A roskadozó magyar gazdaságtól hőkölt hátra Orbán

Hetekig azt a stratégiát követte a kormány, hogy elegendő lehet a magyar gazdaság stabilitásának megőrzéséhez, hogy tárgyalásokat kezdeményez az IMF-fel, és az sem baj, ha ezek zsákutcába jutnak. Az [origo]-t tájékoztató kormányzati források szerint az elmúlt egy-két hétben, a forint mélyrepülése és az újabb leminősítések után látták be, hogy ez nem járható út, és hátrálniuk kell.

A médiatörvény 2010. december 21-ei elfogadása után mindössze két nappal vette kézhez a magyar közigazgatási miniszter az Európai Bizottság médiaügyekért felelős biztosának a levelét. Neelie Kroes ebben kérte a törvény módosítására Navracsics Tibort. A magyar kormány az egyre keményebb nemzetközi bírálatok ellenére hetekig elutasított mindenféle változtatást.

Néhány nappal a magyar EU-elnökség kezdete után, 2011. január 5-én Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő például még azt mondta, "semmilyen módon nem merült fel a médiatörvény megváltoztatásának szükségessége", egy nappal később azonban már maga a miniszterelnök nyilatkozta azt külföldi újságíróknak, hogy "ha az Európai Unió szükségesnek tartja a médiatörvény megváltozatását, akkor azt elfogadjuk". Pár héttel később szakértői egyeztetések kezdődtek, aztán február közepén be is jelentették, hogy a kormány megegyezett az Európai Bizottsággal, és minden kifogásolt ponton hajlandó változtatni a jogszabályon.

A tavaly márciusban megszavazott módosításokat a kormány mindvégig úgy állította be, hogy csak apró, technikai pontosításokról van szó. A mostani, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az Európai Unióval és az Európai Központi Bankkal kezdett egyeztetések tárgyalási stratégiájára rálátó kormányzati forrásaink szerint most is ugyanezzel készülnek a kikényszerített jogszabály-változtatások magyarázására.

Így jutottak az elutasítástól a megfontolásig

A tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, Fellegi Tamás hétfőn találkozott először Washingtonban az IMF vezetőivel. A tárgyalások legkritikusabb kérdése elemzők és az általunk megkérdezett források egybehangzó állítása szerint is az lesz, hogy hajlandó-e változtatni a kormány az új jegybanktörvényen, ami a bírálói (többek között az Európai Bizottság) szerint sérti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Orbán Viktor eddig minden fórumon, még az Európai Bizottság elnökének írt válaszlevelében is határozott nemet mondott erre.

José Manuel Barroso karácsony előtt személyes hangvételű levélben szólította fel a kormányfőt a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló, akkor még végszavazás előtt álló törvényjavaslatok visszavonására, azt érzékeltetve, hogy ez lehet a feltétele az IMF és az Európai Unió segítségének. Nem sokkal korábban váratlanul megszakította magyarországi tárgyalásait, és elhagyta az országot az IMF és az Európai Bizottság közös tárgyalódelegációja, miután a kormány világossá tette, hogy nem vonja vissza a két kifogásolt törvényt.

Az Európai Bizottság elnökének írt levélről Orbán karácsony előtt a Hír Tv-nek azt mondta: "tudattam vele, hogy nincs mód, hogy halasztást engedjünk, mert az alkotmány január elsejével hatályba lép, ráadásul az új alkotmányban fontos építőkő mindkét törvény. Ezek a törvények egyébként pedig nem tartalmaznak semmi olyat, amit neki jogában, módjában állna kifogásolni".

Ennél jóval enyhébben fogalmazott Orbán az MTI-nek adott most vasárnapi interjúban is. Az MTI-nek azt mondta, a magyar gazdasággal kapcsolatos jogszabályokról eddig egyetlen olyan érvvel sem találkozott, amely miatt a már elfogadott törvényeket a parlamentnek meg kellene változtatnia. A miniszterelnök most először utalt arra, hogy "amennyiben az IMF és az EU érvei megfontolandóak, akkor a kormány is kész azokat magáévá tenni, mert nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása".

