Titkos bizottság vizsgálja Schmitt plágiumgyanús disszertációját

Csak két hónap múlva, március végén mondja meg a Semmelweis Egyetem, hogy Schmitt Pál valóban plagizálta-e 1992-es disszertációját. Az egyetem az ügyet vizsgáló bizottság tagjainak nevét sem árulja el, állítólag azért, hogy zavartalanul dolgozhassanak.

Tényfeltáró bizottságot hozott létre a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumgyanús kisdoktori disszertációjának megvizsgálására - közölte szerdán az egyetem. A bizottság tagjainak névsorát azonban nem hozták nyilvánosságra, a közlemény szerint azért, hogy a testület "zavartalanul és pártatlanul tudjon dolgozni". A neveket az egyetem csak az eredménnyel egy időben hozza nyilvánosságra. A munkával kapcsolatos eredményekről az egyetem csak két hónap múlva, március 28-án ad tájékoztatást.

Tóth Miklós, a kar dékánja szerda délután újságíróknak azt mondta: az ötfős bizottságban külsős és belső tagok is helyet kaptak, kiválasztásuknál pedig kizárólag szakmai szempontokat vettek figyelembe. A testületben helyet kapott a nyelvekhez, a joghoz, a sporthoz és a társadalomtudományokhoz értő szakember is. A mindenre kiterjedő jelentésben a dékán szerint választ fognak adni az egyetem kérdéseire, elvárásaira, de minden további következtetést a Semmelweis Egyetemnek kell majd levonnia.

A dékán azt mondta: a vizsgálat határidejéről maguk a tagok döntöttek, de egy kellően alapos jelentés elkészítéséhez szerinte is szükség van ennyi időre. Tóth kérdésre válaszolva azt mondta: egyelőre nincs külföldi tagja a bizottságnak, de elképzelhető, hogy később fontolóra veszik más nemzetiségű szakemberek bevonását is.Úgy fogalmazott: a bizottság minden tagja felkérés alapján került a testületbe, a megbízatást pedig mindannyian elsőre vállalták.

Tudósítás a dékán sajtótájékoztatójáról

A Hvg.hu két hete számolt be arról, hogy Schmitt 1992-ben megvédett disszertációja - amely az újkori olimpiai játékok programját elemezte - legnagyobb részben szinte szóról szóra megegyezik Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató francia nyelvű tanulmányának a szövegével, a disszertáció egy másik jelentős részét pedig az Index szerint egy Klaus Heinemann nevű német tudós munkájának fordítása teszi ki.

Az államfő a múlt heti rádiónyilatkozatában viszont arról beszélt, hogy törzsanyagként használta a forrásait. A köztársasági elnök kisdoktori értekezésében nincsenek lábjegyzetek, végjegyzetek vagy a szövegben szereplő hivatkozások, csupán egy 21 tételes irodalomlista. Schmitt Pál egykori opponense, Kertész István egyetemi tanár erről korábban azt mondta az [origo]-nak, hogy voltak ugyan formai kifogásai, de az egyetemen régebb óta dolgozó kollégái biztosították arról, hogy a dolgozat megfelel a követelményeknek.