Ellenzéki szájakra mutogat a hallgató fideszes

Elfoglaltságaival magyarázza több kormánypárti képviselő, hogy tavaly miért nem szólalt meg egyáltalán a parlamentben. A hallgatag képviselők közül tizennégy fideszes, egy jobbikos és egy független. Az egyik fideszes szerint a szájukat inkább az ellenzékieknek kell járatniuk. Más azt ígérte, idén megtöri a csendet.

"Nagyon is lett volna mit mondanom, nem ez volt az oka, hogy nem szólaltam fel" - mondta az [origo]-nak a fideszes György István, aki egyike annak a tizenhat országgyűlési képviselőnek, aki 2011-ben egyszer sem szólalt fel a parlamentben. György István ugyanis Budapest főpolgármester-helyettese is, parlamenti némaságát azzal is indokolta, hogy tavaly főleg a budapesti teendőire koncentrált.

A tizenhat hallgatag képviselő többsége kormánypárti. Egyikük, Csóti György csak két hete, december 23-án tette le képviselői esküjét, de vannak köztük olyan országosan ismert politikusok is, mint Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat vezetője, Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója vagy Meggyes Tamás korábbi esztergomi polgármester. A listán csak két ellenzéki van, a jobbikos Rubi Gergely és a független Vitányi Iván, aki Gyurcsány Ferenccel távozott az MSZP-frakcióból, hogy megalakítsa a Demokratikus Koalíciót.

Nem jutnak lehetőséghez

Az [origo]-nak György István budapesti munkája mellett arra is hivatkozott, hogy nem jutott lehetőséghez a parlamentben. "Miután kineveztek főpolgármester-helyettesnek, minden bizottsági tagságomról lemondtam, így azok közé a kormánypárti képviselők közé sem tudtam beférkőzni, akik bizottsági előterjesztéseket olvashattak fel az ülésen" - mondta a képviselő, aki hozzátette, hogy érzi ennek a hátrányát, ezért már jelezte Lázár János frakcióvezetőnek, hogy szeretne visszakerülni a gazdasági bizottságba. György szerint igyekezett aktívan részt venni a parlament munkájában, de még arra sem volt lehetősége, hogy budapesti ügyekben felszólaljon. Azért több törvényt is kezdeményezett, és részt vett a plenáris üléseken is.

A parlamenti üléseken a kormánypárti képviselők hozzászólásainak jó részét azok a felszólalások adják, amikor egy-egy bizottság vezetőjeként vagy tagjaként a viták elején felolvassák a testületi álláspontot a napirendre kerülő javaslatokról. A képviselők szabadon jelentkezhetnének kétperces hozzászólásokra a vitákban is, igaz, lehetőségeiket a viták időkerete korlátozza, így a frakcióban gyakran előre meghatározzák, hogy kik fognak hozzászólni egy adott javaslathoz.

"Annyi feladatot kaptam a kormányhivatalban, hogy egyszerűen nem voltam bent a vitákon" - magyarázta szótlanságát Kerényi János, aki tavaly óta kormánymegbízottként irányítja a Bács-Kiskun megyei kormányhivatalt. Kerényi szerint a több ezer főt foglalkoztató kormányhivatal felállítása, munkájának megszervezése reggel nyolctól este hatig lekötötte minden idejét, ezért csak a hétfőnkénti parlamenti határozathozatalokon tudott részt venni. Kormánymegbízottként már bizottsági tagsága sincs. Az [origo]-nak azt mondta, tavaly főleg a megyei munkáját is érintő, a területi közigazgatás átszervezésével kapcsolatos törvények érdekelték, és már elhatározta, hogy idén februárban, ha napirendre kerül a járások kialakítása, mindenképpen kér majd megszólalási lehetőséget a parlamentben.

Cselekedniük kell

Más megyei kormányhivatalok vezetőinek sem jutott tavaly ideje parlamenti felszólalásra: B. Nagy László Csongrád, Erdős Norbert Békés és Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei kormányhivatali vezető is csöndben maradt. "Inkább a megyei munkámmal voltam tavaly elfoglalva, a frakción belüli munkamegosztásban kevesebb jutott rám, ez az oka annak, hogy nem szólaltam fel" - mondta az [origo]-nak Rácz Róbert. Szerinte a felszólalások szempontjából a kormánypárti képviselők sorsa mostohább, "az ellenzékiek dolga, hogy többet mozogjon a szájuk, a kormánypártiaknak a kezük kell hogy járjon, nekik cselekedni is kell". A parlamenti némaságához az is hozzájárult - mondta Rácz Róbert -, hogy kormánymegbízottként bizottsági tag sem lehet, így még kevesebb lehetősége maradt a felszólalásra. Azt azért megjegyezte, hogy a kormánytagokhoz hasonlóan a kormánymegbízottak is csak a havi 232 ezer forintos képviselői alapdíjat kapják.

