Egyre többször kerülnek szóba a Magyarország elleni szankciók

Az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője szerint nem elég a levélváltás, szankciókra van szükség Magyarországgal szemben. Szerinte így lehet elkerülni a veszélyes precedenst, amely egyben rossz példát is mutatna az unióhoz csatlakozni kívánó országoknak. Berlin üdvözölte, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a magyar alaptörvényt. Lengyel képviselők pedig azon csodálkoztak, hogy Lengyelország nem reagált a magyarországi eseményekre.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője szerdai brüsszeli nyilatkozatában felszólította az Európai Uniót, hogy gyakoroljon nyomást a magyar hatóságokra. "A jelenlegi magyarországi fejlemények, mint a sajtószabadság aláásása és újságírók eltávolítása, mélységesen nyugtalanítóak, és megerősítik a tavaly ilyenkor megfogalmazott aggodalmainkat. Igaza volt az Európai Bizottságnak (EB), amikor a szabadság és a demokrácia alapelveit aláásó törvények visszavonását követelte. Ha nincs erre vonatkozó hajlandóság, akkor az EU-nak további lépéseket kell tennie" - hangoztatja Verhofstadt, aki szerint nem elég a levélváltás az EB és az Orbán-kormány között. "Eljött az ideje annak, hogy az uniós intézmények jogi és politikai szankciókat kezdeményezzenek" - áll a közleményben.

Verhofstadt azt akarja, hogy az EP következő plenáris ülésén számoljon be az EB és a tanács arról, hogy mit szándékoznak tenni, és felszólítja az EP illetékes szakbizottságait, hogy készítsenek jelentést a plenáris ülésre a magyar lépésekről. Az ALDE esetleg meghallgatást szervez a civil társadalom képviselőivel és nemzetközi alkotmányjogi szakértőkkel, hogy felhívják a figyelmet a "fékek és ellensúlyok veszélyes lepusztulására a magyar demokráciában".

A volt belga kormányfő szerint elérkezett az idő arra, hogy az EU az alapszerződés 7. cikke alapján eljárást indítson a magyarországi demokrácia és alapjogok védelmében, hogy elkerüljenek "egy veszélyes precedenst, amely egyben rossz példát is mutatna az unióhoz csatlakozni kívánó országoknak".

A német kormány mindeközben üdvözölte, hogy az Európai Bizottság vizsgálja az új magyar alaptörvényt. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy aggódik-e a német kormány a demokráciáért az új magyar alkotmány hatályba lépése miatt, Georg Streitner helyettes szóvivő elmondta: a német kormány szerint a kétharmados parlamenti többség gyakorlása során a magyar kormánynak mértéktartást és fokozott érzékenységet kell tanúsítania az alapjogok és az európai értékek iránt.

A lengyel ellenzéki Baloldali Demokratikus Tömörülés (SLD) felszólította Donald Tusk miniszterelnököt, hogy foglaljon állást Magyarország új alkotmányáról, amely az SLD szerint "sérti az EU és az EBESZ sztenderdjeit". Ryszard Kalisz és Tadeusz Iwinski, az SLD képviselői a miniszterelnökhöz intézett parlamenti interpellációjukban csodálkozásuknak adtak hangot amiatt, hogy Lengyelország nem reagált a magyarországi eseményekre. Bírálták Radoslaw Sikorski külügyminisztert is, mert hallgat az ügyben. Emlékeztettek arra, hogy Magyarország a visegrádi csoport tagja, "különleges kapcsolatokat" ápol Lengyelországgal, mint ilyen, külön figyelmet érdemel Varsó részéről.