Ha nem akarnak amnesztiát az LMP-sek, a kormánypártoktól akkor is megkapják

Az új alaptörvény történelmi jelentőségével indokolják fideszes képviselők, hogy közkegyelemben részesítenék a tavaly december 23-án magukat az Országház kapuinál összeláncoló LMP-s képviselőket és aktivistákat. Az LMP szerint egy lyukra futott büntetőeljárást próbálnak meg így elsimítani, és kifogásolják, hogy nem lehet lemondani a közkegyelemről.

"Az Országgyűlés méltányosnak tartja, hogy az egyes sarkalatos törvények elfogadása ellen maguk leláncolásával demonstráló, és emiatt büntetőeljárás hatálya alá került személyekkel szemben közkegyelmet gyakoroljon" - olvasható annak a törvényjavaslatnak az indoklásában, amelyet pénteken délután nyújtott be a parlamentnek Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, illetve több más kormánypárti képviselő.

LMP-s képviselők és a párt aktivistái - illetve a hozzájuk később csatlakozott független, de a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők - tavaly december 23-án úgy próbálták megakadályozni a szerintük antidemokratikus törvények elfogadását, hogy egymáshoz láncolták magukat a parlamenti parkolók bejáratánál lévő sorompók előtt, elállva így az autók útját. Bár gyalogosan be lehetett jutni az Országházba, a rendőrség és az ügyészség szerint a 43 előállított - köztük 15 képviselő - elkövette a "személyi szabadság megsértésének bűntettét", mivel legalább két autóst megakadályoztak abban, hogy kihajtson az Országház parkolójából.

Az alaptörvényt ünneplik

A pénteken benyújtott törvényjavaslat bírósági ítélet nélkül is tényként kezeli, hogy "az Országházat körülvevő elzárt terület egyes bejáratainak több személy egymáshoz, illetve a kapukhoz láncolásával" megvalósult a személyi szabadság megsértése, csak éppen a közkegyelem miatt nem lehet lefolytatni az eljárásokat. A törvényjavaslat, szemben például az 1990-es taxisblokád után született hasonló jogszabállyal, azt sem teszi lehetővé, hogy az érintettek elutasítsák a közkegyelmet, és kérjék az eljárás lefolytatását.

Az indoklás szerint az új alaptörvény elfogadását - ami egyébként még tavaly április 25-én volt - a parlament "olyan kiemelkedő történelmi eseménynek tekinti", amely miatt még azokkal szemben is méltányosan kell eljárni, akik bűncselekmény elkövetésével tiltakoztak a jogszabály ellen. A javaslat rendelkezik arról is, hogy nem kell végrehajtani a büntetését annak, akit esetleg már elítéltek a december 23-i akció miatt, illetve az elítélt nem számít majd büntetett előéletűnek.

Szabó Tímea, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának LMP-s alelnöke az MTI-nek azt mondta: a büntetőeljárás "politikai megrendelésre indult, lukra futott és most a kormány egy amnesztiával igyekszik elkenni" az ügyet. A képviselő szerint ebben az ügyben abszurd a személyi szabadság korlátozásáról beszélni, és úgy gondolja, hogy az eljárást bűncselekmény hiányában kellene megszüntetni. Nem értenek egyet a javaslattal, de a közkegyelemről jogilag nem lehet lemondani.

Ítélet nélkül is bűnös

Giró-Szász András kormányszóvivő még január elején jelentette be, hogy a kabinet azt tartja méltányosnak, hogy az Országgyűlés részesítse közkegyelemben azokat, akik részt vettek az Országház előtti akcióban, és büntetőeljárás indult ellenük. Az [origo] még akkor megkereste a kormányszóvivői irodát, hogy megtudjuk, szerintük mi indokolja a közkegyelmet, de máig nem kapott választ a kérdésre.

Karácsony Gergely LMP-s képviselő már ekkor rögtön elutasította a kormány kezdeményezését. Szerinte ő és társai csak szabálysértést követtek el, nem bűncselekményt. Szabálysértés esetén pedig a képviselők lemondhatnak mentelmi jogukról, ezt az LMP-sek még az előállításuk előtt megtették, így le lehetne folytatni ellenük a szabálysértési eljárást. Bűncselekmény esetén viszont csak az Országgyűlés függesztheti fel mentelmi jogukat.

Már az 1990 őszi taxisblokád résztvevőinek adott közkegyelem ügyében, 1991-ben is vita volt az akkori kormánypárti és ellenzéki képviselők között arról, hogyan fogalmazzon az amnesztiával kapcsolatosan a jogszabály. Az akkori kormánypárt MDF képviselői azzal érveltek, hogy a benzináremelés ellen blokáddal tiltakozó taxisok bűncselekményt követtek el, "ha mást nem is, de a személyi szabadság korlátozását mindenképpen". Az ezidőtájt legnagyobb ellenzéki párt SZDSZ viszont ragaszkodott volna ahhoz, hogy bírósági ítéletek nélkül csak bűncselekmények gyanúja vetődhet fel. Az elfogadott törvényben végül a kormánypárt álláspontja érvényesült, és bűncselekményeket említettek.