Csak az orvos által felírt mellimplantátumok cseréjét fizeti az állam

Csak azoknak a hibás mellimplantátumoknak a cseréjét állja az állam, amelyeket az egészségbiztosítási alap támogatásával ültetettek be egészségügyi okokból. Magyarországon 4000-4500 nő kaphatott a szakadásra hajlamos francia betétekből.

Csak abban az esetben fizeti az egészségbiztosító a francia Poly Implants Prothése (PIP) által gyártott hibás mellimplantátumok cseréjét, ha azok beültetését eredetileg is az egészségbiztosítási alapból finanszírozták - derül ki a NEFMI Egészségügyi Államtitkársága által pénteken kiadott közleményből. Vagyis azoknak finanszírozza a teljes cserét az OEP, akiknek a beültetést is korrekciós - mondjuk mellrák miatti emlőeltávolítás után - vagy más egészségügyi okokból végezték el.

A PIP szilikonbetétekről még 2010-ben derült ki, hogy nem orvosi tisztaságú szilikont alkalmaztak előállításukhoz. A szivárgásra hajlamos betétek ügye nagy figyelmet keltett. Világszerte összesen háromszázezer nő kaphatott ilyen implantátumot, amelynek előállítása az orvosilag is használható betétek gyártási költségének hetedébe került.

Az egészségügyi államtitkárság szerint azoknak a nőknek, akik szépészeti beavatkozás keretében kaptak a francia gyártó által készített betétekből - vagyis ilyet használtak mellnagyobbító műtétjeikhez - az OEP nem finanszírozza a cserét. De aki közülük a betét miatt életveszélyes helyzetbe kerül, vagy beteg lesz, annak állami pénzen eltávolítják majd az implantátumot, de az új beültetését már nem fizeti az állam. Több plasztikai sebészet is jelezte időközben, hogy az általuk végzett PIP-beültetések eltávolítását és cseréjét önköltségi áron vállalják (részleteket ebben a cikkben talál).

Az államtitkárság elismeri, hogy a PIP betétjei "könnyebben szivároghatnak vagy szakadhatnak szét a szervezetben, mint más implantátumok", és a kockázat az idő haladtával feltételezhetően nő. A szilikon zselé a betét kiszakadása esetén irritálja a testszöveteket, emiatt azok begyulladhatnak. A szilikonrészecskék eljuthatnak a környező, legfőképp a hónaljban lévő nyirokcsomókba, "így azok megnagyobbodását okozzák".

A hivatalos közlemény jelzi azt is, hogy a külföldön elvégzett biológiai tesztek szerint a PIP implantátumokban használt szilikon "sem sejtkárosító (cytotoxikus), sem pedig genetikai állományt károsító (genotoxikus - azaz rákkeltő) hatással nem rendelkezik". Ezért az ilyen implantátumot viselő nők esetében "nincs nagyobb esélye az emlődaganat kialakulásának, mint az egyéb típusú implantátumot viselő nőknél, illetve azoknál, akiknél nem történt implantátum beültetés".

A francia gyártó implantátumai között vannak elfogadott minőségű termékek is, azt viszont nem lehet megállapítani, hogy melyek a szivárgásra hajlamosak. Az egészségügyi államtitkárság most azt javasolta, hogy aki tudja magáról, hogy PIP-implantátumot ültettek be neki, vagy nem biztos abban, milyen típusú betéttel rendelkezik, keresse fel az intézményt, ahol megműtötték.

"Hirtelen fellépő mellduzzanat, deformáció, vagy a hónaljárokban tapintott megnagyobbodott nyirokcsomó észlelése esetén haladéktalanul forduljanak kezelőorvosukhoz. Tünetmentesség esetén 6 havonta történő ellenőrző vizsgálat javasolt" - áll a közleményben.

Az államtitkárság szerint Magyarországon közel két éve nem ültetnek be PIP implantátumokat, de bekérték az ilyen típusú szilikonbetétekre vonatkozó részteles adatokat azoktól a klinikákról, amelyek vásároltak belőle. Magyarországon 2001 és 2010 között összesen 9482 darabot adtak el belőle, így 4000-4500 páciens lehet érintett az ügyben (a mellimplantátum-botrány további részleteiről korábbi cikkünkben olvashat).