Igazat mondott-e Orbán Viktor?

Valóban a felére csökkentette a kormány a politikusok számát? Tényleg csökkent az államadósság? A nyugdíjasoknak nem kell aggódniuk a nyugdíjukért? Mit állított Orbán Viktor keddi országértékelőjében?

A régi alkotmány nem volt képes arra, hogy megvédje az ország vagyonát [...] az új alkotmány mindezt orvosolja - Inkább igaz

"A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát" - írja a tavaly december 31-ig hatályos alkotmány. Az új alaptörvény már azt írja elő, hogy "Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait". Vagyis az új alkotmányban valóban szerepel az erőfölénnyel való visszaélés tilalma is.

Két éve kétszer annyi politikust tartott el az ország, mint amennyire szükség lett volna. Ezt megfékeztük - Nem igaz

Orbán Viktor valószínűleg az önkormányzati választásokról szóló, 2010 nyarán elfogadott törvényre gondolt, amely nagyjából megfelezte a települési önkormányzatokban, valamint a fővárosi és megyei közgyűlésekben ülő képviselők számát. Korábban a 10 000 vagy kevesebb lakosú településeken lakosságszámtól függően 3-13 tagú képviselőtestület működhetett, a 2010 október 3-i önkormányzati választáson először alkalmazott szabály értelmében legutóbb azonban már csak 2-8 fős testületek alakulhattak.

A 10 000-nél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben már csak legfeljebb 11, 50 000 ezer lakosig 14, 100 000 lakos felettinél pedig 20 mandátumot lehetett szerezni. A fővárosi közgyűlés létszáma 66 főről épp a felére, 33-ra csökkent és lakosságszámtól függően, de nagyjából azonos arányban csökkent a megyei közgyűlési képviselők száma is. Bár a lépés hatásait következetesen úgy emlegetik a kormánypárti politikusok, hogy az önkormányzati képviselők száma a felére csökkent: a valóságban ez nem igaz. Az Országos Választási Iroda honlapján található adatok szerint 2006-ban 29 133 betölthető képviselői hely volt a települési önkormányzatokban illetve közgyűlésekben, 2010-ben pedig 20 468, vagyis a különbség a tízezret sem érte el.

2002-ben leszorítottuk az államadósságot 52 százalékra - Igaz, de pontatlan

Az Államadósság-kezelő Központ és az Eurostat adatai szerint a magyar államadósság GDP-hez viszonyított aránya 1993 óta csökkent, és 1999 végére 59,9 százalékos értékével teljesítette az uniós csatlakozáshoz szükséges egyik feltételt (60 százalék alatti adósság). 2001 végére tovább mérséklődött az államadósság, 52,4 százalékra csökkent. 2002 végére aztán 55,9 százalékra emelkedett az államadósság. Orbán Viktor tehát a 2001 végi adatokra gondolhatott, amikor 52 százalékról beszélt. Ez volt az utolsó teljes év, amikor kormányzott, 2002-ben ugyanis Medgyessy Péter váltotta a miniszterelnöki poszton.

Magyarországon jelenleg 82,6 százalékon áll az államadósság, és tavaly a harmadik negyedévben az uniós országok közül nálunk nőtt a leginkább az eladósodottság. Magyarország jelenleg a nyolcadik helyen áll a legnagyobb adósságrátával rendelkező uniós tagországok között.

160 ezer család kiszabadulhatott a nyomasztó devizaadósság alól - Igaz

Tavaly szeptember 29. és idén január 30. között 141 976 devizahiteles zárta le végtörlesztését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) beküldött előzetes piaci adatok alapján - jelentette be a PSZÁF kedden Orbán beszéde előtt néhány órával. További 19 052 szerződés esetében az ügyfelek január 30-áig igazolták a szükséges fedezetet, így e hiteleknél is esély van a végtörlesztés teljesítésére. Február végéig így összesen mintegy 160 ezer lakossági hitelszerződés zárulhat fix árfolyamú végtörlesztéssel - áll a PSZÁF közleményében. Az adatok szerint nagyjából 1,2 millió devizahiteles volt tavaly év végén Magyarországon, vagyis a 160 ezer végtörlesztő az összes devizahiteles nagyjából 13 százalékát jelenti.