Elfoglaltságával magyarázta üléstermi visszavonultságát a fideszes Cserna Gábor is. "Csak tavaly március 7-e óta vagyok képviselő, de Dunaújváros polgármestersége sokkal jobban lefoglal. Nem vagyok bizottsági tag, így nem veszek részt a törvények előkészítésében sem" - mondta Cserna az [origo]-nak.

Bár a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöki posztját is betölti, mégsem szólalt fel tavaly a parlamentben a fideszes Kovács Ferenc. Csendben maradt Molnár Ágnes, a fejlesztési minisztérium államtitkára is. Őket nem értük utol telefonon, Meggyes Tamás pedig telefonon azt mondta, nincs abban a helyzetben, hogy válaszoljon kérdésünkre. Kubatov Gábor telefonján a titkárát értük el, aki azt mondta, hogy a Fidesz pártigazgatója (aki az FTC elnöke is) külföldön van, így nem tud gyorsan reagálni. A listán szerepel még Horváth István, Szekszárd polgármestere és a Nógrád megyei Bíró Márk is.

Eddig sem sokat beszéltek

Meggyes Tamás, Kubatov Gábor és a szocialista Vitányi Iván már az előző ciklusban is a legkevesebbet beszélő képviselők között volt. Meggyes 2006 és 2010 között négyszer kért szót, és összesen 21 percet beszélt: bírálta a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítését célzó törvénytervezeteket, támadta az ingatlanadó tervét, valamint a "Jövőnk esélye, a gyermek" című politikai vitában kifejtette, hogy meg kellene állítani a népességfogyást Magyarországon. Emellett dicsérte saját, esztergomi polgármesterként megvalósított gyerekkötvény-programját, a helyi gyerekeknek szánt pénzt azóta egyébként zálogba helyzte az eladósodott önkormányzat.

Kubatov Gábor az előző ciklusban négy év alatt egyszer érezte úgy, hogy meg kell szólalnia: 2007. április 3-án "A demokratikus intézmények védelmében" címmel jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Ötperces beszédében felemlegette az őszödi beszédet, Szász Károly PSZÁF-elnök 2003-as megverését és Mellár Tamás korábbi KSH-elnök leváltását is. Bírálta a kormányt azért is, mert Járai Zsigmond korábbi jegybankelnököt "támadta a balliberális kormányzat szinte minden értelemben". Kubatov akkor azzal zárta felszólalását, hogy "ha nem bányásszuk elő a demokrácia fekete dobozát, ha nem fejtjük meg, mi van rajta, még nagyobb bajok lesznek".

Gaudi-Nagy rekordot beszél

Vitányi Iván is csak egyszer szólalt fel az előző ciklusban, ő 2007 júniusában az "Egyéves az őszödi beszéd" című politikai vitában 11 percben fejtette ki véleményét a rendszerváltás utáni magyar történelemről. Magáról az őszödi beszédről azt mondta, hogy "most vitatkozunk rajta, de a történelem ettől fogja számítani a rendszerváltást, pontosan az új modern magyar társadalmi rendszer kialakításának második, döntő szakaszát".

A leghosszabban 2011-ben a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás beszélt a parlamentben, összesen több mint 22 órát. Gaudi-Nagy ezzel a tempóval rekordot állít fel a ciklus végére: 2010-es kormányváltás óta mostanáig összesen 37 órát és 19 percet beszélt, ezzel már most, másfél év után megelőzte az előző négy év csúcstartóját, az MDF-es, majd független Pettkó Andrást, aki négy év alatt 32 órát és két percet beszélt.

A fel nem szólalt parlamenti képviselők listája

B. Nagy László (Fidesz), a Csongrád megyei kormányhivatal vezetője

Bíró Márk (Fidesz), Nógrád megyei közgyűlési képviselő

Cserna Gábor (Fidesz), Dunaújváros polgármestere

Csóti György (Fidesz), korábbi zágrábi nagykövet

Erdős Norbert (Fidesz), a Békés megyei kormányhivatal vezetője

Farkas Flórián (Fidesz), az Országos Roma Önkormányzat elnöke

György István (Fidesz), Budapest főpolgármester-helyettese

Horváth István (Fidesz), Szekszárd polgármestere

Kerényi János (Fidesz), a Baranya megyei kormányhivatal vezetője

Kovács Ferenc (Fidesz), nyíregyházi képviselő

Kubatov Gábor (Fidesz), a Fidesz pártigazgatója

Meggyes Tamás (Fidesz), Esztergom korábbi polgármestere

Molnár Ágnes (Fidesz), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára

Rácz Róbert (Fidesz), a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal vezetője

Rubi Gergely (Jobbik), Hajdú-Bihar megyei képviselő

Vitányi Iván (független, korábban MSZP), a Demokratikus Koalíció tiszteletbeli elnöke