Hozzászólást írt a Magyarországra vonatkozó kohéziós kötelezettségvállalások felfüggesztéséről folytatott bizottsági vitához Andor László, az Európai Bizottság tagja. Ebben felhívta kollégái figyelmét arra, hogy az országnak "elementáris szüksége van a kohéziós forrásokra". Erről az MTI brüsszeli tudósítójának beszélt csütörtök este a biztos. Andor szerint a levélben azt is fontosnak nevezte, hogy bármilyen határozatnak egyértelműnek és jogilag megalapozottnak kell lennie.
"Úgy éreztem továbbá, hogy fel kell hívnom a kollégák figyelmét a legutóbbi napokban befutott kormányzati üzenetekre, vállalásokra. Emellett hangsúlyoztam, hogy egy döntésnek nemcsak helyesnek, de védhetőnek is kell lennie, amit nem könnyít meg az, hogy a mai bizonytalan időkben a gazdasági előrejelzések - akár 2012-re, akár 2013-ra tekintünk - távolról sem tekinthetők sziklaszilárdnak" - mondta. Azt javasolta, hogy a kilátásba helyezett forrásmegvonást a lehető legminimálisabb összegben határozzák meg.
Szerdán az Európai Bizottság azt javasolta: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit.
Andor László szerint az Európai Bizottság szerdán bejelentett javaslata megfelel az európai uniós szabályoknak. Az uniós alapszerződés szerint ugyanis a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt, és ha valamely tagországban hiány áll elő, akkor az Európai Unió Tanácsa (ebben a tagországok miniszterei üléseznek) ajánlásban szólítja fel, hogy egy meghatározott határidő leteltéig szüntesse meg a túlzott deficitet. "Arra az esetre pedig, ha ez nem történik meg, az uniós jogszabályok lehetővé teszik a kohéziós kötelezettségvállalások felfüggesztését mindaddig, amíg a tagállam nem teljesíti az előírt feltételeket" - magyarázta.
2004 óta tart az eljárás
Arra a kérdésre, hogy szakmailag indokolható-e, hogy a bizottság szankciót javasol egy olyan ország ellen, amely a tárgyévben, sőt több éven át az előírt deficithatár alatt vagy közelében marad, azt válaszolta: Magyarország esetében 2004 júliusa óta tart a túlzott hiány esetén követendő eljárás. Ezen idő alatt a tanács három alkalommal is ajánlásokat fogadott el - legutóbb 2009 júliusában - és 2011-et szabta meg végső határidőként, amikorra a hiányt a GDP 3 százaléka alá kell csökkenteni.
"Azonban a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa egy hónappal ezelőtt arra a megállapításra jutott, hogy jóllehet, tűnhet úgy, hogy hazánk tavaly formálisan teljesítette a költségvetési hiányra vonatkozó konvergenciakritériumot, egyértelmű azonban, hogy ez nagyrészt a nyugdíjvagyonnak az államra történő átruházásával kapcsolatos egyszeri bevételeknek volt köszönhető, tehát nem fenntartható. Az uniós pénzügyminiszterek szerint ezért Magyarország nem tett eleget az ajánlásokban foglaltaknak" - mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen szempontok alapján született döntés az esetlegesen felfüggesztendő összeg nagyságáról, azt mondta, hogy az összeg elvben sokkal magasabb is lehetett volna. "A javaslat mértékében benne van az eddigi erőfeszítések értékelése és a biztosok reménye egy fenntartható magyar költségvetés kialakíthatóságában, bizalom az erre irányuló nyilatkozatok felé."
"Senki sem akar Magyarországgal példát statuálni"
"Ilyen javaslatra, támogatások megvonására semmilyen időpont sem szerencsés. De az uniós eljárási szabályoknak megfelelően a döntést meg kellett hozni. Ennek tudatában arra kellett koncentrálni, hogy a lehető legméltányosabb döntés szülessen, és én ezt szorgalmaztam is" - értékelte a határozat időzítését. Mivel Magyarország egészen 2012 decemberéig korrigálhat, a mostani döntés tíz hónapot hagy a szükséges kiigazítások megtételére. "Így tehát elenyésző a valószínűsége annak, hogy a kohéziós forrásokból akár csak egy euró is elvesszen a mostani döntés miatt" - mondta.
Szerinte a nemzetközi gazdasági válság során az Európai Bizottságot sok támadás érte többek között a tagállamok pénzügyminisztereitől azért, mert nem lépett fel határozottan a túlzott költségvetési hiánnyal rendelkező tagállamok ellen. "A mostani javaslat azt jelenti, hogy a bizottság él törvényes eszközével és feladatával, s ez remélhetőleg fontos jelzés a többi tagállamnak is költségvetése rendbetételére. "De senki sem akar Magyarországgal példát statuálni!" - mondta.
Kétségtelen, hogy "a gazdaságpolitikák összehangolását célzó hatos jogszabálycsomag - amelynek kidolgozása a magyar uniós elnökség egyik legnagyobb szakmai sikere volt - bizonyos szempontból új helyzetet teremtett. Legalábbis annyiban, hogy a válságból való mielőbbi kilábalás érdekében a tagállamok szigorúbb költségvetési politika folytatására és a makrogazdasági egyensúlytalanság elkerülésére vállaltak kötelezettséget. Ellenkező esetben pénzügyi szankciókkal kell szembesülniük."
A többiekkel elégedettek voltak
Emlékeztetett arra is, hogy Magyarországgal együtt négy másik tagállam is a látókörbe került. Novemberben az uniós pénzügyi biztos, Olli Rehn levelében sürgette Belgium, Ciprus, Lengyelország és Málta kormányait is arra, hogy tegyék rendbe a költségvetést. A bizottság mindazonáltal januári vizsgálatában úgy értékelte, hogy az említett tagállamok megfelelő lépéseket tettek a túlzott hiány orvoslására, ezért ezeknek az országoknak egyelőre nem kell szembenézniük jogi következményekkel.
Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e mondani, pontosan mikorra és mit kell tennie a kormánynak, hogy elkerülje a kötelezettségvállalások tényleges felfüggesztését, úgy válaszolt: "Igen, erről a jövő hónapban - a már lezajlott tárgyalásokat is tekintetbe véve - a bizottság részletes javaslatot fog küldeni a magyar kormánynak. Ezt követően Magyarországnak hat hónap áll rendelkezésére a túlzott költségvetési hiányt rendező intézkedések meghozatalára."