Többször bántotta már anyját, apját és két kiskorú lánytestvérét egy fiatal, autizmussal élő és szkizoaffektív zavar mániás típusában szenvedő férfi. A vidéken élő beteget már tizenegyszer utalták be pszichiátriára azért, mert erőszakosan viselkedett. Hiába szedi a gyógyszereit, élete végéig várható, hogy agresszivitása időnként fellángol, és a környezetére támad.
A szakorvosok szerint az önálló életre képtelen fiatalembert ki kellene emelni a családjából, és speciális intézetben elhelyezni, de a szülei nem találtak olyan helyet Magyarországon, ahol befogadták volna az agresszivitásra hajlamos beteget. Sehol nem vállalják a gondozását annak a fiatal, skizofréniában és borderline szindrómában szenvedő férfinak sem, aki ön- és közveszélyes, és a gyámjául kijelölt édesanyja többször csak a rendőrség segítségével tudta megfékezni.
Besegít a biztonsági szolgálat és az egész kórház
A két férfi édesanyja több más agresszivitásra hajlamos pszichés beteg szüleivel, gondozóival együtt Szabó Máté ombudsmannak panaszolta el tehetetlenségét. Az állampolgári jogok biztosa tavaly vizsgálatot indított az ügyben, és kiderült, hogy a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az ilyen erőszakos, agresszivitásra hajlamos betegeket felvegyék a pszichiátriai betegeknek fenntartott otthonokba. De nemcsak a jogszabályi háttér hiányzik: a hagyományos pszichiátriai osztályokon és intézetekben sem megfelelően kiképzett személyzet, sem megfelelő környezet nincs ahhoz, hogy az ilyen betegeket kezelni tudják.
A problémára az ombudsman vizsgálatánál kegyetlenebbül világított rá, amikor a hónap elején a szentesi pszichiátrián egy 34 éves beteg halálra verte idős szobatársát. A kórház azt mondta, hogy a "rendkívüli" eset idején az előírásoknak megfelelően végezték a betegellátást, a betegek felügyeletét pedig csak akkor tudnák megerősíteni, ha szigorúbb törvényekkel erre lehetőséget adnának nekik.
A pszichiátriai betegek túlnyomó többsége, 98-99 százaléka sem magára, sem a környezetére nem veszélyes, ezért a pszichiátriákon sem gyakoribb az erőszakos esemény, mint a hétköznapokban, de amikor előfordul, akkor nagy baj van - hangsúlyozta az [origo]-nak Kurimay Tamás pszichiáter. "Nagyon nehezen tudjuk egy hagyományos pszichiátriai osztályon kezelni az ilyen eseteket. Általában a biztonsági szolgálat vagy a rendőrség segítségét kell kérnünk, vagy megpróbálunk más osztályokról elég személyzetet összehívni, de ezek csak hirtelen, ad hoc megoldások, amelyekkel átmenetileg tudjuk kezelni az eseteket" - mondta a Szent János Kórház pszichiátriai osztályát is vezető Kurimay Tamás.
Már megtervezték
Az erőszakos pszichiátriai betegek kezelésének problémáira megoldást jelentene, ha speciális, magas biztonsági fokozatú osztályokra kerülhetnének. Magyarországon soha nem voltak még ilyen pszichiátriai osztályok, holott Európában évtizedek óta elterjedtek. Szabó Máté ombudsman ezért a vizsgálata eredményeként arra kérte a nemzeti erőforrások miniszterét, hogy hozzanak létre olyan speciális intézményt, ahol elhelyezhetnék azokat a pszichiátriai betegeket, akiket magatartásuk miatt sem otthon nem tudnak ápolni, sem pszichiátriai betegek otthonában nem tudnak ellátni.
A minisztérium már tavaly elkezdte a tervezést a pszichiátriai szakmai szervezetek bevonásával. Hogy pontosan mikor, azt nem árulták el az [origo] kérdésére, de a tervek szerint kétféle osztályt is nyitnak majd az agresszív betegeknek. A még diagnosztizálatlan betegeket az úgynevezett akut magas biztonsági fokozatú egységben kezelnék. Az államtitkárság szerint ezt az osztályt már építészetileg és orvostechnikailag is megtervezték, és az új Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) része lesz. A OPAI-t várhatóan egy meglévő kórházban fogják kialakítani, szóba került, hogy a Nyírő Gyula Kórházat alakítják át erre a célra, de felmerült az is, hogy a Szent István, a Szent László vagy a Merényi Kórházban helyezik el az új központot.
