Bár hétfőn kora este csak néhányan lézengtek az Európai Parlament strasbourgi épületének gyéren megvilágított folyosóin, az a terem zsúfolásig megtelt, ahol a magyar médiatörvényről tartott együttes ülést a szabadságjogi és a kulturális bizottság. Hetek óta vita zajlik az Európai Unióban a magyar jogszabályról, és ez árnyékot vetett arra is, hogy épp Magyarország vette át január elsejétől az elnöki posztot az EU legfőbb döntési fórumán.
A hétfő esti bizottsági ülés fordulatot hozott ebben a vitában, a jogszabályt vizsgáló Európai Bizottság illetékes biztosa, Neelie Kroes ugyanis közölte, hogy több ponton is aggályosnak tartják a médiatörvényt. Kroes három ilyen elemet nevezett meg. A bizottság egyik kifogása az, hogy a törvény más tagállamokban létrehozott médiacégekre is vonatkozik. Kroes szerint ez ellentmond a származási ország elvének, amely kimondja, hogy ezek a szolgáltatók csak a saját országuk fennhatósága alatt állnak.
Kroes azt mondta, aggályos az is, hogy a törvény az ő olvasatuk szerint kiegyensúlyozott tájékoztatás biztosítását várja még az egyszerű videoblogoktól is. A biztos szerint ez problémákat okozhat az arányosság szempontjából. Harmadik kifogásként a médiaregisztrációs szabályok "túlterjeszkedő alkalmazását" hozta fel Kroes, hozzátéve, hogy vizsgálják "a médiahatóság függetlenségére vonatkozó kritérium nehéz kérdését" is.
Navracsicsot nem lepte meg a kritika
Az ülésen részt vett Navracsics Tibor magyar kormányfő-helyettes is, aki láthatóan nem itt értesült először a kifogásokról, mert hosszan reagált mindegyik pontra. (Az ülésen megjelent több fideszes EP-képviselő is, munkatársaik pedig angol- és francia nyelvű ismertetőket osztottak szét, amelyekben szintén a magyar törvényt vették a védelmükbe.)
A kifogásokra reagálva Navracsics közölte, hogy szerinte nem igaz például az, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye minden médiatermékre vonatkozna. Azt mondta, hogy ez a szabály csak az úgynevezett nagy elérésű médiumokra érvényes, és a nyomtatott lapokra például nem. Hozzátette, hogy még ha valaki meg is sérti ezt a szabályt, akkor is csak annyi a büntetés, hogy az adott céget kötelezik egy erről szóló közlemény közzétételére.
Navracsics azt mondja, odafigyelnek a kifogásokra
Navracsics vitába szállt a külföldi országokban működő médiacégekre vonatkozó szabályokról szóló kifogással is. A kormányfő-helyettes szerint ha egy ilyen cég megsérti a magyar szabályokat, akkor annyi a szankció, hogy legfeljebb 180 napra felfüggesztik a szolgáltatását, de ha az Európai Bizottság ezt alaptalannak ítéli, akkor azonnal újraindítják.
Korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök közölte, hogy ha az Európai Bizottság problémásnak találja a törvényt, akkor módosítani fogják. Egyelőre azonban nem világos, hogy a bizottsági eljárás pontosan milyen szakaszban van. Kroes annyit mondott a bizottsági ülésen, hogy kapcsolatban állnak a magyar hatóságokkal, és folyamatosan egyeztetnek velük.
Kroes több pontját is kifogásolja a törvénynek
Navracsics az ülésen kijelentette, hogy nem fogják visszavonni a médiatörvényt, annak a kérdését azonban nyitva hagyta, hogy az esetleges módosítása milyen formában történne meg. A vita egyik pontján közölte, hogy ha Magyarországnak módosítania kell a médiatörvényét, akkor kérni fogják, hogy minden más olyan országban is módosíttassák, amelyek törvényei nem felelnek meg az uniós irányelveknek. (Neelie Kroes szerint az Európai Bizottság más tagállamok médiaszabályozását is át fogja tekinteni, hogy azok megfelelnek-e a közösségi jognak - írta a Bloomberg.)
A téma napirenden marad
Az EP szocialista és liberális frakciói kezdeményezték, hogy a polgárjogi és a kulturális bizottság tartson egy együttes ülést hétfőn este, annak a négynapos ülésszaknak az első napján, amelyen a magyar uniós elnökséget is megvitatják. A plenáris ülésen a vitát szerdán délelőtt tartják, akkor fog felszólalni Orbán Viktor is, de a szocialista frakció - amelynek a magyar MSZP-s képviselők is tartoznak - láthatóan igyekszik végig napirenden tartani a médiatörvény miatt viharosan induló elnökség témáját. (Erről részletek ebben a cikkünkben.)
Videó Navracsics reakciójáról
A Kroes által megfogalmazott aggályok azt jelentik, hogy a téma továbbra is napirenden marad, és nem csillapodnak a magyar kormány elleni kritikák. A hétfő esti bizottsági ülésen is több képviselő megismételte azokat a korábbi kritikákat, amelyek szerint a magyar törvény öncenzúrához, a sajtószabadság sérüléséhez vezet. Navracsics azt bizonygatta, hogy ez nem így van, és a vita egyik pontján kijelentette: "Magyarország egy működő demokrácia. Nálunk a politikai viták, vélemények szabadon megjelennek."
Az ülésről kifelé menet Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a mellette sétálóknak azt magyarázta, hogy szerinte nem olyan nagyon súlyos kritika például a származási ország elvének esetleges sérelme. Más fideszes politikusok is arról beszélgettek, hogy Navracsics szerintük jól szerepelt a bizottsági ülésen. A hétfő esti rendezvény is előrevetítette azonban, hogy a magyar kormány további kemény kritikákra számíthat a médiatörvény miatt, és hasonlóra kell készülnie Orbán Viktor miniszterelnöknek is a szerdai szereplésén.
A Médiatanács nem ért egyet A Médiatanács az MTI-nek eljuttatott közleményében jelezte, hogy nem ért egyet a bizottsági vizsgálattal. "A Médiatanács bízik abban, hogy a magyar médiaszabályozás uniós vizsgálata alapos és mindenre kiterjedő lesz" - írták a közleményben. A Médiatanács az "származási ország elvének" megsértése miatti kritikával szemben úgy érvelt, hogy a magyar szabályzás "szinte szó szerint emeli át a releváns EU normák, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szövegét". "A kiegyensúlyozottság követelménye az internetes tartalmak zömére, így például az on-line sajtótermékekre vagy a 'videobloggerek' által előállított tartalmakra sem vonatkozik" - támadta a bizottsági kritikát a Médiatanács. A médiaregisztráció esetleges túlterjeszkedő alkalmazását kizártnak nevezte a tanácsi közlemény, mivel szerintük a törvény pontosan definiálja a regisztrálandó tevékenységek körét. |