"A múltkor egy terepjáróval érkező család beállított a menhelyre, hogy az ebadó miatt itt hagynák a kutyájukat" - mondta az [origo]-nak Szántó Ildikó, a kaposvári Philip Természet- és Állatvédő Egyesület elnöke, aki szerint a városban júliustól kivetett ebadó hírére sokan meg akarnak szabadulni a kutyájuktól.
Azt mondta: az utóbbi napokban több gazda is megkereste, hogy otthagyná kutyáját, de ő nem tudta befogadni az ebeket, mert a menhely már megtelt. "Egyik nap egy gyönyörű kuvaszt hoztak ide, pedig az adómentes, de a gazdája ennyire már nem volt tájékozott" - mondta Szántó Ildikó.
A kaposvári önkormányzat tavaly decemberben döntött arról, hogy idén júliustól bevezeti a városban az ebrendészeti hozzájárulást, vagyis az ebadót. A városi rendelet szerint a kaposvári gazdáknak évente a törvényben maximumként meghatározott összeg felét, háromezer forintot kell fizetniük a kutyájuk után, de ha három vagy ennél több ebet tart valaki, azok után már a plafonösszeg az adó.
Három településen kell fizetniük a gazdáknak
A parlament tavaly novemberben szavazta meg az állatok védelméről szóló törvény módosítását, januártól ez ad lehetőséget az ebadó kivetésére az önkormányzatoknak, és kötelezővé teszi háromévente egyszer az ebösszeírást is. A törvénymódosítással az önkormányzatok évente egy veszélyes eb gazdájától legfeljebb húszezer, más kutya tulajdonosától pedig maximum hatezer forint ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek (az ebadóról és a veszélyes kutyákról bővebben itt olvashat).
Néhány önkormányzat már tavaly év végén napirendre tűzte az ebadó kivetésének lehetőségét, de a megkeresett települések többsége végül elvetetette az új adónemet. Az [origo] három olyan települést talált, ahol már kivetették az adót: a megyei jogú város Kaposvár mellett a Szabolcs megyei, 13 ezer lakosú Újfehértó és a feleekkora, Csongrád megyei Mindszenten is fizetni kell a kutyatulajdonosoknak.
A törvény szerint az ebadó megfizetése alól mentesülnek a segítő, közfeladatot ellátó kutyák, a menhelyről származó, ivartalanított ebek, illetve az őshonos magyar kutyafajták (lásd keretes írásunkat). Kaposváron a 62 évnél idősebb, egyedülálló gazdáktól sem szednek pénzt.
A kóbor kutyák gazdáját megbüntetik
"Rendet szeretnék tenni kutyafronton" - így indokolta az [origo]-nak Szita Károly, Kaposvár polgármestere, miért döntöttek az ebadó kivetése mellett. Szerinte az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésével el lehet érni, hogy a gazdák gondoskodjanak a kutyájukról. Szita Károly azt mondta, tavaly kérdőíven kérdezte meg a kaposváriakat arról, támogatnák-e az ebadót. A 24 ezer háztartásból 3 ezer kérdőívet küldtek vissza, azok közül 81 százalék támogatta a polgármester tervét.
Szita Károly az ebadó mellett más módszerekkel is "ösztönözné a felelősségteljes állattartást", a jövőben például megbüntetik azt a gazdát, akinek elkóborol a kutyája, és a városgondnokság találja meg. "Ha kideríthető, hogy a kóbor kutya kihez tartozik, visszavisszük neki, de ezért pénzt kérünk, néhány ezer forintba kerülhet majd a hazaszállítás. Ha akarjuk, nevezhetjük büntetésnek is" - jelentette ki a kaposvári polgármester.
Szita Károly azt mondta, nem az így befolyó pénz miatt döntött az ebadó és a büntetés kivetése mellett: évente összesen 10-15 millió forint bevételre számít, "a kutyákkal kapcsolatos intézkedések ennél nagyobb kiadást jelentenek majd". A város az ivartalanítás támogatására, a menhelyek fenntartására és ebösszeírásra fordítja a bevételt.