Speciális pszichiátriai szoba az eindhoveni mentális központban
A pszichiátriai szakma az Európai Pszichiátriai Társaság már meglévő tapasztalatai alapján egy háromlépcsős intézmény kialakítását javasolta a minisztériumnak - mondta az [origo]-nak a Magyar Pszichiátriai Társaság volt elnökeként a terv véleményezésében közreműködő Kurimay Tamás. Az intézetben három biztonsági fokozatú részlegen, elkülönítve kezelnék a nagyon súlyos, középsúlyos és enyhe állapotú betegeket, akik így mindig az állapotuknak megfelelő kezelést kapnák. Az államtitkárság válasza szerint a minisztérium ezt a javaslatot fogja megvalósítani háromszor tizenöt ágyon.
Markos nővérek és lebetonozott ágyak
"Úgy kell elképzelni ezt a speciális egységet, mint egy szokványos kórházi osztályt, de minden berendezés speciális: törésbiztosak az üvegek, a székeket nem lehet felemelni, rögzítve vannak az ágyak is. Nagyon kulturált környezetben kell megoldani a maximális biztonságot" - mondta Kurimay Tamás.
Egy ilyen magas biztonsági fokozatú intézményben speciális személyzetre, több orvosra és nővérre van szükség, mint egy átlagos pszichiátriai osztályon. "Ráadásul a személyzetnek fizikumban is fel kell tudnia venni a versenyt a betegekkel, egy ilyen osztályt nem lehet 50 kilós nővérkékkel működtetni" - mondta Kurimay Tamás. A külföldön működő magas biztonsági fokú intézményekben az interneten olvasható beszámolók szerint visszatérő probléma, hogy a betegek nagy része - az egyik angliai intézet lakóinak például több mint nyolcvan százaléka - túlsúlyos, így ha dühöngeni kezdenek, nehezebb megfékezni őket.
"Nagyon jó lenne, ha lennének ilyen osztályok, de hogy hogyan fognak megfelelő személyzetet találni ehhez a speciális feladathoz, azt nem tudom" - mondta az [origo]-nak Haraszti Gábor, aki vezető ápoló volt a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben, ahol a pszichés állapotuk miatt agresszív betegekkel is sokszor találkozott. "Ha éjszakára két ötvenkilós nővért osztottam be az egész osztályra, a 110 kilós beteg, aki nagyon haza akart menni, kisujjal lerázta őket. Ilyenkor csak a tapasztalat és a megfelelő attitűd nyújtott némi segítséget" - mesélte. Szerinte azért lenne nehéz személyzetet találni egy ilyen osztályra, mert kevés a szakképzett férfi ápoló, ráadásul nem szívesen megy senki olyan helyre dolgozni, ahol időnként a testi épsége is veszélybe kerülhet.
Beteg egy párizsi kórházban
A Lipóton nem volt lehetőség az agresszív betegek elkülönítésére, a területi beosztás alapján egy osztályra, akár egy kórterembe is kerültek az együttműködő páciensekkel, így a személyzetnek kellett megoldania nagyon szoros megfigyeléssel, hogy ne bántsák egymást. Haraszti Gábor azt meséli, néha az orvosokon is látta, hogy félnek egy-egy agresszív betegtől. "Előfordult, hogy reggeli műszakváltáskor a szigorú szabályok alapján engedéllyel rögzített beteg, aki megfelelően volt gyógyszerelve, még mindig dühöngött. Megkérdeztem a doktornőt, hogy felengedhetem-e, amíg ellátjuk, és bizony láttam a félelmet az orvoson is, amikor a beteg azt mondta neki, hogy ha felengedik, kitekeri a nyakát, majd le is köpte" - mondta. Ugyanakkor véleménye szerint, aki ilyen betegekkel dolgozik, az hamar megtanulja, hogy "ötven méterről megérezze az agresszió szagát". Ilyenkor fel kell készülni és meg kell előzni a bajt: tapasztalata szerint segít, ha az ápoló nyitottan, befogadóan közeledik a beteghez, vagy ha mellé áll, megértően fogadja a panaszait, gyorsan és higgadtan dönt, és mindig hív maga mellé szakmai segítséget.
Ágyúval verébre
Ha belátható időn belül meg is valósul az akut magas biztonsági fokozatú, 45 ágyas osztály, nem fogja megoldani az olyan betegeknek a problémáját, mint akikről a cikkünk elején is írtunk. A minisztérium tervei szerint a hosszú távon, akár élethosszig kezelésre szoruló agresszív betegek tartós intézeti gyógykezelését úgynevezett krónikus magas biztonságú egységekben oldanák meg. Kurimay Tamás szerint nehéz megbecsülni, a szakmának nem állnak rendelkezésére pontos adatok, de nagyjából százas nagyságrendű azoknak az embereknek a száma, akik ilyen ellátásra szorulnának az országban.
