A hatalomtól távolodva hosszabbak lettek Gyurcsány értékelői

Miniszterelnökként általában egyórás országértékeléseket tartott Gyurcsány Ferenc, most azonban közel másfél órás beszédet mondott - kétszer olyan hosszan értékelte az évet, mint Orbán Viktor kormányfő. Ezzel Moammer Kadhafi beszédeit már majdnem utolérte, de Fidel Castro vagy Hugo Chavez maratoni szónoklataitól még bőven elmaradt. Gaudi-Nagy Tamás, a hosszú beszédek jelenlegi parlamenti rekordere szerint Gyurcsány nem nyújtott nagy teljesítményt, és ha elcsuklott a hangja, az biztosan az elkövetett bűnei miatt volt.

Nyolcadik alkalommal mondott országértékelő beszédet Gyurcsány Ferenc, ezúttal közel másfél órán keresztül. A beszéd csaknem kétszer olyan hosszúra sikerült, mint Orbán Viktor kormányfő idei évértékelő beszéde, amely mindössze 45 percig tartott. A korábbi Gyurcsány-beszédeket áttekintve az derül ki, hogy miniszterelnökként rövidebbek voltak az értékelései, és ahogy távolodott a hatalomtól, úgy lettek egyre hosszabbak a szónoklatai.

Első értékelését 2005 februárjában tartotta a parlamentben, és akkor a parlamenti jegyzőkönyv szerint 55 percig beszélt. Egy évvel később - a választási kampány évében - valamivel hosszabb időt, 1 óra 6 percet vett igénybe az értékelés, 2007-ben aztán visszatért az 55 perces időtartamig. Ez már az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után néhány hónappal történt, és az értékelést azzal kezdte, hogy "Magyarország a rendszerváltás óta tartó időszak talán legnehezebb hónapjait éli". Hasonló volt a felütés a 2008-as értékelésben is ("Nehéz másfél év volt, tudom. Átkozottul nehéz."), akkor viszont kevesebb mint fél óra (29 perc 55 másodperc) alatt lezavarta a beszédet.

Utolsó miniszterelnöki értékelését 2009-ben tartotta Gyurcsány, akkor ez 56 percig tartott. Miután 2009 márciusában lemondott a kormányfői posztról, hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől, és épp a visszatérés jele volt az, amikor 2010. március 19-én - a választási kampány kellős közepén - mondott egy értékelő beszédet. Ez többé-kevésbé még mindig passzolt a korábbi évek átlagához, a beszéd ugyanis 65 percig tartott. Gyurcsány akkor még az MSZP politikusa volt, és a beszéd végén is a szocialista párt támogatására szólított fel. Egy évvel későbbi értékelésének idejére azonban már állandósultak a konfliktusai a pártvezetéssel. A 2011-es beszéd 78 percig tartott, így csak kevéssel volt rövidebb a mostaninál.

Az MSZP és Gyurcsány szakítása tavaly októberben történt meg, a politikus most először mondott értékelő beszédet új pártjának vezetőjeként. A Demokratikus Koalíciónak egyelőre nincs parlamenti frakciója és több felmérés szerint egy mostani választáson nem érné el a parlamenti bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.

További képekért kattintson!

A leghosszabban beszélő képviselő csak legyint

A parlamentben ebben a ciklusban a leghosszabb időn - csaknem 22 órán - át beszélő képviselő a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, aki az [origo]-nak azt mondta, gond nélkül mondott már többórás beszédet is. Szerinte nem baj, ha hosszan beszél valaki, akinek "van mondanivalója". Gaudi-Nagy egy parlamenti vitán ült Gyurcsány évértékelője alatt, amelyen a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítését tárgyalták, és bosszankodott, amiért az egykori miniszterelnök egyáltalán évértékelőt tarthat. Szerinte nem kellene a beszéddel foglalkozni, hiszen "ki az a Gyurcsány Ferenc?"

