Öreg pederasztának látszani nehéz

A jó fedett nyomozó kicsit paranoid, kicsit szociopátiás, mániákusan felhangolt, empatikus, kicsit hiszteroid. A bűnüldözés egyik legdrágább formája új életet adni egy nyomozónak, Magyarországon 2000 óta mindössze 11 olyan alkalom volt, amikor fedett nyomozó adatgyűjtése vagy tanúvallomása szolgáltatta a büntetőeljáráshoz az adatok egy részét.

2000 óta 11 olyan alkalom volt, amikor fedett nyomozó adatgyűjtése vagy tanúvallomása szolgáltatta a büntetőeljáráshoz az adatok egy részét. Veszélyes és drága bűnüldözési technika a titkos rendőré, pláne, ha "egy akcióban elhasználunk egy fedett nyomozót" - többek között ez derült ki a Magyar Kriminológiai Társaság február közepén tartott tudományos ülésén, amely a Fedett nyomozás a bűnüldözésben címet kapta. A fedett nyomozók munkája mögött mindig körülbelül negyven másik rendőr segítsége áll, köztük a vezetőtisztje, azaz a kapcsolattartója - erről Szűcs Bálint alezredes beszélt, aki az ORFK bűnügyi igazgatóságán a felderítési osztályt vezeti. Ez az osztály koordinálja és kontrollálja a rendőrségen folyó különféle titkos adatgyűjtési tevékenységeket.

Volt már több sikeres akció az elmúlt évtizedben, például egy 2005-ös eset, amikor a fedett nyomozónak egy emberrablást sikerült megelőznie. Egy Baranya megyei APEH-vezető fiának az elrablására készült két férfi, akik azonban végül egy olyan orosz-ukrán bűnözőt akartak megbízni az emberrablással, aki a rendőrség fedett nyomozója volt. Már azt is megtervezték, hogy ha az adóhatósági vezető nem teljesíti, amit akarnak tőle, akkor a fia levágott ujjait küldik el neki, vagy végső esetben megölik a fiút.

2011-ben egy emberkereskedelmi ügyben vetettek be álcázott nyomozót a magyarok, akkor egy álvásárlásra készült a fedett nyomozó: nőket vásárolt volna meg. Alkalmaztak már fedett nyomozót pénzhamisítási, kábítószerrel való visszaélési ügyben is. Tavaly némi hiba is becsúszott az egyik fedett munkába, amikor az egyik ügynök felesége kikotyogta, hogy a férje foglalkozása fedett nyomozó. Az esetről Szűcs nem mondott részleteket.

A sajtóban "bombagyárosként" szereplő Dietmar Helmut Clodo lebuktatását is fedett nyomozó segítette 2000-ben. A nyomozó egy, a rendőrséggel együttműködő férfi, Leonyid Sztecura társaságában egy távirányítású bombát vásárolt Clodótól 2500 dollárért. A büntetőeljárás során tanúskodott egy rendőrtiszt, ő számolt be a fedett nyomozóról, azt mondta, a kiválasztásakor az orosz nyelvtudás volt a fontos szempont, valamint az életkor és a személyes habitus. Ugyanis a "kapcsolat", aki bevezette a nyomozót az alvilági körökbe, oroszul tudott.

Kiből lehet fedett nyomozó?

Az akcióhoz kell egy jó legenda - azaz fedőtörténet, és egy megfelelő tulajdonságokkal rendelkező, kalandvágyó nyomozó. "Egyszerre kell kicsit őrültnek lenni, ugyanakkor kivételes érzelmi stabilitást is mutatni stresszhelyzetekben" - írta Mészáros Bence, a pécsi egyetem (PTE) jogi karának kriminalisztikatanára számol be a fedett nyomozásról szóló disszertációjában. Egy magyar pszichológus pedig így írta le neki a szükséges alaptulajdonságokat: "Az ideális fedett nyomozó kicsit paranoid (gyanakvónak kell lennie), kicsit szociopátiás (hogy vállalja a veszélyt), mániákusan felhangolt, empatikus, jó kommunikációjú, hiszteroid karaktervonásokkal rendelkező személy." A Mészáros által megkérdezett - meg nem nevezett - egykori fedett nyomozók a lazaságot is fontosnak tartották. A munkához remek memória is kell, hogy amíg az ügynök eljut a jelentése megírásáig, el ne felejtse a feltárt információkat, és nagyon jól kell tudni hazudni a színészi tehetség és a rögtönzési képesség mellé.

