Kinek fáj Orbán szelíd hajthatatlansága?

Több óvatos önkritikát is elejtett keddi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök, és bár volt olyan fájdalmas kormányzati döntés, amit megvédett, azt is egyértelműen jelezte, hogy az ország további átalakítása okozhat még sérelmeket. Orbán úgy fogalmazott, szelíd hajthatatlanság is kell a kormány terveinek végrehajtásához. A kismamák, a kisvállalkozók, az egyetemre készülők és az autósok nagy része már kipróbálta, milyen a kormány, amikor szelíden határozott.

Többször önkritikus hangot ütött meg keddi országértékelőjében Orbán Viktor miniszterelnök. Azt mondta, nem volt túl elegáns húzás tőle a végtörlesztés és a válságadók bevezetése, de jelezte azt is, hogy ezeket elkerülhetetlennek tartja, a lépésekre szükség volt ahhoz, hogy a magyar gazdaság ne omoljon össze. Volt a beszédének még egy pontja, amikor önmagát és kormányát ostorozta.

"Tudom, hogy sokan nem szeretik ezt az új adórendszert. [...] Tudom, sokan érzik úgy, főleg a szerényebb keresetűek, hogy nekik nem könnyíti meg a helyzetüket az új adózás, és ez ma valóban így is van" - mondta Orbán. Erre a problémára nem volt kész megoldása vagy magyarázata sem, azzal biztatta a rosszul keresőket, hogy a következő években eljön az ő idejük is.

Kevesebbet kap, aki eddig is keveset keresett

Ennél többet nem árult el arról Orbán, hogy szerinte milyen társadalmi csoportok érdekeit sérthették a kormány eddigi intézkedései. Ráadásul Orbán beszédének fontos eleme volt, hogy a kormány át akarja alakítani a közteherviselés, az állami ellátások, a segélyezés rendszerét, azaz a társadalmi munkamegosztást. Orbán azt is jelezte, hogy a kormány ezért hajlandó fájdalmas döntéseket vállalni, úgy fogalmazott, hogy néhány fontos lépés megtételéhez hajthatatlanság kell. Összegyűjtöttük, hogy kiknek és miért fájhat a kormány szelíd hajthatatlansága.

Már a 2012-re vonatkozó adózási rendszer bejelentésekor tudni lehetett, de sokan csak február elején, az első idei fizetésnapon szembesültek azzal, hogy rosszul jártak, és csökkent a fizetésük. Az új adórendszerben valóban rosszabbul járnak azok, akiket Orbán szerényebb keresetűeknek nevezett. Ha az adótáblát nézzük, ide tartozik mindenki, aki havi bruttó 202 ezer forint alatt keres. Ők, ha nem kaptak januárban béremelést, idén 16 százalék jövedelemadót fognak fizetni, viszont a félszuperbruttó és a tavaly maximum havi 12 100 forintnyi adójóváírás kivezetése miatt akár tízezer forinttal kevesebbet vihetnek haza idén. A kieső összeget legfeljebb a gyerekek után járó adókedvezmény igénybevételével tudják pótolni azok a családok, akiknek most született gyerekük.

Az adójóváírás kivezetése miatt rosszul járnak a kismamák is, a legtöbb jogosultnál csökkent a gyed és a szülési szabadság idején folyósított terhességi gyermekágyi segély (tgyás) is. A gyes összege a korábbi fizetéshez és a mindenkori minimálbérhez igazodik, így a minimálbér növelése miatt a legmagasabb elérhető összeg bruttó 109 200 forintról bruttó 130 200 forintra nőtt. Az adójóváírás kivezetése miatt azonban a különbözetből legfeljebb 8000 forintot kapnak meg a korábban jól kereső kismamák. Akik a terhesség előtt maximum bruttó 160 ezer forintot kerestek, több ezer forintot is bukhatnak az új rendszerrel, jellemzően minél alacsonyabb összegű gyes jár a kismamának, annál nagyobb idén a vesztesége. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium tervezetet készített az új rendszerben rosszul járó kismamák kompenzálására, számításaik szerint 80 ezer érintettnek hátrányos az új adózási rendszer.