Havi 250 forintot fizettet a snauceres polgármester
Az [origo] által megkérdezett kaposvári állatvédő egyesület vezetője, Szántó Ildikó viszont azt mondta: szerinte az ebadó miatt "nem gondoskodnak jobban a gazdák a kutyáról, a kaposváriak inkább besokkoltak, és jó néhányan már most szabadulnának az állatoktól". Szántó Ildikó szerint a hangulatra jellemző, hogy néhány napja egy gazda szidalmazta őt, mert azt hitte, ő rakja zsebre a pénzt.
Egyetért az állatvédőkkel a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnöke, Korózs András is, aki tavaly az önkormányzat ülésén próbálta is lebeszélni a kaposvári képviselőket az adó kivetéséről. "Megkértük tavaly Kaposvárt és minden önkormányzatot, hogy ebben a formában ne vezesse be az ebadót, mert pusztán a hírre is tömegével kerülnek utcára a kutyák" - mondta az [origo]-nak Korózs, aki szerint az adóztatásnál figyelembe kellene venni, hogy házőrzőként tartják vagy tenyésztik az ebeket.
Szita Károly az állatvédők kifogásaira úgy reagált: "Egy óriássnaucer gazdájaként azt tudom mondani: aki havi 250 forintot nem szán rá, ne is tartson kutyát, egy kutyakonzerv többe kerül." A polgármester hozzátette: számít arra, hogy "az első év nehéz lesz", és kerülhetnek az új adó miatt utcára kutyák.
Mikor nem kell fizetni? Nem szedhető ebrendészeti hozzájárulás, ha a kutya: - őshonos magyar kutyafajta (kuvasz, komondor, magyar vizsla, puli, pumi, mudi, magyar agár, erdélyi kopó); - ivartalanított, és nem veszélyes; - mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás kutya; - a magyar honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; - állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában van; - ha állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől fogadták örökbe (ezt az örökbe adó intézmény vagy szervezet vezetőjének kell írásban igazolnia). |
Újfehértó az ebösszeírással indokol
Habár január elsejétől bármelyik településen kivethetnék az ebadót, az önkormányzatok között alig találtunk olyat, amelyik napirendre tűzte volna a kérdést. Budapesten egyetlen kerületben bocsátották egyáltalán vitára: Soroksáron azonban a képviselők többsége leszavazta az ebadót. Szintén napirendre került már Balatonkenesén, Komlón és Edelényben, de a képviselő-testületek mindenhol elutasították az adónemet.
Az edelényi önkormányzat ezt azzal indokolta, hogy "az új adó kivetése nem oldaná meg a kóbor ebek problémáját, és a kutyájukat tisztességgel tartó és jövedelemmel rendelkezők adójából nem lenne célszerű rendezni a szabályokat be nem tartók és adót nem fizetők által okozott gondokat".
Kaposvár mellett Mindszenten és Újfehértón is megszavazta már a képviselő-testület az ebadót. A mindszenti önkormányzatnál a héten nem volt a hivatalban nyilatkozatra jogosult vezető, ezért nem kaptunk választ arra, miért vezették be az évi háromezer forintos ebadót. Újfehértó jegyzője, Mátyás B. Szabolcs azzal indokolta a város döntését, hogy nincs pénzük a törvényben kötelezővé tett ebösszeírásra, ugyanis ehhez a munkához egy vagy két embert legalább hat órában kellene foglalkoztatni, ráadásul egy elektronikus ebnyilvántartást kezelő szoftvert is meg kell venniük - mondta a jegyző. A Szabolcs megyei település évente 2-2,5 millió forintos bevétellel számol ebből a forrásból.
Újfehértón évente ezer forintot kell fizetni egy házőrző kutyáért, több kutya egyenként nyolcszáz forintba kerül, egy veszélyes kutya után pedig pedig tízezer forint az ebadó. Az újfehértói jegyző nem hallott lakossági felháborodásról, de arra számít, hogy "az ebösszeíráskor a helyszínen munkatársaimnak fogják kifejezni véleményüket a meghatározott kötelezettségükről".