Szeptembertől vezetnék be a diplomásokat röghöz kötő hallgatói szerződést

A diploma megszerzése után évente elszámoltatnák az egykori hallgatót arról, hogy Magyarországon végzett-e munkát, vagy külföldön - írja a Népszabadság egy birtokába került kormányzati előterjesztésre hivatkozva. A lap úgy tudja, hogy ha valakinek a képzési költsége négymillió forint volt, akkor 40 hónapig kell Magyarországon dolgoznia.

Már szeptembertől bevezetné az állam az úgynevezett hallgatói szerződést - írja a szerdai Népszabadság a birtokába került előterjesztésre hivatkozva. A lap emlékeztet arra, hogy az eddigi hallgatói jogviszony a tanuló és az intézmény között jött létre, e mellé társulna az új szerződés, amely a hallgató és az állam viszonyát szabályozza a képzési költségek viselésére vonatkozóan.

A Népszabadság szerint az előterjesztés közvetlen célja, hogy az állami ösztöndíjjal, illetve részösztöndíjjal tanulók a törvényben szabályozott támogatási idő másfélszeresén belül diplomát szerezzenek. Ha valaki ezen időszakon belül erre nem képes, vissza kell fizetnie a képzési díjat. Az előterjesztés célja az is, hogy a hallgatók a diploma megszerzése után Magyarországon helyezkedjenek el. Ez a jogviszonyuk ugyanakkor legalább annyi ideig tartson, hogy minden, diákként rájuk költött százezer forint egy hónapnak feleljen meg. Ellenkező esetben vissza kell téríteni a képzés költségének a jegybanki alapkamat három százalékával növelt összegét. Azaz, ha valakinek a képzési költsége négymillió forint volt, akkor 40 hónapig kell Magyarországon dolgoznia.

A kormányrendelet tervezete szerint a diploma megszerzése után évente elszámoltatnák az egykori hallgatót azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon végzett-e munkát, vagy külföldön - ismerteti a Népszabadság. Amennyiben külföldön dolgozott, az adott évre vonatkozó törlesztőrészlet - átlagosan havi százezer forinttal számolva - 1 millió 200 ezer forint, amelyet vagy egy összegben, vagy részletekben kell visszafizetnie.

Azt az előterjesztés is elismeri, hogy a javaslatnak vannak úgymond politikai kockázatai, mert a fiatalok szavazatainak elveszítését okozhatja, valamint "nem becsülhető" kockázati tényezőként rögzíti annak lehetőségét, hogy a tanulni akarók inkább ausztriai intézményeket választanak, mivel ott továbbra is ingyenes az oktatás - írja a lap.