Kedden biztosan elindul az eljárás Magyarország ellen

Biztosan megindítja a kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság Magyarország ellen. A kormány a múlt heti előzetes bejelentés után hivatalos formában nem reagált a brüsszeli testület szavaira, de informális egyeztetések folytak a kifogásolt három jogszabályról: a bírók kötelező nyugdíjazásáról 62 éves korukban, az adatvédelmi ombudsmani tisztség átalakításáról és a jegybanktörvényről. Szerdán az Európai Parlamentben vitáznak a magyar demokrácia állapotáról, a plenáris vitában részt vesz és felszólal Orbán Viktor is.

Mindhárom korábban bejelentett ügyben megindítja Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság (EB). A Bruxinfo értesülései szerint formálisan csak kedden döntenek a procedúráról a biztosok, de a kifogásolt jogszabályok - a jegybanktörvény, a bírák kötelező nyugdíjazása 62 éves korukban és az adatvédelmi ombudsmani tisztség átalakítása - vizsgálata már hétfőn lezárult.

A jegybanktörvény ügyében indítandó kötelezettségszegési eljárás lehetőségére már decemberben figyelmeztette Orbán Viktort José Manuel Barroso bizottsági elnök, majd érveit később többször Olli Rehn, a gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök is megismételte. A bírák nyugdíjazása, valamint az adatvédelmi biztos idő előtti menesztése miatt Viviane Reding, a bizottság alapjogi ügyekben illetékes alelnöke a múlt év végén figyelmeztette Navracsics Tibor közigazgatási minisztert.

A bizottság egy hete adott ultimátumot a magyar kormánynak: jelezte, hogy három magyar törvény is ellentétes lehet az uniós joggal, és kész minden rendelkezésére álló eszközt bevetni, hogy a helyzet megváltozzon. A Reuters értesülései szerint a magyar kormány az utolsó pillanatban, akár kedden délelőtt is tehet engedményeket Brüsszelnek, de ha ez nem történik meg, az eljárások elkezdődnek.

A kormány a pontos kifogásokra vár

Az eljárásokra rálátó kormányzati források az [origo]-nak már a múlt héten azt mondták, nem várhatók ilyen informális jelzések, és szándékosan nem keresik a kapcsolatot az EB-vel, azért sem, mert a kabinet arra vár, hogy a bizottság eddigi, általános kifogásain túl a jogszabályok szövegében is megjelölje, hogy mely pontokon kell szerinte változtatni a már elfogadott törvényeken. A helyzet élét a bizottság ultimátuma óta eltelt egy hétben a kormány nyitottságát tükröző, a néhány héttel ezelőtti kommunikációhoz képest fordulatot jelentő nyilatkozatokkal próbálták elvenni a kormánytagok.

José Manuel Barroso EB-elnöknek a jegybanktörvény végszavazásának elhalasztását kérő levelére Orbán Viktor karácsony előtt például még azt válaszolta, "nincs mód, hogy halasztást engedjünk", illetve "a törvény nem tartalmaz semmi olyat, amit jogában vagy módjában állna kifogásolni". Az MTI-nek január 8-án már azt mondta, "amennyiben az IMF és az EU érvei megfontolandóak, a kormány is kész azokat magáévá tenni, mert nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása". Múlt csütörtökön Brüsszelben újságírók előtt úgy fogalmazott, "ha az unió érvei meggyőzőek, a kormány fontolóra veszi a jogszabályok módosítását". Az elmúlt napokban Martonyi János külügyminiszter is megígérte több hazai és külföldi lapnak, hogy Magyarország kész módosítani a vitatott törvényeken.

Ezeken túl az [origo] információi szerint Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn délután telefonon is egyeztetett Viviane Reding alapjogi biztossal az illetékességi körébe tartozó két jogszabályról. Úgy tudjuk, a bírák nyugdíjazásával és az adatvédelmi biztosi rendszer megváltoztatásával kapcsolatban a miniszter biztosította Viviane Redinget arról, hogy ahhoz hasonlóan, ahogy a kormány 2011 februárjában, szintén bizottsági kifogások nyomán több ponton is módosított a sokat bírált médiatörvényen, most is hajlandó korrigálni a vitatott jogszabályokon.

Mi történik az eljárás során?

A kötelezettségszegési eljárás az uniós alapszerződés betartatásának egyik eszköze, ennek kezdetéről először hivatalos értesítés megy a kormánynak, ezt akár már kedden elküldhetik Brüsszelből. Ha a bizottságot nem nyugtatja meg a kormány válasza, az eljárás új szakaszba lép, és Magyarország hivatalos felszólítást kap arról, hogy meg kell felelnie az uniós szabályoknak. Ha erre sem reagálunk a bizottság elvárásai szerint, az EB az Európai Bírósághoz fordulhat. Ennek ítélete már kötelező érvényű lesz.

