Alkotmányellenes az új magyar alkotmány - mondta kedd este a Közép-Európai Egyetem auditóriumában tartott előadásában Kim Lane Scheppele amerikai jogászprofesszor, aki előadása elején önironikusan a magyar alkotmányjog vezető amerikai szakértőjének vallotta magát. Az amerikai Princeton egyetem professzora másfél évtizede kutatja a magyar alkotmányos rendszert, élt is Magyarországon, az utóbbi bő egy hónapban több alkalommal is kritizálta a magyar kormány törvényalkotási tevékenységét a Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász által a New York Times honlapján írt blogon (Scheppele professzorral korábban interjút is készített az [origo], amelyet itt olvashat).
A professzor előadása elején a megnövekedett érdeklődéssel magyarázta, miért kezdett bejegyzéseket írni Krugman blogján Magyarországról. Azt mondta, irodáik szomszédosak a Princeton egyetemen, és amúgy is sokat beszélgetnek, ezeken sokszor szóba került Magyarország, amely a december 8-9-i EU-csúcs után a nemzetközi figyelem középpontjába került. Ekkor jöttek olyan hírek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök David Cameron brit kormányfővel együtt elutasítja az eurozóna tagállamainak stabilitási egyezményének aláírását. (Erről bővebben itt olvashat) . Többen szerették volna tudni, hogy mi történik - mondta Kim Lane Scheppele.
A közönséget zömében a CEU, illetve más egyetemek oktatói és hallgatói tették ki. A hátsó sorok egyikében azonban helyet foglalt Bokros Lajos MDF-es EU-képviselő, a Horn-kormány volt pénzügyminisztere, a CEU korábbi vezérigazgatója. Az első sorban három szék volt lefoglalva - a rájuk tett feliratok szerint - az amerikai nagykövetség számára, de ezeknek csak az egyikére ült le végül valaki.
Hogyan lehet egy alkotmány alkotmányellenes
Hogyan lehet egy alkotmány alkotmányellenes, lehetséges-e ez? - tette fel a bevezető után a kérdést a jogászprofesszor, és végül igennel válaszolt saját kérdésére. Scheppele úgy jutott erre a megállapításra, hogy az alkotmányt egy "nagyobb jogi-politikai kereten belül vizsgálta", négy szempont alapján.
Az egyik szempont az alkotmány liberális voltának a kérdése, a másik szempont a megalkotás menete, a harmadik, hogy a választópolgárok akaratán alapul-e, a negyedik szempont pedig a történeti alkotmánnyal való összhang volt. A professzor mind a négy esetben arra a megállapításra jutott, hogy egyik szempont követelményeinek sem felel meg az új magyar alaptörvény.
A liberális alkotmányt úgy jellemezte, hogy annak biztosítania kell a politikai váltógazdálkodást, kellenek bele a hatalom fékei és biztosítania kell az alapvető jogokat. Kim Lane Scheppele szerint ezek közül egyik sem érvényesül az új alaptörvényben.
"Egy alkotmányt nem az angyaloknak írnak"
A politikai váltógazdálkodás ellehetetlenítésére az új választási törvényt hozta fel példaként, a fékek hiányának az alkotmánybíróság hatáskörének megkurtítását és a független intézmények pártemberekkel való feltöltését, a bíróságok önállóságnak csorbítását említette többek között. Szerinte az Országos Bírói Hivatal "a politikai kontroll rendkívül direkt módszere, amely Európában egyetlen rendszerhez sem hasonlítható". Elismerte, hogy az új alaptörvény és a sarkalatos jogszabályok nem feltétlenül eredményezik azt, hogy visszaélnek vele, de megjegyezte, "egy alkotmányt nem az angyaloknak írnak".
Az alapvető jogokat szerinte nem lehet csak az alkotmánnyal megóvni, és mivel szerinte nincs garancia a politikai váltógazdálkodásra, nincsenek a hatalmat hatékonyan képesek fékezni intézmények sem, ezért nevezte a jogok érvényesülését veszélyben lévőnek.
Hasonló eredményre jutott az új alaptörvény megalkotásának menetével kapcsolatban, amely szerinte nagyon gyorsan történt, és híján volt minden szélesebb körű egyeztetésnek. A kormányzó párt csinált mindent, senki más nem volt benne, és nem is tett a kormány erőfeszítést, hogy más is benne legyen - mondta.
Örkény és nemzeti kozultáció
A kormány a nemzeti konzultációra szokott hivatkozni - jegyezte meg, de megállapította, hogy az ott feltett kérdések nem voltak alkalmasak eldönteni, milyen legyen valójában az alkotmány. Nagy derültséget okozott a teremben, amikor felidézte a Kárpát-medence élővilágának védelmére vonatkozó nemzeti konzultációs kérdést, illetve amikor az egészet Örkény István Közvélemény-kutatás című egyperces novellájához hasonlította, ebből idézett is. Szerinte nem ilyen a kérdéseket kellett volna feltennie a kormánynak, hanem az alkotmány struktúrájára vonatkozóakat.
Azt mondta, hogy az állampolgárok akarata sem érvényesült az alaptörvény elfogadásánál. Szerinte erre utal, hogy a kereszténység kiemelt helyen szerepel az új alkotmányban, miközben a magyar társadalomnak valójában csak kis töredéke vallásos, ehhez Eurobarométer felméréseket idézett. Ezt az érvelést egyébként - ahogy az előadás több más elemét is - már ismertette Paul Krugman New York Timesban megjelenő blogján. Scheppele szerint a történeti alkotmánnyal sincs összhangban az alaptörvény, mivel preambuluma elutasítja mind az 1949-es, mind az 1989-es alkotmányt.
Szerinte az 1989-es alkotmány alapelveit kellene folytatni, amelyre valóban ráfért volna egy "kozmetikai tisztítás". Előadásának végén felvetette, hogy lehetne a szent koronán alapuló liberális elveknek megfelelő alkotmányt is írni. Azt mondta, a több részből álló korona - az alja bizánci eredetű és női, a teteje pedig római eredetű - a multikulturalizmust és a toleranciát is jelképezheti, a hozzá kötődő történeti hagyomány pedig alkalmassá teszi, hogy "egy befogadó, toleráns, multikulturális, önkorlátozó alkotmány" alapja legyen. Ennek azonban szerinte a jelenlegi alkotmány ellentmond, pedig "Magyarország tud ennél sokkal jobbat is".
Angol nyelvű előadása végén azt mondta, nagyon szereti Magyarországot, neki sem könnyű kritizálni, de nagyon aggódik. "Sajnálom, hogy nem menthetlek meg titeket, ezt nektek kell megtenni" - mondta és utalt arra, hogy szerinte szükség van egy belső demokratikus folyamatra, hogy kijavítsák az általa rossznak tartott alaptörvényt.