Több népszerű tudományterületen jelentősen csökken az államilag finanszírozott hallgatói létszám, egyes szakokon pedig félévente több százezres tandíjat kell fizetni a kimaradóknak, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár mégsem aggódik. Szerinte a magas külföldi megélhetési költségek miatt nem kell attól tartani, hogy szeptembertől az eddigieknél több magyar diák hagyja el az országot és megy külföldi egyetemekre tanulni.
A kormány a múlt pénteken hozta nyilvánosságra az egyetemek keretszámait az ösztöndíjas, részösztöndíjas és költségtérítéses egyetemi és főiskolai képzésekre. Az egyik legnagyobb vesztes épp az eddig legnépszerűbb gazdasági képzés, amelyben a tavalyi 4900 helyett összesen csak 250 diák tanulhat majd ingyenesen alapszakokon. Aki nem kap ösztöndíjat, félévente 150-350 ezer forintos költségtérítés ellenében tanulhat. Az új rendszerben a kevesebb ingyenes hely miatt többen is felvetették, hogy a diákoknak külföldön akár jobban megérné egyetemre járni, mint itthon.
A németül beszélő diákoknak például a Bécsi Egyetem négyféle gazdasági alapszakot kínál: vállalatgazdaság, nemzetközi vállalatgazdaság, statisztika és közgazdaságtan. Az oktatás Ausztriában ingyenes, csak a diákszövetségi tagdíjat, szemeszterenként 17 eurót (5200 forintot) kell kifizetni. Tandíjat - félévente 363 eurót (111 ezer forintot) - csak attól kérnek, aki kicsúszott a tanulmányi időből.
Nincs felvételi, de drága az élet
A Bécsi Egyetem vonzerejét növelheti, hogy a hagyományos tudományegyetemi szakokon néhány kivétellel - ilyen például a pszichológia, illetve az újságírás és médiatudomány - egyáltalán nincs felvételi. Az osztrák rendszerben a hallgatóknak a legtöbb szakon az első félév végén kell egy több részből álló, úgynevezett STEOP-vizsgát tenni, és ennek sikerétől függ, folytathatják-e tanulmányaikat.
Bár az osztrák fővárosban tandíjat nem kell fizetni, a megélhetés jóval drágább, mint Magyarországon. A legolcsóbb kollégium Bécsben 205 euró, vagyis valamivel több mint 61 ezer forint, egy öt hónapos szemeszterben tehát csak a lakhatási költség meghaladja a 305 ezer forintot. Budapesten ezzel szemben már havi kilencezer forintért van diákszállás, a bécsi kollégium áráért pedig teljes lakást is lehet bérelni.
A tömegközlekedési bérlet Bécsben diákoknak havonta 46 euró (14 ezer forint), egy félévben ez összesen 69 ezer forintos költséget jelent. Budapesten ugyanez 3850 forint egy hónapra, vagyis a teljes félévben alig drágább, mint az osztrák fővárosban egy hónapra (19 250 forint). Vidéken ennél is olcsóbb a kombinált diákbérlet, Debrecenben 3500, Szegeden 3025, Pécsen 3300 forintba kerül. Csak Miskolcon drágább, mint a fővárosban, ott 3900 forintot kell fizetni a havi tanulóbérletért.
A legolcsóbb vonatjegy Bécsből Budapestre 23 euró (hétezer forint), havonta egy oda-vissza utazással számolva, öt hónap alatt így csak a magyar és az orsztrák főváros közötti utazással újabb 69 ezer forintot költhet egy diák, és ebben nincs benne a Budapestről továbbutazás a vidéki lakóhelyre. Persze a vonatjegyen ritkább hazajárással sokat lehet spórolni. Egy egyetemi félév tehát Bécsben, az étkezés és szórakozás költségeit nem számolva minimum 448 ezer forintba kerül.
A nagyobb befektetés viszont értékesebb diplomát is jelent: a Bécsi Egyetem a Times című brit lap és a Reuters hírügynökség által készített egyetemi rangsorban világviszonylatban a 139., Európában pedig az 54. helyen szerepel. Magyar egyetem egyáltalán nincs a világ legnevesebb 400 intézményét felsoroló listán, vagyis a bécsi tanulmányokkal mindenképpen értékesebb diplomát lehet szerezni, mint itthon.