A kötelezettségszegési eljárás egyáltalán nem rendkívüli procedúra az Európai Unióban: Magyarország ellen 2004 és 2010 között 315 esetben indult ilyen. A mostaninak azért van különös jelentősége, mert az Európai Bizottság részben a kifogásolt törvények megváltoztatásához kötötte a Magyarországnak nyújtandó EU-IMF készenléti hitelkeretről szóló tárgyalások elindítását. Olli Rehn biztos a BBC-nek egyenesen azt mondta, a jegybanktörvény módosítása az egyik előfeltétele az Európai Unió részéről a Magyarországgal kötendő megállapodásnak. (A Bruxinfo információi szerint az adatvédelmi biztosi poszt és az igazságügyi reform ügye nem ennyire kardinális kérdés.) Az még nem világos, hogy Brüsszel milyen garanciákat fogad el a tárgyalások megkezdéséhez, megelégszik-e a kormány ígéretével, vagy addig nem hajlandó lépni, amíg a kifogásolt törvényt nem módosítja az Országgyűlés.

Angela Merkel német kancellár vasárnap a Deutschlandfunk közszolgálati rádióban reagált a Magyarországgal kapcsolatos kritikákra. Amikor a riporter kész tényként vetette fel, hogy a következő napokban megindul Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárás, a német kormányfő azt mondta, helyesnek találja, hogy a bizottság kivizsgálja, megfelelnek-e a magyar alkotmány szabályai, illetve a jegybank függetlensége az európai alapelveknek. "Ezt a vizsgálatot a legnagyobb pontossággal kell elvégezni" - jelentette ki a kancellár. Arra a felvetésre, hogy az eljárás végén akár Magyarország szavazati jogát is megvonhatják-e, Merkel azt mondta: egyelőre nem érdemes spekulálni, de "vannak lehetőségek". A kancellár szerint Magyarországnak EU-tagként tartania kell magát az alapelvekhez, és ehhez hozzátartozik a média szabadsága, a jegybank és az Alkotmánybíróság függetlensége is.

Szerdán az Európai Parlament plenáris ülése is foglalkozik Magyarországgal. A napirend szerint délután, a viták közt kerülnek sorra "a közelmúltbeli magyarországi politikai fejlemények". Múlt kedden Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője arról beszélt, nem lát más lehetőséget, mint hogy a parlament kezdeményezzen eljárást Magyarország ellen az EU alapértékeinek súlyos megsértése miatt. Az erről szóló indítványt hivatalosan még nem nyújtották be, szerdán egyelőre csak politikai vita várható, amelyen a magyar álláspont védelmében fel kíván szólalni Orbán Viktor miniszterelnök is. Az InfoRádió úgy tudja, Orbán Viktor levélben kérte ezt Jerzy Buzeknél, az Európai Parlament elnökénél, a frakciók pedig hozzájárulásukat adták a kezdeményezéshez.

Mi baja Brüsszelnek a magyar törvényekkel?

Az Országgyűlés az új jegybanktörvényt 2011 utolsó ülésnapján, december 30-án fogadta el. A javaslat visszavonását már az elfogadás előtt levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől José Manuel Barroso, az EB elnöke. December közepén éppen az akkor még csak tervezetként meglévő jogszabály miatt hagyta el idő előtt Budapestet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság delegációja.

Az Európai Bizottság szerint a törvény megváltoztatott formájában sérti azt az alapelvet, hogy a jegybanknak függetlennek kell lennie a kormánytól. A december végén elfogadott jogszabály ugyanis több közvetett eszközt is biztosít a kormánynak a monetáris politikába történő beavatkozásra. Ezek közül a legfontosabb, hogy a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára a jelenlegi két alelnök mellett egy harmadikat is kinevezhet és az alapkamatról döntő monetáris tanács létszáma a jelenlegi hétről kilenc főre bővülhet.

A parlament ugyancsak tavaly év végén fogadta el az új alaptörvény átmeneti rendelkezései között azt a szabályt, amely lehetőséget ad a Magyar Nemzeti Bank és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonására. Ez lehetőséget adna arra, hogy új vezetőt nevezzenek ki az összevont szervezet élére, a jelenlegi elnökből pedig alelnököt csináljanak. Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke a szavazás előtt azt mondta: a kormány Simor András mandátumának 2013 tavaszi lejárta előtt nem változtat a jelenlegi helyzeten.

Az adatvédelmi biztos pozíciójának megszűnése és az igazságszolgáltatási rendszer reformja miatt Viviane Reding alapjogi biztos még december közepén írt levelet Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszternek, ebben kérdések formájában fogalmazta meg aggályait. Az ombudsman ügyében az [origo] korábbi értesülése szerint Reding informálisan már jelezte is a magyar kormánynak, hogy megindítja a kötelezettségszegési eljárást.

Az új alaptörvény értelmében január 1-jétől megszűnt Jóri András adatvédelmi biztos eredetileg 2014-ig szóló mandátuma, feladatait az újonnan létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vette át. Ennek vezetőjét már nem a parlament választja, hanem a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki. Az adatvédelmi hatóságok függetlensége Reding egyik kedvenc témaköre: a biztos szeretné elérni, hogy 2014-ig új, egységes európai adatvédelmi jogszabályt fogadjanak el a tagállamok (erről korábbi cikkünkben olvashat).

Reding több kérdést feltett az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatban is. Aggályai vannak a bírók 70 helyett 62 éves korukban történő kötelező nyugdíjazásával kapcsolatban, és érdekelték a szervezeti átalakítások is. Reding kérdéseket tett fel Baka András legfelsőbb bírósági elnök mandátumának idő előtti megszűnéséről, illetve a bírósági igazgatási feladatokat ellátó Országos Bírói Hivatal elnökének, Handó Tündének (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) a kinevezéséről és pozíciójáról.