Lázár bajtársai finomabb fegyverekkel küzdenek az adósság ellen

Több nagyvárosi önkormányzatot is fojtogatnak a korábban felvett svájcifrank-hitelek, a Hódmezővásárhelyt irányító Lázár János azonban kitűnt közülük azzal, hogy ultimátumot adott a város kötvényügyletében érintett Erste Banknak. Eközben a pécsi polgármester már kiharcolt magának másfél év türelmi időt, és mások is inkább a tárgyalásos megoldásban bíznak.

"Együttműködésük hiányában (...) a Magyar Országgyűlés jogalkotási és a magyar kormány végrehajtási segítségét fogjuk kérni" - tette a fenyegetésként is értelmezhető kijelentést az Erste Bank felé Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, egyben a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Lázár múlt csütörtöki levelében azt írta, azt várja a banktól, hogy "a közös kockázatvállalás jegyében" vállaljon át valamennyit az önkormányzat svájcifrank-hitelének árfolyamveszteségéből.

Hódmezővásárhely még 2006-ban, 173 forintos árfolyamnál bocsátott ki 69,4 millió svájci frank értékű kötvényt. Ez akkor az alacsony kamat miatt egyértelműen jó üzletnek tűnt (a részletekről itt olvashat), viszont a jelenlegi, 250 forint feletti árfolyam mellett nagyon megterhelő: a december 31-ig esedékes 2,2 millió frank tőke- és 1,1 millió kamattörlesztés az eredeti árfolyamon 591 millió forint lett volna, a mai árfolyamon viszont 854 millió.

Törvénnyel megoldva

Lázár csütörtöki levele egy úgynevezett jogfenntartó nyilatkozat, amelyben a polgármester rögzíti, hogy kifizették ugyan az esedékes részleteket, de nem ismerik el a teljes tartozást (a polgári jog szabályai szerint ugyanis a fizetés a tartozás elismerését jelenti). Lázár levelének visszatérő kifejezése a "közös kockázatviselés", vagyis azt várja a banktól, hogy vállalja át az árfolyamveszteség egy részét, azt azonban nem részletezi, hogy pontosan mennyit és milyen formában (az [origo] pénteken és hétfőn is kereste Lázárt, de nem járt sikerrel).

A törvényhozás emlegetése azonban arra utal, hogy Lázár akár a lakáshitelesek esetében alkalmazott módszert is kész lenne bevetni, és törvényben kötelezni a bankokat például arra, hogy kedvezményes árfolyamon tegyék lehetővé a devizahitelek törlesztését. Nem ez lenne az első eset, hogy Lázár törvényhozási eszközökkel akar megoldani egy, az általa vezetett önkormányzatot is érintő problémát: novemberben az energiaügyi államtitkárral is szembeszállva azt javasolta, hogy a szolgáltató ne kapcsolhassa ki az áramot a fizetéssel elmaradó önkormányzati intézményekben.

Tárgyalnak a bankokkal

Hódmezővásárhely helyzete nem egyedi, számos település küzd a forint gyengülése miatt megugró hiteltörlesztéssel. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései szerint több nagyváros megháromszorozta adósságát 2006 és 2010 között. Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke már tavaly augusztusban megkongatta a vészharangot, és egy év türelmi időt kért a devizakötvények törlesztésére. Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere pedig - a lakossági devizahitelekhez hasonlóan - az árfolyam ideiglenes rögzítésében látta volna a megoldást.

"Mi is tárgyalásban vagyunk a bankunkkal" - mondta az [origo]-nak Szalay Ferenc, a 64 millió svájci frank hitelt felvevő Szolnok fideszes polgármestere, aki hozzátette, egyelőre nem akar találgatni arról, mi lehet a megoldás. Az egyik legjobban eladósodott város, Pécs polgármestere, Páva Zsolt viszont már sikerrel járt: a tartozások nagyobb részére 2013 közepéig türelmi időt kaptak a bankoktól, vagyis másfél évig nem kell tőkét törleszteniük, csak kamatot. A polgármester abban bízik, hogy az idén már egyensúlyban lesz a költségvetés, és nem termelődik újra a hiány.

