Ritka csapdába esett bele Schmitt Pál

Keményen büntették az elmúlt években azokat a kutatókat, akikről kiderült, hogy koppintották doktori dolgozatuk egy részét. A doktori dolgozatokat ellenőrző bizottság vezetője szerint ritkán fordul elő, hogy valakit plágiummal gyanúsítanak, mivel egy doktori dolgozat szigorú szakmai felügyelet alatt készül. Az egyetemek egyre inkább résen vannak, speciális programokkal vadásznak a gondolattolvajokra.

"Doktori szinten nagyon ritka, hogy utólag valakit egyáltalán plágiummal vádolnak, egy-két ilyen eset fordult elő Magyarországon" - mondta az [origo]-nak Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) elnöke arról, hogy Schmitt Pál államfő állítólag plágiummal szerzett doktori címet.

A doktori iskolákat is akkreditáló szervezet elnöke szerint azért nem gyakori az ilyen gyanú sem, mert a doktoranduszok témavezetői folyamatosan követik, mit csinálnak a hallgatók, milyen szakirodalomból dolgoznak, és ellenőrzik is a forrásokat. "Nagyon kikezdheti ugyanis egy intézmény és egy tanár jó hírét is, ha utólag derül ki, hogy plágiummal van tele egy doktori disszertáció" - mondta Bazsa György.

Schmitt Pál államfő doktori értekezéséről szerdán a Hvg.hu azt írta, felveti a plágium gyanúját, hogy nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató 1987-es tanulmányának szövegével. Schmitt Pál 1992-ben a Testnevelési Egyetemen Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel adta be 215 oldalas disszertációját, és summa cum laude minősítéssel megkapta a doktori címet (erről itt olvashat).

A MAB elnöke szerint az adott intézmény vizsgálhatja és állapíthatja meg, hogy egy szakdolgozat vagy egy doktori disszertáció szerzője plagizált-e, vagy más szabályt megsértett-e. "Az intézménynél kell jelezni a plágium gyanúját felvető információkat, és ezek vizsgálata után saját szabályzata alapján dönthet a doktori iskola, hogy tisztázza az illetőt, vagy ellenkezőleg, visszavonja a doktori címet" - mondta Bazsa.

Schmitt Pál esetében a jogutód Semmelweis Egyetem állapíthatja meg a plágiumot. Az egyetem az [origo]-nak azt írta: "egyelőre sajtóhírekből értesültünk csak a köztársasági elnök doktori disszertációjával kapcsolatos gyanúról. Tájékozódunk a húsz évvel ezelőtt történtekkel kapcsolatban".

Az elnök szerint ilyenkor az intézmény azt nézi, "mi a dolgozat tudományos tartalma, és melyek ezek forrásai", és Bazsa szerint "a vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy megfelelően idéz-e a dolgozat szerzője, és tartalmilag is azt adja-e vissza, amit az idézett szerző leírt". A Hvg.hu szerint Schmitt 1992-es dolgozatában sem láb-, sem végjegyzetek nincsenek. Bazsa szerint ez azért "elképzelhetetlen" egy tudományos munkában, mert jelenleg "a tudományos elismertséget azon is mérik, hogy kit hányszor idéznek".

A hallgató, aki a bírálójától plagizált

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerdán visszautasította a Schmitt Pál doktori disszertációját ért plágiumvádat. A hivatal közölte, hogy a "hiánypótló munkát történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték". Hozzátették: annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt. A dolgozat egyik bírálója, Kertész István ókortörténész azt mondta az [origo]-nak, hogy "fontos alkotásnak és jó dolgozatnak" tartja a disszertációt, és politikai támadásnak tartja az ügyet.

Az elmúlt években nyilvánosságra került ügyek alapján az egyetemek szigorúan megbüntették azokat, akikről kiderült, hogy plagizáltak. A Debreceni Egyetem doktori tanácsa például 2009-ben megfosztotta doktori címétől azt a pedagógiatanárt, akiről kiderült, hogy 2004-es disszertációja 30 százalékát öt másik szerző munkáiból emelte át és tüntette fel sajátjaként. A tanár később a bizottsági meghallgatása során ezt el is ismerte - mondta korábban a Debreceni Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsa társelnöke a Független Hírügynökségnek.

A Budapesti Corvinus Egyetemen a doktori iskola fennállása óta két eset történt. Az egyetem kivizsgálta az ügyeket, és megbüntette a hallgatókat - mondta az [origo]-nak a doktori tanács titkára. Az iskola egyik doktorandusza például disszertációjában a későbbi bírálója műveiből másolt szövegrészeket hivatkozás nélkül, így gyorsan kiderült a plágium. A hallgatót ezután kizárta az intézmény a doktori iskolából. A Corvinus az esetek után szigorította a hallgatói dolgozatok ellenőrzését, és plágiumkereső adatbázisokat is használnak a másolások kiszűrésére.

A Wikipédiáról másoló is gyorsan lebukhat

A felsőoktatási intézmények például a Magyar Tudományos Akadémia által fejlesztett ingyenes Kopi Plágiumkeresővel ellenőrizhetik, a hallgatók másoltak-e szövegrészeket más dolgozatból vagy a szakirodalomból. "A plágiumkereső úgy működik, hogy a feltöltött dokumentumokat tároljuk, és ha valaki feltölt egy másik dokumentumot, a rendszer jelzi, hogy az, vagy annak részei megtalálhatóak-e máshol, és hány százalék a közös rész" - mondta az [origo]-nak Pataki Máté, a rendszer fejlesztője, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) főmunkatársa.

Pataki azt mondta, hogy jelenleg nagyjából harmincezer dokumentum (házi dolgozat, szakdolgozat és doktori disszertáció) található a rendszerben, de az oktatók, sőt hallgatók is folyamatosan töltenek fel dolgozatokat. Az idén pedig már a magyar, az angol és a német Wikipédiával is összeveti a beírt szöveget a rendszer, "tehát az is gyorsan kiderülhet, ha valaki egy az egyben lefordított és a dolgozatába tett egy szócikket az angol nyelvű Wikipédiáról".

Pataki azt mondta, hogy szeretnék, ha a rendszer több nyelvről is tudna fordítani, illetve több szakirodalmat és diplomamunkát szeretnének felölteni, de "ez utóbbihoz nemcsak pénz, hanem az egyetemek együttműködése is kell". A plágiumkereső fejlesztői jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karával működik együtt, amely már feltöltötte hallgatói szakdolgozatait, így bárki ellenőrizni tudja az országban, plagizáltak-e ezekből a dolgozatokból.

Mi a plágium?

Plágiumról akkor beszélünk, ha valaki más szerző művét sajátjaként tünteti fel. Ha valaki úgy vett át szövegrészeket, hogy nincs pontos forrásmegjelölés egy dolgozatban, a szerzője egyértelműen plagizált. A büntető törvénykönyv is rendelkezik arról, ha a plágium szándékosan történt, és az eredeti szerzőnek vagyoni hátránya is keletkezett. A Btk. 329-es paragrafusa szerint "aki más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".

A Hvg.hu szerint Schmitt "némileg módosítva" vett át hosszú mondatokat, bekezdéseket összesen mintegy 180 oldalnyi terjedelemben. Ez az eredeti szöveg átdolgozását jelentheti, amelyhez szükséges az eredeti szerző engedélye. Az engedély és a jogdíj megfizetése nélkül azonban nem szabad felhasználni a szöveget.