Tíz nap alatt a képviselők kevesebb mint harmada, 386 képviselőből 125 válaszolt az [origo] e-mailben feltett kérdésére, amelyben arról érdeklődtünk, hogy élt-e a kedvezményes árfolyamú devizahitel-végtörlesztési lehetőséggel. A többség azt írta, hogy nincs, és nem is volt devizában adóssága. Húszan mondták azt, hogy az elmúlt években svájci frankban vagy euróban adósodtak el, ezeknek a képviselőknek a fele élt is a parlament által megszavazott kedvezményes lehetőséggel, és a mostani, nagyjából 250 forint helyett január 31-ig 180 forintos árfolyamon váltja ki svájcifrank-tartozását, vagy a 300 forint helyett csak 250-et fizet euróban felvett hiteléért. Volt, aki megtakarításait áldozta be, más forinthitelre váltotta devizaadósságát.
Nem él viszont a kedvezményes törlesztés lehetőségével a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János, a miniszterelnökség államtitkára, Varga Mihály, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Hiller István egykori MSZP-elnök. Utóbbi kettőnek elvi kifogása van a kedvezményes végtörlesztés ellen, Lázár és Varga viszont nem árulta el, miért nem használja ki a lehetőséget. Van olyan politikus, aki azt felelte, hogy forinthitel esetén sem csökkennének a törlesztőrészletei, ezért nem cseréli fel az árfolyamkockázatot kamatkockázatra. Akad képviselő, aki az utolsó pillanatban dönti csak el, hogy megszabadul-e devizaadósságától. És volt, aki magánügynek nevezte saját tartozását, és erre hivatkozva megtagadta a választ.
A rekorderek
Az [origo]-nak válaszolók közül Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester lett - a helyet megosztva - a rekorder. A parlament rendészeti bizottságának fideszes elnöke összesen 40 millió forintot fizetett vissza bankjának a kedvezményes konstrukció lehetőségével. Az összeget bevallása szerint két ingatlan eladásából, az édesanyjától ajánékba kapott 15 millió forintból és készpénzben lévő megtakarításaiból teremtette elő, a művelettel pedig nem kevesebb, mint 15 millió forintot takarított meg. A tavalyi vagyonbevallásában még 40 milliósként feltüntetett svájcifrank-tartozása ugyanis mostani árfolyamon több mint 55 millió forintra rúgna.
Ugyanekkora összeget törleszt vissza, így ugyanennyit spórol Kocsis frakciótársa, Halász János is. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) parlamenti államtitkára bevallása szerint egyéb megtakarításaiból, családi segítséggel és egy új forinthitellel törleszti vissza korábban negyvenmillió forintos svájcifrank-hitelét.
Kettőjüknél csak kicsivel kevesebb, 39 millió forintnyi devizahitel van frakciótársuk, B. Nagy László nevén. A Csongrád megyei kormányhivatal vezetője a nevében válaszoló munkatárs szerint e hitelállománynak csak egy részében illetékes dönteni, erre vonatkozóan év végén jelezte már szándékát a pénzintézeténél, de csak a hónap hátralévő részében fogja eldönteni, hogy végül él-e a lehetőséggel (a végtörlesztés január 31-i határidejét figyelmébe véve erre már csak három napja maradt). A munkatárs azt is hozzátette: B. Nagy László a banki szférában dolgozott, úgyhogy "alaposan mérlegelni fogja a döntést".
A kedvezményes végtörlesztést lehetővé tevő otthonvédelmi törvényt jegyző fideszes képviselő, Rogán Antal tavalyi vagyonnyilatkozatában 57,8 milliós hitelről számolt be, amelyből az [origo]-nak adott magyarázata szerint egy "tízmillió forint körüli" hitelrész esetében élt a végtörlesztéssel. A banki tartozás nagyobb részét a politikus még 2009-ben átváltotta svájci frankról euróra, de ebben nem élhetett a kedvezményes lehetőséggel, ugyanis a törvényben meghatározott árfolyamszint felett lett euróhitele. A végtörlesztett tízmillió forintnyi hitelrészt bevallása szerint megtakarításból, illetve forinthitelből fizette ki a gazdasági bizottság fideszes elnöke.
Saját tőke és családi segítség
A fideszes Vejkey Imre azt közölte, hogy "direkt e célra felvett banki forinthitellel" váltotta ki korábbi svájci frank alapú hitelét. Adóssága nagyságáról nem tett említést a politikus, tavalyi vagyonnyilatkozatában 115 ezer svájci frank, vagyis mai árfolyamon 28,7 millió forintot érő banki tartozás szerepelt. Az általa is megszavazott kedvezményes árfolyamról szóló jogszabály alapján viszont csak 20,7 milliót kellett befizetnie.