A Széll Kálmán terv végrehajtása 83 százalékon áll - Nehezen megítélhető, inkább nem igaz

A tavaly március 1-jén bemutatott, a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit összefoglaló Széll Kálmán-terv teljesülését nehéz számszerűsíteni. A kormány 26 pontba foglalta a vállalásait, amelyek között több olyan is szerepel, hogy "konzultációt kezd" valamiről vagy "előkészít" valamit. Ha a 26 célt azonos súlyúnak tekintjük, a 83 százalékhoz legalább 21,5 teljesített vállalás kell. A tervek között több olyan is szerepel - például az új közoktatási törvény hatályba lépése, az új felsőoktatási rendszer működésének kezdete vagy az elektronikus útdíj bevezetése - amelyet csak 2012 közepére vagy 2013-ra vállalt a kormány. Vannak olyan vállalások, például a vállalkozások adóterheinek csökkentése, amelyekről a terv bemutatása óta kiderült, hogy a gazdasági helyzet miatt nem tudja tartani a kormány. Nem készült még el a júliusra ígért új közszolgálati életpályamodell, a MÁV december végére ígért adósságrendezési és átszervezési terve, és nem kezdte meg munkáját januárban a Nemzeti Közlekedési Holding sem.

Jelentősen csökkentettük az államadósságot - Nem igaz

2010 június végén, a kormányváltás után 83,9 százalék volt az államadósság, a legutolsó hivatalos adat szerint 2011 szeptember végén pedig 82,6 százalék. Pedig a kormány nagy erőfeszítéseket tett az államadósság csökkentésére, részben erre fordították például a magánnyugdíjpénztárakból származó, a GDP 5 százalékának megfelelő pénzt is. Részben ennek is köszönhetően 2011 június végén 76,7 százalékon is állt az államadósság, de egy negyedév alatt több mint öt százalékot nőtt, ezzel Magyarország rekorder lett az Európai Unióban, az államadósság pedig megközelítette a kormányváltás utáni szintet. A gyors növekedés oka, hogy a magyar államadósság több mint 40 százaléka devizában van, ha gyengül a forint, ennek a forintban számolt mennyisége is nő, az elmúlt fél évben pedig jelentősen zuhant a forint euróval szembeni árfolyama. Orbán ezt a hatást beszédében azzal próbálta kivédeni, hogy jelezte, az árfolyam miatt megtévesztő lehet az államadósság szintje, az árfolyam azonban nem független a kormány gazdaságpolitikájától.

Egyetlen nyugdíjasnak sem kell attól tartania, hogy a nyugdíja értéke zsugorodik - Igaz

A karácsony előtt egy nappal elfogadott stabilitási törvény értelmében januártól az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell a reálértéküket. Ez azt jelenti, hogy ha a gazdaság recesszióba zuhanna - amire 2009-ben volt példa legutóbb -, és a munkavállalók reálbére csökkenne, a nyugdíjak akkor is megőriznék ellátásuk reálértékét. De azt is jelenti, hogy nagy gazdasági növekedés, nagy reálbér-emelkedés esetén sem nőne jobban az öregségi nyugdíj, mint az infláció, vagyis a nyugdíj reálértéke akkor sem változna. Korábban ugyanis az volt a szabály, hogy ha a várható gazdasági növekedés 3 százalék alatt lesz a következő évben, akkor a nyugdíjakat az év elején a várható inflációval emelik. Ha azonban a GDP-növekedés 3 százalék felettinek tűnik, akkor - függően a GDP-növekedés mértékétől - a nyugdíjakat az inflációnál nagyobb mértékben emelték az év elején.