Vonakodnak a brit magánklinikák beleegyezni a brit egészségügyi hatóságok javaslatába, hogy térítésmentesen távolítsák el minden olyan nő mellimplantátumát, aki náluk esett át mellnagyobbító műtéten, és a francia Poly Implants Prothésis (PIP) által gyártott szilikonbetétet ültették be neki. A 2010-ben betiltott, nem orvosi tisztaságú szilikonnal töltött, viszont szivárgásra hajlamos betétek ügye nagy figyelmet keltett. Világszerte összesen háromszázezer nő kaphatott ilyen implantátumot.
Itthon még egyeztet az egészségügy
Magyarországon egyelőre tájékozódik a NEFMI egészségügyért felelős államtitkársága. Az [origo] érdeklődésére Szócska Miklós hivatalában annyit közöltek, állásfoglalást kértek az ügyben az OEP-től, a tisztiorvosi szolgálattól és az egészségügyi szakmai kollégium plasztikai sebészeti tagozatától. Egyébként Magyarországon ültették be a harmadik legtöbb kockázatosnak vélt implantátumot Európában, összesen 4500-5000 nő lehet érintett.
Az [origo] az egyeztetésekre rálátással bíró plasztikai sebészi körökből úgy értesült, legkésőbb péntekig kell az államtitkárságnak hivatalosan is tájékoztatnia a szakmát az ügyben, ezután pedig a nyilvánosságot. A NEFMI valószínűleg nem vár péntekig, szerdán vagy csütörtökön jelenhet meg közleménye.
Közben egyre több nő aggódik implantátuma miatt. Az [origo] beszélt olyan plasztikai sebésszel, akitől olyan a sajtóhírektől megijedt paciense is kérte implantátumának eltávolítását, akinek mellébe nem is a francia gyártó termékét ültették.
Csere önköltségen
Az államtitkárság tájékoztatójában valószínűleg a költségekről is szó lesz, és az is kiderülhet, ki finanszírozza majd a szükséges vizsgálatokat és beavatkozásokat. Az Országos Egészségpénztár jelenleg csak abban az esetben téríti a mellimplantátumok eltávolítását, ha azok megsérültek. Információink szerint szóba került, hogy a PIP-implantátumok esetében az egészségbiztosító finanszírozza az eltávolítás költségeit, de döntés még nincs. Egyelőre azt mérlegelik, hogy az OEP át tudja-e egyáltalán vállalni a beavatkozások finanszírozását. Az államtitkárság egyelőre arról sem döntött, jelent-e egészségügyi kockázatot a francia szilikonbetét.
Eközben a plasztikai sebészek egymás között is egyeztetnek arról, hogy a francia gyártó szilikonbetétjeit önköltségi áron cseréljék le - vagyis ne számoljanak fel munkadíjat -, és a szilikonbetét-gyártókkal is tárgyalnak már arról, hogy kedvező áron biztosítsanak csereimplantátumot az érintett nőknek.
A franciáknál az állam fizeti az eltávolítást
Más országok egészségügyi hatóságai is sorra hozzák a PIP-implantátumokkal kapcsolatos intézkedéseket. A leggyorsabbak a franciák voltak, ők már karácsony előtt bejelentették, hogy az állami egészségügy állja a mintegy harmincezer érintett implantátum eltávolításának költségeit. Ugyanígy döntött Kolumbia és Venezuela, ugyanis Dél-Amerikában is rendkívül elerjedt volt a többinél olcsóbb PIP-implantátumok használata.
Több állam adott ki figyelmeztetést, illetve tanácsot PIP-betéttel rendelkező állampolgárainak. Németország (7500 érintett), Svédország (2500), illetve Csehország (2000) is a betétek eltávolítását javasolja, de egyelőre nincs erre állami támogatás. A németek figyelmeztettek, hogy a szilikonbetét anélkül is hajlamos a szivárgásra, hogy maga az eszköz kiszakadna, és eddig 19 szivárgásos esetről számoltak be. Csehországban az egészségügyi minisztérium azt közölte, hivatalosan nincs tudomásuk a betétek súlyos egészségkárosító kockázatáról, ennek ellenére javasolják azok eltávolítását.
Vonakodnak a brit magánklinikák
A briteknél csak akkor tartják szükségesnek az eltávolító műtétet, ha valóban hibás az eszköz. A brit egészségügyi hatóságok már bejelentették, akik állami egészségügyi intézetben kaptak PIP-implantátumot, és igénylik a betétek eltávolítását, azokon térítésmentesen elvégzik a beavatkozást. A magánklinikákat is felszólították, hogy járjanak el ugyanígy, de azok vonakodnak. A Guardian brit napilap beszámolója szerint volt olyan több mint 13 ezer PIP-betétet beültető klinika, amely köztölte, nem vállalja a költségeket, de ha az állami egészségügy kifizeti nekik a műtét költségeit, ingyen adnak cserebetétet az érintetteknek.
Ellenőrző vizsgálatokat javasoltak az érintett nőknek Finnország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Svájc egészségügyi hatóságai, Olaszországban pedig az összes klinikát és kórházat felszólították, hogy gyűjtsék össze azoknak az adatait, akiknek a PIP-implantátumokat ültettek be.
A cégvezetőnek nincs mondanivalója
A francia Poly Implants Prothésis által gyártott szilikonbetétekről 2010-ben derült ki, hogy töltetként nem orvosi minőségű szilikont tartalmaznak. A kiszakadásra illetve szivárgásra a többi betétnél hajlamosabb PIP-implantátumokról az még nem bizonyított, hogy rákos megbetegedésekért is felelősek lennének, de komoly gyulladást okozhatnak.
Az ügyben a francia hatóságok emberölés és gondatlanság gyanújával nyomoznak, de több per is indult a gyártó cég ellen. A cég vezetője - a francia sajtóba kiszivárgott értesülések szerint - rendőrségi kihallgatásán elismerte, az orvosi minőségűnél olcsóbb szilikont használtak a gyártáshoz. Jean-Calaude Mass kihallgatásán arról is beszélt, hogy a hatósági ellenőrzésekkor megpróbálták elrejteni az alapanyagot, annak ellenére, hogy az szerinte jobb, mint az egészségügyileg jóváhagyott szilikongél. Mass már 1993-ban - két évvel cégének alapítása után - arra utasította munkatársait, hogy tartsák titokban az egészet. A PIP által felhasznált alapanyag egyébként a hetedébe (5 euró/liter) kerül a hatóságok által jóváhagyottnál (35 euró/liter).
Amikor a nyomozók azokról a nőkről kérdezték, akiknek egészségügyi problémákat okozhatott a PIP-betét, Mass csak annyit mondott: "Az áldozatok csak a pénz miatt perelnek... Nincs számukra mondanivalóm".