A jobbikos képviselő börtöntölteléknek és politikai hullának nevezte Gyurcsányt, aki "nyilván nem alkalmas" arra, hogy egy hosszú beszédet úgy tartson meg, hogy az érdekes és tanulságos is legyen. Ennek a technikáját egyébként szerinte sokáig kell gyakorolni, a beszédekre alaposan fel kell készülni, és körbe kell járni a témát. Tehetség is kell hozzá - mondta. Arra a kérdésre, hogy a hangszálainak nem megterhelő-e egy ilyen hosszú beszéd, azt felelte: egyáltalán nem, Gyurcsánynál viszont más a helyzet, mert szerinte akinek "bűnei vannak, annak elcsuklik a hangja".

A magyar parlament egyik leghosszabb beszédét feltehetően Baja Ferenc szocialista politikus mondta el, aki 1998-ban 90 percen át beszélt egyfolytában a költségvetés részletes vitájában. "A szónoklat hajnali 3 óra 22 perckor kezdődött s öt óra előtt nyolc perccel ért véget, időtartama egészen pontosan kilencven perc és tíz másodperc volt. Az 1999. évi költségvetés részletes vitájában elhangzott felszólalás 73. percében Baja bejelentette, hogy túljutott általános bevezetőjén" - számolt be a rekordhosszúságú beszédről a HVG.

Hat napos szónoklatot is látott már a világ

Gyurcsány másfél órás politikai szónoklatát azonban simán kenterbe verik a harmadik világ bőbeszédű diktátorai, akik ennek többszörösét is képesek voltak egy szuszra ledarálni - derül ki a BBC korábbi összeállításából. Az időtartamot tekintve Gyurcsány csak Moammer Kadhafival, Líbia tavaly meggyilkolt diktátorával vette fel a versenyt, aki 2009-ben szintén másfél órás szónoklattal ütötte ki a biztosítékot az ENSZ közgyűlésén. Kadhafinak akkor 15 perc időkerete volt, de ehelyett 96 percen át szónokolt a sertésinfluenzától az időeltolódásig változatos és zavaros témákról. A diktátor később is bizonyította, hogy jó beszélőkéje van, tavaly februárban 75 perces tévébeszédben szította harcra híveit a lázadók ellen (erről korábbi cikkünkben, itt olvashat).

Ő is kispályásnak számít ugyanakkor Fidel Castro korábbi kubai elnökhöz képest, aki a Guinness Rekordok könyve szerint 1960-ban döntötte meg az ENSZ közgyűlésén mondott leghosszabb beszéd rekordját. Castro ekkor 4 órát és 29 percet beszélt, de ezzel még korántsem állította be egyéni rekordját: otthon, a Kubai Kommunista Párt 1986-os kongresszusán hét órán és tíz percen át tartotta szóval az egybegyűlteket. Ezt is lepipálta azonban egy másik balos latin-amerikai vezető, Hugo Chavez venezuelai elnök, aki az Aló Presidente című televíziós talkshowban 2007-ben több mint 8 órán át beszélt. Mentségére szolgál, hogy a monotónia megtörése érdekében beszédét néha viccekkel és nóták eléneklésével tette színesebbé.

Ha kicsit messzebbre tekintünk vissza a történelemben, Törökországban valószínűleg megtaláljuk az abszolút rekordert: Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország alapító atyja 1927-ben hat napon keresztül szónokolt az emberekhez. Igaz, ő szüneteket is tartott a majd egy hétig tartó beszédben, amely tisztán 36 óra 31 perc szónoklatot (több mint napi 6 órát) tett ki. A BBC összeállítása a nagy beszélők közé sorolta még a szovjet diktátorokat, Sztálint és Brezsnyevet is: utóbbi a brit tévének nyilatkozó történészek szerint néha még azzal is nyújtotta az időt, hogy gazdasági, politikai és kulturális expozéinak néhány oldalát kétszer is felolvasta.

"A hosszú beszéd manapság inkább a politikai gyengeség jele" - mondta Kadhafi 2009-es szónoklata után a BBC-nek Robert Service, az Oxfordi Egyetem történésze. A szakember szerint a korábbi generációknak még volt befogadókészsége a hosszú, informatív beszédekre, a mai közönség azonban már türelmetlen, és csak kényszerből hallgat több órás beszédeket. "Ma csak az tud hosszú beszédeket mondani, akinek nem kell attól tartania, hogy a közönsége faképnél hagyja" - mondta arra utalva, hogy a diktátorok közönsége sokszor kényszerből üli végig a végtelen expozékat.