A '87-es tél keménységét nehéz lesz felülmúlni

Bár az ország déli részén jelentős mennyiségű hó eshet, és kemény hidegre lehet számítani, a katasztrófavédelmi vezetők által emlegetett 1987-es telet várhatóan ez sem fogja felülmúlni. Magyarországon minden évben van esély egy-egy jelentősebb havazásra is, az 1987-es tél különlegességét azonban az adta, hogy a nagy hideg tartós havazással, erős széllel párosult, így sok helyen a hadsereget is be kellett vetni.

A most előre jelzetthez hasonló időjárás utoljára 25 éve, 1987-ben volt - figyelmeztetett szerdán Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, miután a a hideg időjárás és a várható havazás miatt értekezletet tartottak a megyei rendőrfőkapitányok, a katasztrófavédelmi igazgatók, valamint a kormányhivatalok vezetői.

Bakondi szerint az időjárás két területen jelenthet komoly veszélyeket a lakosságra: egyrészt a hideg miatt veszélyben lehetnek azok, akik nem tudnak fűtött helyen tartózkodni, másrészt a hó közlekedési és szállítási akadályokat jelenthet, emberek akadhatnak el a hóban, orvosok, mentők nem tudnak helyszínre menni, nem tudják közúton biztosítani az élelmezést, leszakadhatnak a villanyvezetékek, emberek maradhatnak áram nélkül.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzése szerint pénteken késő délelőttől kezdődik a havazás a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon, nagyjából a Szeged-Harkány vonalon, Budapesten szombatra virradóan kezd el hullni a hó. A havazás szombat reggel-délelőtt válik országossá. Délkeleten összesen 20-40 centiméteres hórétegre kell számítani, észak felé fokozatosan csökken a hó mennyisége: északnyugaton már csak 2-10 centiméter várható.

A havazás és a fagy miatt összesen tizenegy megyére adott ki elsőfokú figyelmeztetést az OMSZ. A rendkívüli hideg időjárás miatt kilenc megyében (Pest kivételével az összes Dunától keletre fekvő megyében) van elsőfokú, azaz sárga veszélyjelzés. Szombat hajnalra -9, -14 Celsius-fokig csökken a hőmérséklet, de nem lesz több -8 foknál. A közlekedést az északi, északkeleti szél miatt kialakuló hófúvások fogják nehezíteni, erre leginkább a Nyugat-Dunántúlon kell számítani.

Nem rendkívüli helyzet

Ennek ellenére Bakondi részéről túlzásnak tűnik az 1987-es nagy havazáshoz hasonlítani a következő napokra várható időjárást. Fehér Balázs meteorológus, az OMSZ munkatársa az [origo]-nak azt mondta: "Minden télen van két-három olyan mediterrán ciklon, ami ledob Magyarországon húsz-negyven centiméter havat. Tény, hogy viszonylag későn érkezik a péntekre várható ciklon, de volt már olyan tél, amikor decemberben és januárban alig volt havazás, februárban aztán megérkeztek a ciklonok, és márciusban még méteres hó volt a Kékes-tetőn" - mondta a meteorológus.

Tűzoltók segítenek az elakadt teherautóknak 2010 végén, Veszprém határában

2010. január végén például 30-40 centiméter hó esett az ország észak-északkeleti részén. Mint arról az [origo] is beszámolt, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében öt útszakasz járhatatlanná vált, több borsodi települést nem lehetett megközelíteni. Februárban az újabb, 25-30 centiméteres hó miatt Somogy és Baranya megye több főútján kötelezővé tették a hólánc használatát. 2003 februárjában néhány nap leforgása alatt helyenként fél méternél nagyobb hó hullott, 1999 februárjában pedig 3-4 méteres hótorlaszokat emelt a szél.

A fagyos idő sem szokatlan január végén, február elején: az OMSZ adatbázisa szerint 2011. február 2-án még hidegebb volt, mint most, mert mindössze -9 Celsius-fok volt a nappali maximum-hőmérséklet. Január utolsó hétvégéjén is határozottan hideg volt 2011-ben, akkori hírünk szerint -15 fokos fagyokra kellett számítani. Még nagyobb, ráadásul tartós hideg volt 2009 végén. A Nógrád megyei Szécsényben például december 21-én éjjel -25,5 fokot mértek.

Az igazi vészhelyzet: 1987

1987 januárjában Magyarország felett találkozott a sarkvidéki eredetű hideg és a mediterrán térségből érkező nedves, meleg levegő. Ennek következtében január 10-én országos havazás kezdődött. Két nap alatt 20-40 centiméter hó esett, amiből a viharos erejű szél hatalmas hótorlaszokat épített. Amikor pedig átmenetileg megszűnt a havazás, rekord hideg köszöntött be: Budapesten napközben is csak -16 fokot mértek, a Tiszán pedig húszcentis jég állt be. Néhány nap múlva újra havazni kezdett, így az Alföldön félméteresre, a hegyekben ennél is vastagabbra hízott a hóréteg.

A Magyar Néphadsereg járművei szabadítanak ki egy elakadt autót 1987 januárjában

A települések és az utakon elakadt autók kiszabadítására, illetve a betegek kórházba szállítására be kellett vetni a Magyar Néphadsereget. A helyzetre jellemző az MTI korabeli híradása: "Jól dolgoztak a hóeltakarítók Veszprém megyében. Háromnapos megfeszített munkával január 14-én délutánra a megye minden helyiségét elérhetővé tették. A gépek és az emberek a továbbiakban az utak szélesítésén, a rosszul járható szakaszok tisztításán dolgoznak. Az utak többségét méteres hófalak szegélyezik, így gyakran egy nyomsávra szűkülnek azok."

Az Időkép.hu című, időjárással foglalkozó oldalon több hozzászóló is visszaemlékezett az 1987-es télre. "Reggelre fehér volt minden, de kimenni alig lehetett, mert a hófúvás mindent befújt. Iskolaszünet volt egy hétig, aznap se a vonatok, se a buszok nem közlekedtek" - írta egy kommentelő, aki kamasz volt a nagy havazás idején. Egy másik hozzászóló arra emlékszik, hogy négy napra beszorultak a Vértes lábánál fekvő településükre. "A főnökömnek felajánlottam, hogy síléccel átmegyek, de azt mondta elég erélyesen: Meg ne próbáld!" - írta a hozzászóló, aki arra emlékszik, hogy "tank hozta a kenyeret a falu határáig".

"Apukám kocsijába belefagyott a benzin, és alá kellett gyújtania, hogy el tudjon indulni a munkahelyére. Előtte még kiásta a szomszédos öreg nénit a hótakaró alól, mert a néni nem tudott kimenni a fáskamrába fáért és majdnem megfagyott" - írta egy kommentelő, aki hétéves volt a nagy havazás idején. A visszaemlékezések szerint az enyhülés is vészhelyzetet okozott: "Az enyhülés esőt hozott a Dél-Dunántúlra -13 C fok mellett. 1-2 cm jégpáncél alakult ki a hó tetején" - emlékezett vissza egy hozzászóló.