Az államtitkárság a krónikus egység kialakításának terveiről csak annyit írt, hogy a szakmai szervezetek mellett kikérték a Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság vezetőségének állásfoglalását is. Ez ma az ország legnagyobb, több mint hatszáz ágyas pszichiátriai intézménye.
A tartós kezelésre alkalmas magas biztonságú részlegeknek egyelőre a szakmai feltételeik sincsenek kidolgozva, így egyelőre azt sem lehet tudni, milyen beruházás, mennyi személyzet kellene ilyen osztályok kialakításához, és az állam mennyi pénzt adna azoknak az intézményeknek, amelyek vállalkoznak ilyenek kialakítására - mondta az [origo]-nak Bujdosó Zoltán, az intézet orvos igazgatója. Szerinte egy magas biztonságú részleg kialakítása "fantasztikus anyagi áldozatot" követel, egy ágy kialakítása akár tízmillió forintba is kerülhet. A probléma megoldását nemcsak ez akadályozhatja, Bujdosó szerint, ha elkötelezett is az állam, hosszú időbe fog telni, mire ezek az osztályok megnyithatnak.
Bujdosó szerint mivel Európában a magas biztonságú pszichiátriák elterjedtek az agresszív betegek kezelésre, Magyarország is ezt fogja alkalmazni, de szerinte "egyszerűbb, sallangmentesebb megoldások" is működhetnének. "Negyven éve vagyok a szakmában, egy olyan esettel sem találkoztam a sok ezerből, amikor ne tudtuk volna ezt a problémát megoldani, vagy legalábbis nem ekkora ágyúval kellett verébre lőni" - mondta az [origo]-nak.
"Ahogy a bűnözést nem lehet megszüntetni, nem lehet azt sem elérni, hogy egy skizofrén vagy mániás beteg ne legyen agresszív, hogy ne mosson be valakinek egyet. Ilyen nem lesz" - mondta. Kurimay Tamás szerint a magas biztonságú egységek az ellátórendszer hiányosságait nem fogják pótolni, de nagyban javíthatják majd ezeknek a betegeknek az ellátását.
Nem a Lipóton, nem tudni mikor, de azt ígérik, lesz Az egészségügyi államtitkárság szerint a magas biztonságú akut egységet magában foglaló új Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) megvalósíthatósági tanulmánya már elkészült, most egyeztetik a minisztériumban, de csak a kormány döntése után hozzák nyilvánosságra, így csak akkor fog kiderülni az is, hogy mikorra lehet valami a nagyszabású tervekből. Az új pszichiátriai intézet megalakítását a Semmelweis-tervben is sürgető feladatnak nevezte az államtitkárság, már csak azért is, mert az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása és az ágyszámcsökkentések miatt Magyarország Európában az utolsó előtti helyen áll a pszichiátriai férőhelyek tekintetében. Pedig bőven lenne kit gyógyítani: az ország vezető helyet foglal el a mentális betegségek elfordulásában, az alkoholizmust a terv szerint népbetegségnek lehet tekinteni, és a súlyos neurológiai, pszichiátriai krónikus problémák (például a demencia) emberek százezreit érintik. Az biztos, hogy az OPAI nem a Lipótmezőn üresen álló épületegyüttesben fog helyet kapni, és nem is lesz akkora, mint a közel ezer ággyal üzemelő OPNI volt. A szakma is azt a tervet támogatta, hogy egy kicsi, de a gyógyításon túl tudományos kutatómunkát is végző intézet jöjjön létre. Németh Attila, a tervek kidolgozását vezető Országos Pszichiátriai Központ szakmai igazgatója korábban azt nyilatkozta, az új intézet 205 ágyas lesz, és a magas biztonsági fokozatú egység mellett további speciális részlegei lesznek: például egy igazságügyi, vagyis forenzikus pszichiátriai osztály, ahol megfelelő körülményeket tudnak biztosítani az igazságügyi elmeszakértői megfigyelésekhez, egy szenvedélybetegekre specializálódó rész, és külön részleg foglalkozna a krízisbe került serdülőkkel. Németh Attila 2010 decemberében azt nyilatkozta, hogy reményei szerint már 2011 tavaszán megnyithat az új intézmény, egyelőre azonban még a helyét sem jelölték ki. Szerettük volna megkérdezni Németh Attilát az OPAI és a magas biztonságú egység terveiről, de napokig nem értük el telefonon, és az üzenetünkre sem reagált. |