Hiába buzog a kormány, nem ússza meg az uniós fenyítést

Bár a sajtóértesülések és a kormánytagok nyilvános nyilatkozatai eddig csak lehetőségként emlegették, a kormány valójában február eleje óta kész tényként kezeli, hogy az Európai Bizottság a kohéziós alapok felfüggesztését kezdeményezi a megengedettnél nagyobb magyarországi költségvetési hiány miatt - értesült az [origo]. A Reuters birtokába került napirendtervezetből kedd este kiderült, a bizottság szerdán valóban tárgyal az újabb magyar kohéziós támogatások felfüggesztéséről.

"Nem tudni, mennyire komoly az Európai Bizottság azon szándéka, hogy megvonják Magyarországtól az uniós források egy részét" - közölte kedd reggel a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a köztévé reggeli műsorában. Varga Mihály kijelentésével szemben a kormány az [origo] információi szerint már két héttel ezelőtt tudott a bizottság szándékáról, és nem csak lehetséges forgatókönyvként tárgyalt a kohéziós alapok felfüggesztésének javaslatáról, hanem mint a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás januárban indult újabb szakaszának biztosan bekövetkező intézkedéséről.

A fejleményről a tárca pénzügypolitikáért felelős államtitkára, Pleschinger Gyula brüsszeli tárgyalásaira hivatkozva tájékoztatta a kormánytagokat a február 8-i kormányülésen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki egyúttal egy háromszor tízmilliárd forintos intézkedési tervet is előterjesztett ezzel kapcsolatban. A harmincmilliárdos csomag túlnyomó része a központi közigazgatás kiadásait fagyasztaná be, de a minisztériumi zárolások és beszerzés-stop mellett a gyógyszerkasszát is érinti.

Az intézkedésről a kormány, úgy tudjuk, rögtön tájékoztatta is az Európai Bizottságot, hogy ezzel ismét demonstrálja elkötelezettségét a költségvetési hiány szinten tartására. Ennek hatása azonban kérdéses, hiszen a bizottság nem az idei, hanem a 2013-as magyar teljesítménnyel kapcsolatban fogalmazott meg kételyeket.

Brüsszel január közepén éppen azért döntött a túlzottdeficit-ejárás folytatása mellett, mert bár a 2012-es államháztartási hiányt 3 százalék alattinak, vagyis rendben lévőnek ismerte el, a jövő éviben már 70-80 milliárd forintos (GDP-ben mérve 0,25 százalékos) túlfutást valószínűsített. A bizottság arra is utalt, hogy a rosszabbra fordult makrogazdasági körülményeket és a megemelkedett állampapír-piaci hozamokat figyelembe véve a költségvetési lyuk még nagyobb is lehet.

Bíznak a többi renitensben

A bizottság kohéziós alapok felfüggesztését kezdeményező javaslatát - amelyről a Reuters által kedden megszerzett napirendtervezet szerint szerdán dönthetnek - a pénzügyminiszterek tanácsának (ecofin) márciusi ülésén hagyhatják jóvá. Az [origo]-t tájékoztató kormányzati források ugyanakkor szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyminiszterek meg is szavazzák-e majd az intézkedést, azzal szerintük ugyanis "veszélyes precedenst teremthet" az ecofin.

Ha ugyanis életbe léptetik Magyarországgal szemben az unió fennállása óta eddig még soha nem alkalmazott szankciót, akkor több más, hasonlóan magas költségvetési hiánnyal küzdő tagország - köztük például Portugália, Spanyolország, Németország, Franciaország vagy Ausztria - is erre a sorsra juthat, márpedig az érintett pénzügyminiszterek aligha szavaznak igennel, ha tudják, hogy saját államuk lehet a következő. A kormány emellett arra is számít, hogy az európai parlamenti vitákban nemrég Magyarország mellé álló balti, illetve visegrádi négyekhez tartozó államok, például Litvánia vagy Lengyelország szintén szolidárisak lesznek a magyar kormánnyal, és nem szavazzák meg a bizottság javaslatát.

Abban az esetben pedig, ha mégis így történne, a kabinetnek még mindig van kilenc hónapja, hogy megfelelő intézkedésekkel meggyőzze Brüsszelt arról, hogy 2013-ban is az elvárt szint alatt tudja tartani a költségvetési hiányt, és erre a kormányzaton belül is szívesen hivatkoznak. Az uniós források felfüggesztés egyébként is eleve csak 2013 januárjától léphetne életbe.

Kapott egy hónapot a kormány, nem élt vele

Az [origo] bizottsági forrása szerint amikor január közepén az Európai Bizottság döntött arról, hogy újabb szakaszba lépteti a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást, az elvi lehetőség már akkor is megvolt a kohéziós források ideiglenes befagyasztását elrendelő határozat elfogadására. Brüsszel azonban adott egy hónapot a magyar kormánynak, hogy hiteles, kellően nagy költségvetési kiigazító csomagot mutasson be, amellyel a 2013-as költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alatt tudja tartani.

Annak, hogy a kormány nem állt elő 2013-ra vonatkozó tervekkel a rendelkezésére álló egy hónap alatt, információink szerint részben az is az oka, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban sokáig el sem tudták képzelni, üres politikai fenyegetésnek tartották, hogy Brüsszel a túlzottdeficit-eljárás fenntartását rendeli el.

Példát statuál a bizottság

Brüsszeli és minisztériumi források két okot hoztak fel arra, hogy miért javasolhatja a bizottság az uniós pénzügyminiszterek tanácsának, hogy elsőként Magyarország esetében vesse be az uniós pénzcsap elzárásának fegyelmező eszközét. Az egyik magyarázat szerint az enyhülni nem látszó euróválság kellős közepén, és két hónappal az uniós csúcstalálkozó után, amelyet a költségvetési fegyelem megerősítése miatt hívtak össze, Brüsszel ahol csak lehet, demonstrálni szeretné, hogy a költségvetési szigort félvállról vevő tagállamok ezentúl nem ússzák meg szóbeli figyelmeztetéssel.

A másik magyarázat szerint a kohéziós alapok befagyasztásáról szóló döntés politikai nyomásgyakorlásnak is megfelel a magyar kormány és az EU-IMF delegáció tárgyalásainak előmozdítására. A kormány ugyanis több ponton - például a jegybankelnök fizetésével és esküjével kapcsolatban - szembement az EU elvárásaival azokban a kötelezettségszegési eljárásokban, amelyeket január közepén indított a bizottság Magyarországgal szemben, és amelyekben múlt pénteken született meg a magyar kormány hivatalos válasza.