Lendületbe hozná az igazságszolgáltatást az OBH elnöke

Nincsenek presztízskérdések, és csapatmunkában dolgoznak az Országos Bírósági Hivatalban az újonnan létrejött szervezet elnöke, Handó Tünde szerint. Az új vezető ügyintézők felvételével segítené a leterhelt bírók munkáját, az ügyek más bíróságokra való áthelyezésénél pedig szerinte objektív és átlátható szabályok szükségesek. Handó a márciusi OBT-választástól azt várja, hogy felszínre kerülnek a bírói kar intellektuális és emberi tartalékai.

"Ez egy szakvizsgázott, több diplomás, nyelveket beszélő, tudásalapú szervezet, és éppen itt az ideje, hogy végre elkezdje használni kompetenciáit, mozgósítsa a képességeket és a felhalmozott tudást, hogy most már a saját maga és az állampolgárok megelégedésre kezdjen el működni" - mondta Handó Tünde, a bírói igazgatás új csúcsszerve, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az MTI-nek adott interjújában. Szerinte a szervezetben "nincsenek presztízskérdések, ez csapatmunka, ahol minden azt a célt szolgálja, hogy minél jobb döntések szülessenek". Lendületbe kell hoznunk az igazságszolgáltatást" - mondta Handó Tünde.

Handó Tünde szerint a jelenlegi problémák nagy része két okra vezethető vissza. Egyfelől a bírói munkaterhek területileg szélsőségesen aránytalan eloszlására, amelyet jól példáz, hogy míg egyes megyékben 50-60 ügy van folyamatban egy bírónál, addig a központi régióban nem ritka, hogy a bíró 150-160 üggyel foglalkozik.

Handó szerint a munkateher területi jellegű arányosítására módot ad a felszabaduló bírói státuszok átcsoportosítása, az új kinevezésekre pedig ott kerül majd sor, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. "Ezen túlmenően a legleterheltebb bíróságok élhetnek azzal a lehetőséggel is, hogy ügyeik egy részét átadják a náluk jobb helyzetben lévőknek" - mondta.

Szerinte különös módon az utóbbi időben sok vitát váltott ki az ügyek áthelyezésének lehetősége, holott ez a jogintézmény már csaknem egy éve létezik jelenlegi formájában. Handó Tünde szerint a kulcsszó, hogy objektív és átlátható szabályok legyenek, amelyek kizárnak mindenfajta kivételezést. Saját pozíciójáról azt mondta, az OBH elnöke csupán a végső döntést hozza meg, az érintett bíróságnak, büntetőügyben a legfőbb ügyésznek, és annak a bíróságnak a véleményét is kikérve, ahová áttenni tervezik az ügyet. "Döntését pedig az OBH elnökének is indokolnia kell az áttétellel kapcsolatban, éppen azért, hogy az ítélkezés befolyásolására tett kísérletnek még az árnyéka se vetüljön rá. A kritériumrendszer kidolgozása az érintett szakmai vezetők bevonásával most folyik" - tette hozzá.

Elvonja az energiát a sok adminisztráció

"Megalapozatlanok azok a vádak, amelyek szerint azt nevez ki bírónak a hivatal elnöke, akit csak akar. Ebben az új igazgatási struktúrában és szabályozásban ugyanúgy megvannak a jogállami működést garantáló elemek, mint bármelyik nyugat-európai ország igazságszolgáltatásában" - jelentette ki az új bírósági vezető. Hozzátette, a bírói pályázatokat 8-15 tagú bírói tanácsok véleményezik, az adott törvényszék elnöke csak a pályázat első három helyezettjét javasolhatja, de azon belül indoklással eltérhet a sorrendtől, és szerinte ez az, ami az OBH elnökének is megengedett hasonló feltételekkel, amikor felterjeszt bírói kinevezésre egy pályázót a köztársasági elnöknek.

A problémák másik forrása szerinte, hogy a magyar bírók munkaterheinek jelentős része adminisztratív jellegű, és azok elvonják az energiákat az érdemi bírói munkától. "Minden magyar bírót egyformán sújtanak az ésszerűtlen adminisztratív kötelezettségek" - tette hozzá. Szerinte ezeket a feladatokat javarészt nem a drága bírói munkaerőnek kellene elvégeznie az ítélkezés rovására, hanem szakvizsgázott, jogvégzett titkároknak, bírósági dolgozóknak.

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Darák Péter a Kúria, és Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal új vezetője

"Sok esetben még a kellő szakképesítéssel és rutinnal rendelkező ügyintéző, tisztviselő is kiválóan elláthatná ezeket a teendőket, ha rendelkezésre állna megfelelő számban" - fűzte hozzá. Szerinte ezen a helyzeten segít az a 8,6 milliárdos pótelőirányzat az idei költségvetésben, amely lehetővé teszi 200 új bírósági ügyintéző és 180 titkár munkába állását.

Felszínre hozná az intellektuális tartalékokat

Handó Tünde szerint jelentős szervezeti változásokat egyelőre nem terveznek az OBH-ban, középtávon három elnökhelyettese lesz majd a hivatalnak, de kinevezésük még nem időszerű. "Senkinek sincs poszt kitalálva. A feladatok az elsődlegesek, azok megoldásához keressük az embereket A feladatok változása pedig személyi és szervezeti változásokat eredményezhet. Folyamatosan, rugalmasan kell alkalmazkodnunk a változó kihívásokhoz" - mondta Handó.

Szerinte ennek egyik módja lesz az egyes feladatokra, projektekre létrejövő munkacsoportok rendszere, ahol a hivatali dolgozók mellett számítanak a berendelt bírákra, és ezek a csoportok remélhetőleg szoros munkakapcsolatot alakítanak majd ki a márciusban felálló Országos Bírói Tanáccsal (OBT), illetve annak egy-egy, a munkacsoport tevékenységi köréhez illeszkedő megfelelő szakképzettségű tagjával.

Az OBT megalakulásáról szólva elmondta: január második felében az összbírói értekezleteken megválasztják azokat a küldötteket, akik februárban döntenek a testület 15 tagjáról, akik közül hét helyi bíróságról, öt törvényszékiről, egy ítélőtábláról, egy pedig helyi munkaügyi-közigazgatási bíróságról kerül ki. Az OBT 15. tagja a Kúria elnöke.

"Az OBT-be delegáltak nyilvánvalóan nem lesznek majd az OBH elnökének kinevezettjei. A törvény az összetétel meghatározásával garantálja, hogy soha ne is kerülhessenek többségbe a hivatal elnöke által kinevezettek, hiszen az OBH elnöke csak a törvényszékek és a táblák vezetőiről dönthet, a helyi bíróságok elnökeinek kinevezése a törvényszéki elnökök hatáskörébe tartozik" - mondta Handó Tünde, aki az OBT-választás folyamatától azt várja, hogy felszínre kerülnek a bírói kar intellektuális és emberi tartalékai.

A bíróságok pénzügyi helyzetét illetően azt mondta, az idei mintegy 80 milliárdos költségvetésből 2 milliárdot zároltak, a dologi kiadások pedig egyértelműen alultervezettek. A költségvetésen belül vannak azonban a továbblépéshez szükséges források, így például rendelkezésre áll egymilliárd forint a jelenleg még tíz fővárosi kerületet tömörítő Pesti Központi Kerületi Bíróságból kiváló négy kerületi bíróság kialakítására, és ugyanekkora összeg a Pest Megyei Bíróság elhelyezésére. Ez utóbbival kapcsolatban a korábbi tervekben még sok milliárdos új épületberuházás szerepelt, most a realitásoknál maradva kell megoldást találni.