A nyomozó képességeit egy jó legendával kell megtoldani. Szükség van új személyazonosságra, amelyhez okmányokat is kap a nyomozó, és ha kell, fiktív munkahelyet is intéznek neki. Fontos vezérelv, hogy a legenda, vagy a kitalált élettörténet minél közelebb legyen az igazsághoz, úgy könnyebb eljátszani: például a legjobb, ha a nyomozó az akcióban is az igazi keresztnevét használja, mert az annyira mély beidegződés, hogy "stressz-szituációban önkéntelen reakciót is kiválthat". A cél, hogy a fedett nyomozót még a hatóságok se ismerjék fel, ha netán igazoltatják. Viszont "sokkal nehezebb a bűnözői múlt, a bűnözői körökhöz való tartozás látszatának előidézése, a fedőtörténet elhitetése a célba vett bűnelkövetőkkel" - írja Mészáros a 2011-es disszertációban. Különösen nehéz volt például egy veterán FBI-nyomozó, Bob Hamer feladata, akinek egy pedofilszervezetbe kellett beépülnie, és el kellett játszania egy öreg pederaszta szerepét.

A fedett nyomozóknak kivételesen jól kell tűrniük a folyamatos stresszt: állandó például a lelepleződéstől való félelem a munka közben. A nyomozók sokszor számolnak be arról - az amerikai szakirodalom szerint -, hogy a feletteseiktől nem kapnak annyi segítséget, amennyit szeretnének. "Az egyik magyar fedett nyomozóval esett meg, hogy amikor megbetegedett, és felhívta a vezetőtisztjét, hogy erről tájékoztassa, csak ennyi volt a válasz: vigyázzon arra, hogy az orvosnál a fedőokmányait használja. Ezzel szemben a legendájához tartozó, bűnözői körből szerzett ismerőse orvost szerzett számára, ételt és gyógyszert vitt neki, emberséget mutatott iránta. A rendőrtiszt végül az akció befejezése után felhagyott a fedett nyomozói munkával" - olvasható Mészáros disszertációjában. Az sem mellékes, hogy a fedett nyomozónak feladata, hogy emberi kapcsolatokat építsen ki a célszemélyekkel, később pedig el kell árulnia őket. Ennek a pszichológiai terhét nagyon nehéz feldolgozni. Ritka, de létező veszély a saját identitás elvesztése is - például akkor, amikor valaki éveken át egy kitalált személy bőrébe bújva él -, ezt "fedett nyomozói Stockholm-szindrómának" nevezik.

Donnie Brasco módszere terjed

Titkosrendőrök már a 19. század elején is dolgoztak a bűnüldözésben, de csak a 20. század elején rendezték a tevékenység jogi hátterét. Az USA-ban a hetvenes évektől kezdve az FBI egyre erősebben támaszkodott a módszerre. Egész csapatok kezdtek dolgozni egy-egy akción, és egyre szélesebb körben vetettek be fedett nyomozókat.