Fizetnek a vállalkozók, az autósok és a dohányosok

Jövedelemtől függetlenül rosszul járnak az evás vállalkozók is, mert az adókulcs 7 százalékkal, 30-ról 37 százalékra nőtt. Egy nettó 200 ezer forintos bevételből (az egyéb fizetendő adókat és járulékokat nem számolva) eddig 175 ezer forintjuk maradt meg, idén már csak 160 ezer. Kevesebb marad az ekhós adózóknál is. A jellemzően újságírók, színészek és más szellemi foglalkozásúak alkalmazásánál használt kedvezményes adózás lényege, hogy a minimálbér után a rendes szabályok szerint fizetik az adót, a felette lévő rész viszont kedvezményesen adózik, így ha nő a minimálbér, nő az adóteher, és kevesebb marad a nettó jövedelem. Az adójóváírás kivezetése tovább csökkenti a fizetéseket.

Az áfaemelés is mindenkit érint, aki fogyaszt: januártól 25 százalék helyett 27 százalékos forgalmi adót kell fizetni a megvásárolt termékek, szolgáltatások után. Nem kedvez a kormány a dohányosoknak sem: januártól nem gyújthatnak rá nyilvános helyen, február 1-jén pedig életbe lépett a jövedékiadó-emelés első lépcsője. Ha a dohánygyárak a szokásaiknak megfelelően áthárítják a vevőkre az adóemelést, egy doboz cigaretta 50-60 forinttal drágulhat.

Többet kell fizetnie minden autósnak a januártól bevezetett baleseti adó miatt: a kötelező felelősségbiztosítás 30 százalékában meghatározott adót márciusig kell befizetni, igaz, ennek az összegnek egy részét a biztosítók benyelték, nem mindent hárítottak át az autósokra. Drágítja az autózást az is, hogy nőtt az üzemanyagok jövedéki adója.

Eltűnt a rokkant- és a kezdvezményes nyugdíj

Átalakította a kormány a rokkantnyugdíjak rendszerét is, a rokkantsági nyugdíj januártól megszűnt, a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kapnak. Ezt az ellátást csak akkor állapítják meg, ha az érintett az egészségi állapota miatt nem tud dolgozni - tehát elveszíthetik az ellátást azok, akiknek az állapotát a kötelező felülvizsgálat során a korábbinál jobbnak ítélik meg az orvosok. Ezentúl csak azok juthatnak ilyen ellátáshoz, akik a kérelmezést megelőzően legalább három évig biztosítottak voltak, azaz dolgoztak.

Január elsejétől megszűnt az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek, országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, továbbá megszűnik a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is. A korábban megállapított nyugdíjakat átalakítják, és nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam. Az átalakítás miatt a járandóság nem számít már nyugdíjnak, azaz az érintettek nem jogosultak a nyugdíjasoknak járó kedvezményekre - a BKV például már be is jelentette, hogy áprilistól nem vehetnek nyugdíjasbérletet. Ráadásul az 1955-ben vagy az után született, korábban a hivatásos állomány tagjaként dolgozók esetében a szolgálati nyugdíjat 2012 januárjától megnövelték ugyan a nyugdíjemelés mértékével, de személyi jövedelemadót kell utána fizetni.

Nem jár már automatikusan a tartósan munkanélkülieknek az eddig folyósított 28 500 forintos segély, vagyis bérpótló támogatás: csak azok kapják meg, akiknek tavaly volt legalább 30 nap munkaviszonyuk. Ezt jellemzően az önkormányzatnál végzett közmunkával szerzik meg az érintettek, de nem biztos, hogy az önkormányzat mindenkit tud évi 30 napig foglalkoztatni.

Keményen büntetik januártól a szabálysértőket is: nemcsak a kiszabható legmagasabb pénzbüntetést emelték fel, azzal is igyekeznek visszatartani a szabálytalankodástól az embereket, hogy akár elzárást vagy közmunkát is kiszabhatnak büntetésként.

Rosszul jár azoknak a diákoknak a többsége is, akik idén kezdik vagy kezdenék el felsőfokú tanulmányaikat. Idén tízezerrel kevesebb ingyenes hely lesz az egyetemek és főiskolák alap- és osztatlan képzésein. A kormány ráadásul a legnépszerűbb szakok állami finanszírozását vágta vissza leginkább: gazdasági képzésre összesen 250 ingyenes hely jut, jogot pedig csak két budapesti egyetemen lehet állami támogatással tanulni. Azoknak, akik nem kerülnek be az állami ösztöndíjasok közé, 150 ezer és egymillió forint közötti összeget kell fizetniük félévente.