Kártérítési pert indított Kaiser Ede a móri ügy kapcsán a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Legfőbb Ügyészség, a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla ellen. Az ügyet a Szegedi Törvényszék tárgyalja. 2002. május 9-én nyolc halálos áldozattal járó bankrablás történt az Erste Bank móri fiókjában. Az ügyben a Fővárosi Bíróság 2004 decemberében még Kaiser Edét mondta ki bűnösnek. A Fővárosi Ítélőtábla döntésével 2005-ben Kaiser Ede tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetése jogerőre is emelkedett.
Kaiser Ede két és fél éve töltötte a kiszabott büntetést, amikor ügyében 2008 áprilisában perújítást rendeltek el. Az újabb bizonyítékok szerint mégsem ő követte el a móri bűncselekményt, hanem Weiszdorn Róbert és annak az előzetes letartóztatásban 2007 júliusában öngyilkosságot elkövető társa, Nagy László. A bíróság 2009-ben mondta ki, hogy nem Kaiser Ede a móri gyilkos.
Kaiser Ede a Szegedi Törvényszéken indult polgári perben azt kéri, hogy a bíróság kötelezze kártérítésre az alpereseket a büntetőeljárásban emberi méltósága és jó hírneve megsértésével összefüggésben keletkezett nem vagyoni kára miatt.
A keddi tárgyaláson nem jelent meg a felperes Kaiser Ede - aki más ügyek miatt kiszabott jogerős szabadságvesztését tölti -, ügyvédje, Dezső Antal és az első- és másodrendű alperes képviselője sem. Pap János bíró közölte, a móri ügy kilenc doboznyi iratát csupán néhány napja kapta meg, és azok áttanulmányozásához időre van szüksége.
A bíró a tárgyalást március 20-ára napolta el, addig a felperesnek meg kell jelölnie, az alperesek pontosan mely cselekedetükkel és milyen kárt okoztak neki.