A leghíresebb eset Joseph D. Pistone, azaz fedőnevén Donnie Brasco, az FBI különleges ügynökének tevékenysége. Az ügynök egyszerű ékszertolvajnak álcázva kezdett el beépülni a New York-i szervezett bűnözés egyik legerősebb családjába, a Bonanno családba, és éveken át - 1976 és 1981 között - játszotta a szerepét, annyira jól, hogy a legfelső vezetés közvetlen közelébe jutott. Az FBI akkor állította le az akciót, amikor egy bérgyilkossággal bízták meg Pistone-t. A nyomozó utána éveken át tanúskodott a munkája nyomán indult bírósági eljárásokban, amelynek köszönhetően több száz embert ítéltek el.

Mészáros Bálint szerint "a külföldön megfigyelhető bűnüldözési tendenciák e módszer fokozatos térnyerését jelzik, és valószínűleg Magyarországon is hasonló folyamat prognosztizálható a jövőben". Magyarországon 1999 óta teszi lehetővé törvény a fedett nyomozást, amelyet ügyészi engedélyhez köt. Egy évvel korábban az USA kormánya egy nemzetközi szerződés keretében 35 ezer dollárt adott Magyarországnak a fedett nyomozás módszereinek fejlesztésére. Ma már három szervezet alkalmazhatja ezt a módszert a bűnüldözésben: a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az ügyészség.

420 év börtön a nyomozónak

A fedett nyomozás több jogi dilemmát is felvet - a tudományos ülés előadói főként ezekkel foglalkoztak. Nehéz kérdés például, hogy követhet-e el bűncselekményt egy fedett nyomozó annak érdekében, hogy ne leplezzék le. Vagy, hogy hol vannak a lebuktatás határai: mikor válik a rendőr felbujtóvá, azaz agent provocateurré, és ebben az esetben büntethető-e a bűnöző, vagy inkább a fedett nyomozót kell elítélni. Az is kérdés, hogy tanúskodhat-e büntetőeljárásban, és ha igen, hogyan.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága többször is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, de a magyar Alkotmánybíróság is átrágta a fedett nyomozás ellentmondásos területeit. Mészáros szerint a kilencvenes években Németországban folyt arról heves vita, hogy bűncselekményt követhetnek-e el a fedett nyomozók. A végére egy Gerold Koriath nevű volt fedett nyomozó cikke tett pontot, aki összeírta, hogy milyen törvénybe ütköző cselekedeteket követett el a munkája során - magánlaksértést, bűnpártolást, ittas járművezetést, bűnsegélyt kábítószerrel visszaélés és orgazdaság esetében -, ezekért összesen 420 év börtön kellene kapnia - számolta ki.

A magyar jog nem rendelkezik arról konkrétan, hogy a fedett nyomozó mit tehet meg annak érdekében, hogy beépüljön egy bűnszervezetbe, vagy hogy leleplezzen egy bűnözői kört. A hatósági felbujtás ugyanis bűncselekmény, vagyis ha agent provocateur-ként maga a nyomozó idéz elő egy bűncselekményt - például kábítószer-adásvételt -, akkor azáltal büntethetővé válik-e a célszemély. A bírónak kell eldöntenie, hogy a bűnt a fedett akció nélkül is elkövették volna-e, illetve, hogy a nyomozó kellőképpen passzívan viselkedett-e, vagy túlságosan beavatkozott az események menetébe.

Szoboszlai-Szász Richárd fővárosi főügyész-helyettes a tudományos ülésen úgy fogalmazta meg a problémát: a fedett nyomozás célja, hogy a veszélyforrásokat feltárja és a jelent kutassa, nem pedig hogy befolyásolja azt. A legfontosabb annak bebizonyítása, hogy "a terhelt szándéka már kialakult", és erre épült rá a fedett akció, amelyen keresztül a bizonyíték megszületett - magyarázta a főügyész-helyettes. Szerinte a magyar gyakorlatban a fedett nyomozót a bíróság különösen védett tanúként hallgatja mag - azaz így nem derül ki a személyazonossága. Szűcs Bálint szerint pedig jellemző, hogy a vezetőtisztje nyilatkozik a bíró előtt a fedett nyomozó által feltárt információkról, nem pedig maga az ügynök.