Az ugyancsak fideszes Talabér Márta még hezitál, és csak a végtörlesztés lehetőségét vetette fel válaszlevelében. Azt mondta, ha végül úgy dönt, hogy január 31-ig visszafizeti vagy kiváltja 2,1 millió forintnyi svájci frank alapú devizahitelét 180 forintos kedvezményes árfolyamon, akkor azt saját tőkéből és családi segítséggel fogja megtenni. 2,1 millió forint a mostani, 250 forintos árfolyamon 8400 frank tartozást jelentene, kedvezményesen viszont már alig több mint másfél millió forintért lehetne megszabadulni tőle.
Párttársuk, Csenger-Zalán Zsolt végtörlesztése az [origo]-nak küldött válasz szerint "éppen ügyintézés alatt van". A 8 millió forintnyi devizahitelt a politikus a folyósító bank forinthitel-konstrukciójának segítségével váltja ki, amelynek kamata meglehetősen magas: 13,5 százalék lesz.
Csak a végtörlesztés tényét árulta el az [origo]-nak a fideszes Spaller Endre. Tavalyi vagyonnyilatkozatában 4,5 millió forintnyi hiteltartozást tüntetett fel a politikus, de hogy ez milyen devizában volt, és miből váltotta ki vagy fizette vissza, azt nem árulta el, szerinte ugyanis a részletekhez a sajtónak semmi köze.
Gyurcsánynak nem élt a lehetőséggel, párttársa, Vadai Ágnes igen
A válaszoló volt és jelenlegi szocialista képviselők közül Vadai Ágnes volt a rekorder befizető: a múlt ősszel az MSZP-ből kivált Demokratikus Koalícióba (DK) igazolt politikus bevallása szerint két forrásból, férje önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításából, valamint forinthitelből törlesztette házastársával közös devizahitelét. A tartozás nagyságát nem említette a politikus, de tavalyi vagyonbevallásában 23,9 millió forintos hitelt szerepeltetett, igaz, ennek devizanemét nem tüntette fel.
Iváncsik Imre volt szocialista nemzetbiztonsági államtitkár a válasza szerint ugyancsak élt a végtörlesztés lehetőségével, amelynek "felesége folyószámlája" volt a fedezete. A politikus ugyanakkor sem a hitel összegére nem tért ki a válaszában, sem arra, hogy azt teljes egészében visszafizették-e. 2010-es vagyonnyilatkozatában mindenesetre devizanem meghatározása nélkül egy 7,5 millió forintos tartozást szerepeltetett a volt államtitkár.
A szintén szocialista Gőgös Zoltán állítása szerint egy 4 évvel ezelőtt felvett 5 millió forintos svájcifrank-hitel után fizetett ki 6 millió forintot múlt év végén. A végtörlesztést - mint írta - ingatlaneladásból fedezte.
Van, akinek nem érte meg
A fideszes Gruber Attilát a magas forinthitel-kamatok tántorították el a végtörlesztéstől. A politikus azt ugyan nem írta meg, hogy mekkora összegről van szó (2010-es bevallásában 8 millió forintnyi banki tartozás szerepel), az átváltással azonban - mint írta - körülbelül havi 10 ezer forintot nyert volna, de végül nem cserélte "hitelkamat-kockázatra az árfolyamkockázatot". A konstrukció a képviselő számítása szerint változatlan forinthitel-kamatok mellett is csak akkor érte volna meg, ha tartozását két-két és fél éven belül vissza tudja fizetni.
Hasonlóan döntött a Jobbik egyik hitelrekordere, Hegedűs Tamás is. A képviselő elpanaszolta, hogy a néhány éve felvett 25 millió forintnyi svájcifrank-hitele ma közel 40 millió forintra rúg, a lehetőségeket megvizsgálva nem talált olyan banki forinthitel-konstrukciót, amellyel érdemben csökkent volna havi törlesztőrészlete.
Volt, aki szándékosan nem élt vele
Sokkal nagyobb hitele van, mégsem élt a végtörlesztés lehetőségével a Demokratikus Koalíciót vezető Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnöknek összesen 69 millió forintnyi hitel van a nevén, az euróban felvett adósságot magyarázata szerint azért nem fizette vissza vagy váltotta ki forinthitellel, mert nem ért egyet a szerinte igazságtalan végtörlesztési konstrukcióval. 69 millió forint piaci árfolyamon 230 ezer eurós adósságot jelent, ekkora tartozástól most 57,5 millió forintért lehetne megszabadulni.
Elvi okra hivatkozva nem élt a lehetőséggel a Gyurcsány-kormány oktatási minisztere, Hiller István sem, aki 15 millió forintnyi svájci frank alapú hitelről számolt be. Ha ezt a mostani, 250 forintos árfolyamon számoljuk, az 60 ezer frankot jelent, így ha az MSZP egykori elnöke meggondolná magát a következő néhány napban, és mégis akarna élni a kedvezményes törlesztéssel, több mint négymillió forintot nyerne az üzleten, és csak 10,8 millió forintot kellene visszafizetnie.