"Szerintem létezik ésszerű kompromisszum" - mondta az [origo]-nak Szita Károly, aki szerint az adósnak az az érdeke, hogy tudjon törleszteni, a hitelezőnek pedig az, hogy visszakapja a pénzét. Szita példaként azt mondta: ilyen kompromisszum lehet az árfolyamkockázat megosztása, a fizetési feltételek könnyítése vagy a futamidő kitolása, amivel kisebbek lehetnének a törlesztőrészletek. A polgármester szerint lehet, hogy érdemes ezt törvényben szabályozni, de azt egyeztetni kell a bankokkal.

Program a nagyvárosoknak

Páva Zsolt szerint az ideális az lenne, ha a Pécshez hasonló 8-10 "sajátos helyzetű" nagyváros számára létrejönne egy "konszolidációs menetrend" vagy "adósságmenedzselési program". Ebben a polgármester elképzelései szerint pontosan rögzítenék, hogy melyik fél - az önkormányzat, a kormány és a bankok - milyen kötelezettséget vállal. A bankok esetében ugyanakkor a polgármester szerint még kérdés, hogy a bankadó és a lakáshitelek végtörlesztése után mennyire terhelhetők.

A nagyvárosi polgármesterek Páva szerint már régóta beszélnek hivatalosan és informálisan is a Megyei Jogú Városok Szövetségének keretein belül az adósságkonszolidációról. A polgármester úgy fogalmazott, hogy az általa felvázolt felelősségi rendszer egyelőre csak elvi képlet, a gyakorlati megvalósítása még messze van. Ugyanakkor a helyzet komoly, tehát nem lehet a végtelenségig elhúzni a tárgyalásokat. Páva bízik benne, hogy az alaptörvény és a sarkalatos törvények elfogadása után lesz idő és energia ezzel a kérdéssel foglalkozni.

Nem csak a bank nyert
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint az önkormányzatok összes adóssága 2011 harmadik negyedévében meghaladta az 1240 milliárd forintot, ebből mintegy 587 milliárd volt hosszú lejáratú értékpapír, jellemzően kötvény. Ebből különböző becslések szerint mintegy 200 milliárd lehet az árfolyamveszteség. Az önkormányzatok 2006 után kezdtek el kötvényeket kibocsátani, amikor a kormány az önkormányzatok hatáskörébe utalt több feladatot is, azonban forrásokat nem biztosított. Banki forrás kellett az uniós pályázatokhoz szükséges önerő biztosításához és bármilyen korábban beígért fejlesztéshez is.

A svájci frank használatára ugyanaz volt a magyarázat, mint a magánszemélyek lakáshitelei esetében: lényegesen alacsonyabb volt a kamat, mint a forint esetében. A kötvénykibocsátást pedig azért választották, mert a hitelfelvételhez közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni. Kötvényt gyorsabban és egyszerűbben ki tudtak bocsátani, és ebben partnerek voltak a kereskedelmi bankok is: a CIB, a Raiffeisen, az OTP és a K&H rendelkezik a legtöbb önkormányzati kötvénnyel. A kötvény további előnye, hogy szabadon felhasználható forrás, míg a hitel felhasználása kötött.

Az egyes tranzakciókba időnként pénzügyi tanácsadó cégek is beszálltak, akik egy névtelenséget kérő banki forrás szerint spekulációra is buzdították a települések vezetőit. "Azt tanácsolták például, hogy alacsony frankkamat mellett jusson pénzhez az önkormányzat, majd azt fektesse be forintban magasabb kamatért" - idézte egy forrás az egyik módszert, amelyért a pénzügyi tanácsadók jutalékot tehettek zsebre (egy ilyen, az akkor kormányon lévő szocialisták által támadott cégről itt olvashat).

Az Állami Számvevőszék adatai szerint például a szolnoki önkormányzat 1,8 milliárd forintot keresett a kötvényekből származó, még fel nem használt pénz forgatásával. Hódmezővásárhely az ÁSZ jelentése szerint "azonnali és opciós devizaműveleteket is végzett" a szabad összegekkel, így 2007-2010 között 2,2 milliárd forint hozam- és kamatbevételt ért el (ebből az árfolyamnyereség 1,6 milliárd volt), de elszámoltak 2,1 milliárd forint árfolyamveszteséget is.