Második nekifutásra is csak 14 egyházat ismerne el a Fidesz

Ragaszkodik az államilag elismert egyházak szűk listájához Lázár János, aki újból benyújtotta a hétfőn megsemmisített egyházügyi törvényt a parlamentnek. Változnának azonban az új egyházak elismerésének szabályai: húsz helyett százéves működést írnának elő, és kizáró ok lenne a nemzetbiztonsági kockázat.

Újra benyújtotta az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság (Ab) által hétfőn megsemmisített egyházügyi törvényt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Az új törvényjavaslat a várakozásokkal szemben nem terjeszti ki az államilag elismert egyházak körét, a mellékletben továbbra is csak 14 egyház szerepel. A többi vallási közösségnek a javaslat szerint egyesületként kell működnie.

Az Ab nem tartalmi okokból, hanem úgynevezett közjogi érvénytelenség miatt semmisítette meg a júliusban elfogadott törvényt. A testület azt kifogásolta, hogy a jogszabálytervezetet az utolsó pillanatban, zárószavazás előtti módosító indítvánnyal írták át szinte teljesen. Ezzel az egyházi jogállás megszerzését az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatától tette függővé, míg a korábban kialakult törvényszöveg bírósági nyilvántartásba vételt írt elő.

A megsemmisítés nem lehetett meglepetés a Fidesz számára, hiszen Lázár már a múlt pénteken bejelentette, hogy a törvényt "jogtechnikai" okok miatt hatályon kívül helyezik, hétfőn pedig arról beszélt, hogy még az idén elfogadják az új jogszabályt. Az egyházügyi törvény megsemmisítésével viszont az Ab megelőzte a kormánypártokat.

Az új javaslat lényegében megegyezik a megsemmisített törvénnyel, de némileg változtatna a vallási egyesületek egyházzá nyilvánításának szabályain. E szerint az egyesületnek nem a vallásügyekért felelős miniszterhez, hanem a népi kezdeményezés egy sajátos formájával az Országgyűléshez kell fordulnia: ezer aláírás benyújtásával kérheti az egyházzá nyilvánítását, ha megfelel bizonyos feltételeknek, amelyek viszont szigorúbbak, mint a korábbi törvényben.

Míg korábban a törvény húszéves magyarországi működést írt elő, a javaslat százéves nemzetközi működést szab meg. Új feltétel az is, hogy az egyesület akkor kérheti az egyházzá nyilvánítását, ha vele szemben "nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel". A korábbi törvényben és a javaslatban is szerepelt, hogy csak az a szervezet lehet egyház, amelynek van a "tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa", illetve nyilatkozik arról, hogy működése nem ellentétes az alkotmánnyal.

A javaslat szerint a népi kezdeményezést az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága vizsgálja meg, kikérve a Magyar Tudományos Akadémia véleményét is. Ha az egyesület megfelel a feltételeknek, a bizottság törvényjavaslatot terjeszt be a parlament elé. Ha az Országgyűlés kétharmados többsége nem ismerné el egyházként a kérelmező egyesületet, akkor a közösség egy évig nem próbálkozhatna újra.

A Fidesz-frakció csütörtökön közleményt adott ki, amely szerint átmeneti rendelkezéseket javasolnak a törvényhez. Ennek értelmében az országgyűlés döntéséig megtarthatnák státuszukat azok az egyházak, amelyek nem szerepelnek a mellékletben, de a korábbi, az Ab által megsemmisített törvény alapján már kérték az elismerésüket. Lukács Tamás, az országgyűlés emberi jogi, civil és vallásügyi bizottságának KDNP-s elnöke korábban az MTI-nek azt mondta: eddig 72 kérelem érkezett egyházi regisztrációra.

Az elismert egyházak listája továbbra is a következő lenne:

• Magyar Katolikus Egyház
• Magyarországi Református Egyház
• Magyarországi Evangélikus Egyház
• Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
• Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante)
• Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség
• Budai Szerb Ortodox Egyházmegye
• Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus
• Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
• Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye
• Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus)
• Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete
• Magyarországi Baptista Egyház
• HIT Gyülekezete