval alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés jövőre. Ezzel együtt kezdett el Orbán és gazdasági minisztere arról beszélni, hogy egy új növekedési tervet kell összeállítani. A múlt pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium közzé is tette a terv 170 oldalas úgynevezett konzultációs anyagát, ebből azonban konkrétum alig derült ki, így egyelőre még csak sejteni sem lehet, hogy vajon működni fog-e az Orbán által a felemelkedés feltételeként meghatározott terv.