Nem vett részt a végtörlesztésben Hiller frakciótársa, Burány Sándor sem, annak ellenére, hogy ötmillió forintnyi svájci frank alapú tartozásának összege válaszlevele szerint "az árfolyamromlás miatt közel 6 évi törlesztés után magasabb, mint az eredetileg felvett összeg".
Kommentárt vagy részleteket nem fűzött ugyan válaszához, de nem vette igénybe a kedvezményes konstrukciót Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, illetve Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője sem. Varga az [origo]-nak küldött válaszában csak annyit írt, hogy tartozása euróban van, de hogy az összeg mekkora, azt nem részletezte. Tavalyi vagyonbevallásában az államtitkár saját adósságát 21 millió forintban határozta meg, de nem írt hozzá devizanemet.
Lázár János válaszában csak azt írta, van hitele, "forint is, deviza is, de nem élt a lehetőséggel". 2011-es vagyonnyilatkozata szerint a politikus egymillió forintos folyószámlahitele mellett még két és fél millió forinttal tartozott egy pénzintézetnek, de hogy milyen devizában, azt nem tudtuk meg.
Tavalyi vagyonbevallása szerint egy 2002-ben felvett 20 millió forintos svájcifrank-hitel "még fennálló részével" tartozott egy évvel ezelőtt a miniszterelnök is, Orbán Viktor azonban egy szeptemberi interjúban arról beszélt, hogy a nyár közepén "kiszállt az adósságból", és a tartozás még hátralévő, ötmilliós részét is visszafizette. Az interjúban a miniszterelnök egyébként védelmébe vette azokat a parlamenti képviselőket, akik élni szeretnének a 180 forintos frankárfolyamon lehetővé tett végtörlesztéssel: azt mondta, a képviselőknek is joguk van megszabadulni az adósságuktól.
A legnagyobb adósok hallgatnak
A 386 parlamenti képviselőből 261-en tíz nap alatt egyáltalán nem reagáltak az [origo] megkeresésére, és éppen a legnagyobb devizaadósok maradtak adósak a válaszadással.
Közéjük tartozik például Kósa Lajos debreceni polgármester, akinek tavalyi vagyonnyilatkozatának tanúsága szerint összesen 236 ezer svájci franknyi (aktuális árfolyamon nagyjából 58 millió forintot érő) hitel van a nevén. Ha élne a végtörlesztéssel, a kedvezményes, 180 forintos árfolyamon csak 42,5 millió forintot kellene befizetnie.
A Fidesz ügyvezető alelnökéhez hasonlóan nem reagált többszöri megkeresésünkre az MSZP-s ifjabb Bárándy Gergely sem, akinek 142 ezer svájci franknak megfelelő, vagyis több mint 35 millió forintnyi bankhitele van. Ettől egyébként január végéig 25,5 millió forintért meg tudna szabadulni, de hogy meg is tette-e, az csak a január 31-ig leadandó 2011-es vagyonbevallásából derül majd ki.
Nem akart válaszolni az [origo] megkeresésére az ugyancsak MSZP-s Tóth József sem, pedig 2011 eleji vagyonnyilatkozata szerint óriási, majdnem 67 millió forintnyi devizahitelével ő volt az egyik legnagyobb adós a pártja parlamenti képviselői között. A XIII. kerületi polgármester mindössze annyit tudatott munkatársán keresztül, hogy a vagyonbevallásában feltüntetett tartozás nem a saját hitele, hanem "családtagjainak nyújtott kezességvállalás".
Olyan képviselő is volt, aki válaszolt ugyan az [origo] megkeresésére, de a lényeget, vagyis azt, hogy volt-e devizahitele, és élt-e a végtörlesztéssel, nem árulta el.
A fideszes Gelencsér Attila - aki vagyonnyilatkozata szerint - 72 ezer svájci frankkal, vagyis napi árfolyamon 18 millió forinttal, kedvezményesen pedig 13 millióval tartozik egy banknak, mindössze annyit írt, hogy a választ megtaláljuk "a 2012. január 31-ig az Országgyűléshez benyújtandó vagyonnyilatkozatomban". Frakciótársa, Kulcsár József ennél is szűkszavúbban csak annyit közölt, hogy "a téma magánügy".
A végtörlesztést a szeptember közepi szavazáson csak a kormánypártok és a Jobbik néhány képviselője szavazta meg. Az MSZP előzőleg kezdeményezte, hogy a képviselők etikai megfontolásból ne élhessenek a lehetőséggel, így demonstrálva, hogy a törvényjavaslatot nem a saját érdekükben nyújtották be. A kezdeményezést a Fidesz frakcióvezetője először támogathatónak nevezte, később azonban az lett a kormánypárt álláspontja, hogy státuszuk miatt ne érhesse hátrány a képviselőket.