Áttelepíti több befolyásos politikusát a Fidesz és a KDNP, mivel a 2014-től a jelenlegi 386 helyett csak 199 fős lesz a parlament, átalakul a választási rendszer, a korábbi 176-ról 106-ra csökken a választókerületek száma, így hetvennel kevesebb egyéni képviselői helyért versenyeznek majd a jelöltek.
A Fidesz elnöksége első körben a múlt héten tárgyalta azt a 106 fős listát, amely a párt tovább foglalkoztatandó választókerületi elnökeit sorolja fel. Ez a pozíció azért fontos, mert a nagyobbik kormánypártban a fő szabály szerint belőlük lesznek az egyéni képviselőjelöltek. A Fidesz vezetésének nemcsak azt kell kitalálnia, kik azok, akik jó eséllyel két év múlva is hozhatják - a jelenleginél jóval méretesebb - körzeteiket, de a választókerületek összevonása miatt azt is, hogy két vagy olykor három összeolvadó körzet korábbi vezetői közül ki álljon az új közigazgatási egység élére és induljon 2014-ben az egyéni képviselői helyért.
Az [origo] beszélt több fideszes forrással, aki ismeri a lista összeállításának folyamatát, illetve beszéltünk több olyan képviselővel is, akinek választania kell az összeférhetetlenné váló képviselőség és a polgármesteri poszt között, vagy egyéni körzetükben az összevonások után még egy erős ember versenyez a pozícióért.
Nem mindig önkéntes döntés
Egyszerű helyzetben van az elnökség, ha egy választókörzet elnöke egyúttal polgármester, megyei közgyűlési vagy kormányhivatali vezető is, és a parlamenti, illetve helyhatósági pozíciója közül az utóbbit kívánja megtartani. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője már tavaly nyáron elkezdte a képviselőkkel azokat négyszemközti, puhatolózó beszélgetéseket, amelyekből azt igyekezett felmérni, hogy ki milyen munkát végezne, vagy melyik pozícióját választaná inkább 2014-től. A döntés ugyanakkor nem egészen önkéntes: van, akinek figyelembe vették a kérését, de olyan is, akinek az elképzeléseitől eltérő pályát jelöltek ki.
Az I. kerület polgármestere, Nagy Gábor Tamás információink szerint jelenlegi két pozíciója közül a képviselőséget választotta volna 2014 után, választókerületi elnök akart lenni az új rendszerben az V. kerülettel összevont körzetben. Az elnökség azonban helyette inkább a Belváros polgármesterét, Rogán Antalt szemelte ki erre, Nagy Gábor Tamásnak pedig marad a polgármester-jelöltség két év múlva.
A VIII. kerület polgármestere információink szerint ezzel ellentétes pályát fut be, Kocsis Mátét inkább a választókerületi elnöki poszton, vagyis képviselőjelöltként látná szívesen az elnökség a IX. kerülettel kibővített körzetében, bár ő inkább a józsefvárosi polgármesterséget tartotta volna meg.
A legismertebb arcok is költöznek
Olyan képviselő is akad a frakcióban, akinek nem két pozíció, hanem két körzet között billeg a sorsa, és az elnökség akarata szerint eddigi választókerületét ott kell hagynia. Így hiába indult és nyert Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára 1998 óta minden alkalommal választást szülővárosában, Karcagon, úgy tudjuk, hogy a miniszterelnök most felhozná a Fidesz alelnökét a fővárosba, és az óbudai részekkel kibővített, stabilan Fidesz-szavazónak számító II. kerületben indítaná. A kerület jelenlegi parlamenti képviselőjére, a polgármesteri posztot is betöltő Láng Zsoltra pedig a helyhatóság élén számítana a Fidesz vezetése.
"Ellenkező irányba", vagyis a fővárosból Siófokra vezényli várhatóan az elnökség a honvédelmi tárca államtitkárát, Simicskó Istvánt, miután a politikus korábbi, XI. kerületi körzete összeolvad a két másik kelenföldivel. A kibővült választókerületet pedig a három 2010-es győztes - Simicskó, Kupper András és Rétvári Bence közül az utóbbira bízná a pártvezetés, ő két éve már az első fordulóban megnyerte a voksolást.
Rogán Antal és Varga Mihály. A körzetükben is szomszédok lesznek
Előfordul olyan eset is, hogy egy megyén belül rendeződnek át a pozíciók: a jelenleg a komáromi választókerületet vezető Völner Pál fejlesztési államtitkár például Meggyes Tamás esztergomi körzetét kaphatja majd meg, a kisbérivel összeolvadó komáromi körzet pedig a most a kisbérit vezető megyei kormánymegbízotté, Czunyiné Bertalan Judité lehet.
Éles harcot vártak korábban a kormánypártokban Bács Kiskun megye kiskőrösi és kalocsai körzetének összeolvadásából, előbbit ugyanis a körzetet az utóbbi három választáson már az első fordulóban megnyerő fideszes Font Sándor, utóbbit pedig Semjén Zsolt, a KDNP elnöke vezeti. A fideszesek a korábbi eredmények alapján eddig egyértelműen Fontot tartották esélyesnek az új körzet vezetésére, a KDNP-sek viszont - mivel kalocsai gyökerei nincsenek, inkább pozíciójából adódóan - saját pártelnöküket szerették volna itt indítani.
A dilemma információink szerint végül úgy oldódott meg, hogy Semjénre elsősorban az állampolgárságot szerzett határon túli magyarok megszólításában számítanak majd a kormánypártok. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesnek a választásig hátralévő két évben a Bács-Kiskun megyei választókerület helyett elsősorban a környező országokat, illetve azokat a tengeren túli államokat - elsősorban az Egyesült Államokat és Ausztráliát - kell majd végigkampányolnia, ahol nagy számban élnek magyarok, tevékenységétől ugyanis 300-350 ezer voksra számít az elnökség. Az összeolvadó kiskőrösi és kalocsai körzet így konfliktus nélkül Font Sándorra maradhat, a KDNP elnöke pedig listán kap majd befutó helyet.
Elhagyják a bázist az ismertebb fideszesek
Bár szándékukat egyelőre mindannyian lebegtetik, és sehol nem nyilatkoztak választásukról, a Fidesz legbefolyásosabb polgármestereinek többsége városuk vagy budapesti kerületük vezetése helyett valószínűleg a parlamentet választja majd. Így a XII. kerületet vezető Pokorni Zoltán, az V. kerület irányító Rogán Antal, a debreceni polgármester Kósa Lajos és a Hódmezővásárhelyt vezető Lázár János várhatóan elbúcsúzik majd a polgármesterségtől.
A 106-os választókerületi elnöki listából száz helyről már tárgyalt az elnökség. Ezekről a helyekről lényegében döntöttek is, bár lehetnek még módosítások a listán, és Lázár János frakcióvezető beszélgetései sem zárultak még le a képviselőkkel arról, hogy a parlamenti létszámcsökkenés miatt megváltozó helyzetben ki milyen jövőt tervez magának illetve a valóságban mire számíthat.