A szerzői jog védelmére hivatkozva nem fotózhatta le Schmitt Pál doktori disszertációját az [origo] fotósa a Semmelweis Egyetemen. Az egyetemi könyvtárban a szerzői jogi törvényre hivatkozva munkatársunk csak a dolgozat borítóját fotózhatta le, de olvasható felvételt nem készíthetett a disszertáció tartalmáról.
A Semmelweis Egyetem könyvtárában azt megengedték a sajtó munkatársainak, hogy a dolgozatot elolvassák vagy kijegyzeteljék, de folyamatosan legalább ketten felügyelték, hogy senki ne készítsen olvasható felvételt a tartalomról. Két órát kaptak arra, hogy elolvassák a mintegy kétszáz oldalas anyagot, majd az [origo] munkatársával aláírattak egy, a szerzői jogi törvényre hivatkozó papírt.
Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogokról harmadik bekezdésében kimondja, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől - olvasható a jogszabályban.
A törvény 18. bekezdése kimondja, hogy a többszörözés a szerző kizárólagos joga, ő rendelkezhet arról, hogy megengedi-e műve másolását. A jogszabály szerint a mű többszörözésének minősül a nyomtatás, a kép- és videófelvétel.