Szép lassan belátták, hogy ez így nem megy

Az [origo]-nak nyilatkozó kormányzati források szerint novemberben - amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány az addigi merev elzárkózás ellenére tárgyalásokat kezdeményez az IMF-fel - még reális forgatókönyv volt, hogy ez csak a piacok megnyugtatására szolgáló bejelentés, és esetleg néhány tárgyalási nap után a kormány eláll az IMF-megállapodástól, vagy csak kevésbé szigorú feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelmegállapodást köt majd a szervezettel.

Azóta viszont a három legnagyobb nemzetközi hitelminősítő is bóvli kategóriába sorolta a magyar államadósságot, a forint árfolyama pedig újabb mélypontot ért el, ráadásul korábban nem tapasztalt nemzetközi nyomás nehezedik Magyarországra. A miniszterelnök forrásaink szerint az elmúlt egy-két hétben kezdte komolyan venni a figyelmeztetéseket, és belátta, ha nem tér vissza a befektetői bizalom az ország iránt, az súlyos gazdasági problémákat okozhat. A források szerint ez után puhult fel a kormányfő álláspontja a törvénymódosításokról, illetve arról, hogy mennyi köze van az IMF-nek és az EU-nak a magyar jogszabályokhoz.

A váltást jelzi, hogy a karácsony előtt a Hír Tv-nek adott interjújában még arról beszélt, hogy az IMF-fel kötendő megállapodás jelentőségét eltúlozzák. "Nem kell ennek akkora feneket keríteni. Ha sikerül megállapodni, akkor van egy biztonsági háló, ha nem, akkor nincs, az ország ettől még megáll a lábán" - mondta. Az idei első, múlt szerdai kormányülés után viszont a tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszternek már arra adott felhatalmazást, hogy a korábban elutasított, szigorú feltételekhez kötött készenléti hitelről tárgyaljon a szervezettel.

Két nappal később, pénteken azt is elismerte, hogy "a minél hamarabb történő" megállapodás a magyar gazdaság érdeke, vasárnap pedig azt mondta, a kormány részéről "semmilyen előfeltétele nincs a "tárgyalásoknak", és "Magyarország az IMF-fel egyeztetve hajtja majd végre azt a programot, amelyben megállapodnak".

Egyes kormányzati források szerint mindez nem jelenti azt, hogy a Washingtonba utazó delegáció (Fellegi Tamást Karvalits Ferenc jegybank-alelnök illetve Pleischinger Gyula nemzetgazdasági államtitkár is elkíséri a január 18-án kezdődő tárgyalásokra) eleve "feltartott kézzel" menne az egyeztetésre.

Egy kormányzati vezető ezzel kapcsolatban Fellegi Tamás múlt heti kijelentésére emlékeztetett, amelyben a tárca nélküli miniszter azt mondta, hogy "készek vagyunk feltételek nélkül tárgyalni, de csak olyan dolog jöhet szóba, ami nem másítja meg a kormányzat szándékát". A "feltétel nélküli tárgyalással" a Fellegi a forrás szerint a kormány megítélését igyekezett pozitívba hajlítani, és azt próbálta érzékeltetni, hogy a kormány nyitott az egyeztetésekre, miközben "hazafelé" egyúttal az is üzente, hogy nem hátráltak meg. Egy a delegáció mandátumát ismerő másik forrás szerint ugyanakkor ennél is jóval puhább már a kormány tényleges hozzáállása: "Nyilván megpróbáljunk először a saját érdekeinket érvényesíteni, de mindenről beszélhetünk, nincs olyan törvény, amit meggyőző érvek esetén ne lennénk hajlandók módosítani" - tette hozzá.

Az IMF feltételei a magyar kormánnyal kötendő megállapodáshoz (forrás: Figyelő)

- jegybanki függetlenség visszaállítása;

- a Költségvetési Tanács megerősítése;

- szigorúbb költségvetési politika, főként a kiadási oldalon;

- a válságadók mértékének jelentős mérséklése, majd kivezetésük;

- az ad-hoc gazdaságpolitikai intézkedések beszüntetése;

- a tervezett reformok végig vitele

- a szociális juttatások rendszerének átalakítása

- a közösségi közlekedési vállalatok átszervezése

- a magáncsőd intézményének a bevezetése