Rákapott Schmitt Pál a kegyelemosztásra

Tavaly tizenhatan kaptak köztársasági elnöki kegyelmet Magyarországon, egy évvel korábban mindössze öt ilyen eset volt. A legtöbb kegyelmet 2004-ben adták.

Míg 2010-ben, amikor Schmitt Pált megválasztották államfőnek, csak öten kaptak köztársasági elnöki kegyelmet Magyarországon, addig tavaly már 16 embert mentesített büntetése alól az államfő - derül ki a kormányzati honlapon közzétett adatokból. A 2002-ig visszamenőleg ismertetett adatok szerint a legtöbben, 41-en 2004-ben kaptak kegyelmet, ez a kérelmezők 3,24 százaléka volt. Akkor Mádl Ferenc volt a köztársasági elnök.

A legtöbben - 1378-an - 2007-ben kértek kegyelmet, 23 ember járt sikerrel. 2008-ban kaptak kegyelmet legnagyobb arányban a kérelmezők, a 799 ember 3,38 százaléka kapott kedvező elbírálást. Ekkor Sólyom László volt az államfő.

Először 2009-ben esett húsz alá azoknak a száma, akik kegyelmet kaptak (tizenheten). 2002 óta, a múlt év végéig összesen 235-en részesültek kegyelemben, ami az összes - 11 057 - döntéshez viszonyítva 2,13 százalékos arányt jelent.

A 2002-től rendelkezésre álló adatok szerint Mádl Ferenc köztársasági elnök volt a legvajszívűbb, nála a kegyelemben részesültek aránya az összes kérelmezőköz képest mindig két százalék fölött mozgott. A váltás évében, 2005-ben csökkent ez az arány két százalék alá, és Sólyom László 2010-ig tartó ciklusában (a 2008-as csúcsévet kivéve) végig két százalék alatt maradt.

Az alaptörvény alapján a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, a közigazgatási és igazságügyi miniszter felel a kegyelmi ügyekért, előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit. A köztársasági elnök méltányossági jogkörben - indokolási kötelezettség nélkül - dönt, a miniszteri előterjesztés nem köti. Határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye, a kérelmező azonban adhat be újabb kérvényt.

A kegyelmi kérelem kizárólag a büntetésekre (szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás) és a mellékbüntetésekre (közügyektől eltiltás, kitiltás), továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátásra és a javítóintézeti nevelésre vonatkozhat.

A február 10-én két év letöltendő fogházbüntetésre ítélt Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász védője például az ítélethirdetés után bejelentette, hogy a kegyelmet kér Schmitt Pál köztársasági elnöktől. Erről még nem született döntés.