Az orvosi lehet, hogy megéri
A bécsi megélhetési költségeknél jóval többe, félévente körülbelül egymillió forintba kerül majd Magyarországon állami ösztöndíj nélkül az orvosképzés. Plusz a megélhetési költségek. Ausztriában az orvosi szak is ingyenes, viszont a főleg Németországból érkező, nagyszámú jelentkező miatt a Bécsi Orvosi Egyetem alaposan megválogatja, kit vesz fel a 660 helyre. A jelentkezőknek először alkalmassági tesztet kell kitölteni, ezzel egyben német nyelvtudásukat is felmérik. Csak ezután jöhet a felvételi biológiából, a felvett hallgatóknak pedig a második félév végéig latin nyelvből is vizsgát kell tenniük.
A magyar orvosi egyetemeken emelkedik az ingyenesen felvehető létszám: tavaly 1511 embert vettek fel a három szakra (orvos, fogorvos, gyógyszerész), idén 1800 ösztöndíjas hely lesz. Az orvosképzés iránt viszonylag nagy az érdeklődés, tavaly 2782-an jelentkeztek államilag finanszírozott általános orvosi szakra, közülük 988-at vettek fel, vagyis a túljelentkezés több mint két és félszeres. Költségtérítéses orvosképzésre csak 78 magyar diák ment.
A magyar orvosképzés népszerű a külföldiek körében is. A budapesti Semmelweis Egyetemen például majdnem háromezer külföldi hallgató tanul angol vagy német nyelven, közülük 2103-an általános orvosnak készülnek. Az egyetem honlapján közzétett adatok szerint a legtöbben Németországból, Norvégiából, Iránból és Izraelből érkeznek. A külföldi hallgatók a magyaroknál magasabb tandíjat, félévente 8500 dollárt vagy 6500 eurót (1,95 millió forintot) fizetnek.
Inkább csábítanák a művészeket
Itthon a drága szakok közé tartoznak a művészeti (zene-, tánc-, képző- és színművészeti) képzések is, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen például klasszikus hangszeres zenei alapszakokon ösztöndíj nélkül 800 ezer forintba kerül szeptembertől egy félév. A Bécsi Zenei és Képzőművészeti Egyetem viszont ingyenes, csak a képzési időn több mint két félévvel túlcsúszó hallgatóknak kell fizetni, a már említett 363 eurót (111 ezer forintot). Bécsben a magyar gyakorlattal szemben nem bontják alap- és mesterképzésre a zenei szakokat, hanem egységes, 12 féléves mesterképzést kínálnak. Itt is van viszont felvételi, és követelmény a német nyelvtudás igazolása is.
A művészeti képzések nem tartoznak a magyarországi reform vesztesei közé, jövőre összesen 740 ösztöndíjas hallgatót vehetnek fel az intézmények, míg tavaly az államilag finanszírozott és a költségtérítéses létszám volt összesen 904 fő (arról nincs pontos statisztika, hogy ebből mennyi volt ingyenes képzés). A legmagasabb, 155 fős keretszámot a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre alapszakjai kapták, ide 2011-ben összesen 116 diákot vettek fel. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre 133 ingyen tanuló hallgatót vettek fel az előző évben, az idei keretszám 140. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen viszont 11, a Magyar Táncművészeti Egyetemen pedig 17 fővel csökken az államilag finanszírozott létszám.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem igyekszik is kihasználni a lehetőséget: angol nyelvű honlapján kifejezetten felhívják az érdeklődők figyelmét, hogy az EU-tagországok polgárainak is lehetőségük van bekerülni ingyenes képzésre, és a megemelt keretszámra hivatkozva bátorítják is őket a jelentkezésre. Annak azonban, aki angol nyelven akar tanulni, évente 600 euró (180 ezer forint) kiegészítő díjat kell fizetnie. Az EU-n kívülről érkező hallgatóktól havonta 20, vagyis tanévente további 190 ezer forint tandíjat kérnek.