Közkegyelmet adna a kormány az LMP-s tüntetőknek

A kormány szerint az lenne a méltányos, hogyha a december 23-ai tüntetésen előállított tüntetők közkegyelmet kapnának - közölte a kormányszóvivő. Egyelőre nem világos, hogy hány ember ellen indult büntetőeljárás. Az LMP képviselője nem kér a közkegyelemből - amiről utoljára a taxisblokád után szavazott a parlament.

Kezdeményezi a kormány, hogy a parlament adjon közkegyelmet azoknak, akik ellen büntetőeljárás indult, miután részt vettek az LMP által december 23-án szervezett demonstráción. Giró-Szász András kormányszóvivő ezt a kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, úgy fogalmazva, hogy a kormány ezt tartja méltányosnak.

Közkegyelmet utoljára 1991 elején gyakorolt az Országgyűlés a taxisblokád résztvevőivel szemben. A parlament egy rövid törvényben rögzítette, hogy nem indítható, illetve nem folytatható szabálysértési vagy büntetőeljárás azok ellen, akik részt vettek az ország közlekedését megbénító, 1990. október 25. és 28. közt felállított útblokádokban. A törvény meghatározta azt is, hogy pontosan milyen bűncselekményekre vonatkozik a közkegyelem, illetve rögzítette, hogy azokra nem vonatkozik, akik öt éven belül újabb szándékos bűncselekményt követnek el.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az [origo] megkeresésére későbbre ígért reakciót a kormány kezdeményezésére.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese a kormány kezdeményezésére úgy reagált, hogy "nem kér a közkegyelemből", és továbbra is vállalja a felelősséget a demonstráción való részvételért. Azt mondta, a kormánynak nem a tüntetők felé kellene kegyelmet gyakorolnia, hanem a magyar választók felé fontos gesztusokat tennie, amellyel azt bizonyítaná, hogy "igenis fontos a kormánynak a demokrácia és a jogállam", és vissza kellene vonni azokat törvényeket, amelyek ellen az ellenzéki képviselők tüntettek.

A vád, amely szerint a képviselők bűncselekményt követtek el, alaptalan, mert csak szabálysértésről volt szó. "Ez egy polgári engedetlenség volt, vagyis politikai és morális okokból fel akarták hívni a többség figyelmét egy fontos negatív változásra a jogrendszerrel kapcsolatban, de mivel tisztelik a jogállamot ezért a szabálysértés tényét elismerik és az azzal kapcsolatos konzekvenciákat magukra kötelezőnek tartják" - fogalmazott Karácsony Gergely. Hozzátette, "nem hősies gesztusból, hanem éppen a jogállam és az alkotmányosság tisztelete miatt" mondott le a mentelmi jogáról és vállalja a következményét ennek "a szabálysértési akciónak".

Egyelőre nem világos, hogy hány ember ellen indult büntetőeljárás a december 23-ai megmozdulásokkal kapcsolatban, a BRFK írásos választ ígért kérdéseinkre.

Karácsony előtt egy nappal az LMP képviselői és a párt aktivistái a parlament napirendjén szereplő törvények elfogadása elleni tiltakozásul a Parlament kerítéséhez láncolták magukat, részben megpróbálva megakadályozni a kormánypárti képviselők bejutását. A kiérkező rendőrök előállították a képviselőket és az aktivistákat, valamint a helyszínen megjelenő Gyurcsány Ferenc DK-vezetőt, és a később csatlakozó MSZP-képviselők egy része is követte a csoportot a Gyorskocsi utcába. Az eseményekről bővebben itt olvashat.