Az Alkotmánybíróság megfúrhatja a kormány kedvenc ügyeit

A jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonása, a bírósági büntetések miatt kiszabható különadó és a kiemelt perek áthelyezése is veszélybe kerülhet, miután az ombudsman az Alkotmánybíróságnál megtámadta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Bár a kormánytöbbség alkotmányos erejű törvénynek szánta a jogszabályt, Szabó Máté vitatja ezt, és azt kéri az Alktománybíróságtól: mondja ki, hogy az átmeneti rendelkezések ellentétesek magával az alaptörvénnyel.

Több, kiemelten fontos ügyben okozhat komoly fejfájást a kormánynak az Alkotmánybíróság (Ab), ha helyt ad annak a beadványnak, amelyet Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa nyújtott be, és amelyben az új alaptörvény tavaly december 30-án elfogadott és szilveszterkor kihirdetett átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítését kéri a testülettől.

Veszélybe kerülhet például az az Európai Bíróság által is támadott rendelkezés, amely lehetőséget teremt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonására, így közvetve lehetőséget biztosít a kormánynak arra is, hogy idő előtt leváltsa Simor András jelenlegi jegybankelnököt.

Ugyancsak az átmeneti rendelkezések közt szerepel, hogy új adót kell kivetni, ha az Ab vagy az Európai Bíróság döntése miatt az államnak fizetési kötelezettsége támadna. A jogszabály kiterjeszti az Ab jogkörének korábban sok vitát kiváltó korlátozását is: előírja ugyanis, hogy hiába csökken a nemzeti össztermék 50 százaléka alá az államadósság, a testület továbbra sem bírálhatja el azokat az adó- és költségvetési törvényeket, amelyeket még magasabb államadósság idején hoztak.

Bizonytalan státuszú jogszabály

Az átmeneti rendelkezésekről szóló jogszabály sokféle rendelkezést tartalmaz, a kommunizmus bűneinek elítélésétől kezdve egészen az alaptörvény napjának (április 25.) meghatározásáig. A parlamenti többség szándékai szerint ezek az átmeneti rendelkezések révén az alaptörvény részévé váltak, így az Ab nem is foglalkozhatna a megsemmisítésükkel. Szabó Máté beadványa viszont éppen ezt a státuszt vitatja, szerinte a jogszabály státusza csak "spekulatív módon" állapítható meg.

A jogszabály már a kommunizmus bűneiről szóló preambulumban "alaptörvényi rendelkezésnek" minősíti önmagát, később pedig kimondja, hogy "az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezik". Az ombudsman szerint viszont ezzel az átmeneti rendelkezések épp az alaptörvénnyel kerültek szembe. Az ugyanis kimondja, hogy "az alaptörvény Magyarország jogrendjének alapja", illetve "jogszabály nem lehet ellentétes az alaptörvénnyel".

A kommunizmus bűnei

Az átmeneti rendelkezések kommunizmusról szóló része az MSZMP-t és elődpártjait (KMP, MKP, MDP) nevezi meg felelősként többek közt a második világháború utáni többpártrendszer felszámolásáért, az 1956-os forradalom vérbe fojtásáért, illetve "mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött". A rendelkezés szerint az egykori állampártot terhelő felelősségben osztozik "a demokratikus átmenet során jogi elismerést nyert Magyar Szocialista Párt" is. Ennek oka a törvényjavaslat szerint, hogy az MSZP az MSZMP jogutódja, örököse "törvénytelenül felhalmozott vagyonának", haszonélvezője "a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyöknek", és "a pártvezetést is jellemző" személyi folytonosság is összeköti az állampárttal.

Az Alkotmánybíróságon már korábban is tudták, hogy előbb-utóbb el kell dönteniük, minek tekintik az átmeneti rendelkezéseket. Az átmeneti rendelkezések ugyanis számos olyan előírást tartalmaznak, amelyeket más ügyekben - például a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatban - benyújtott panaszok vizsgálatakor értelmezni kell. Szabó Máté beadványa most lehetőséget biztosít arra, hogy egyben, egyszerre döntsék el, hogyan értelmezik az átmeneti rendelkezéseket.

Felülírja az alaptörvényt

Az ombudsman mindenek előtt azt kéri az Ab-tól, hogy állapítsa meg: az átmeneti rendelkezések nem váltak az alaptörvény részévé, és nem tekinthetők az alaptörvény módosításának sem, majd ez után semmisítse meg az egész jogszabályt. Ha ennek esetleg a testület nem adna helyt, Szabó Máté arra kéri az alkotmánybírákat: az átmeneti rendelkezések preambulumát és 12 konkrét cikkelyét semmisítse meg, mivel azok ellentétesek az alaptörvénnyel.

Ezek - az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) által már január végén kritizált - cikkelyek nem a régi alkotmány és az új alaptörvény közti átmenetről szólnak, hanem végleges szabályok, amelyek több esetben is módosítják vagy kiegészítik az alaptörvényt. Ezeket a cikkeket decemberben aktuálpolitikai megfontolások alapján illesztették a kormánypártok az átmeneti rendelkezésekbe, például azért, hogy meggátolják az Ab-t bizonyos jogszabályok megsemmisítésében.

Ez a cél egyértelműen látszik abban a cikkelyben, amely lehetőséget ad az Országos Bírói Hivatal elnökének és a legfőbb ügyésznek, hogy a területileg illetékes bíróságról máshová helyezzen át a pereket. A parlament már tavaly nyáron módosította a büntetőeljárási törvényt (Be.), hogy az úgynevezett kiemelt ügyekben az ügyész ne csak az illetékes bíróság előtt emelhessen vádat. Ez azonban az Ab szerint alkotmányellenes, és "jogos kétséget kelt a bíróság pártatlansága tekintetében", ezért decemberben megsemmisítették a módosítást.

Megelőzni az Ab döntését

A kormánypártokat nem érte váratlanul az Ab döntése (korábban az [origo] is beszámolt arról, hogy egyes döntések idő előtt kiszivárognak a testülettől): az alkotmányügyi bizottság már egy héttel hamarabb, december 13-án módosító indítványt nyújtott be az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez, amelyben rögzítették, hogy az OBH elnökének és a legfőbb ügyésznek is joga van más bíróságra helyezni az ügyeket, ha ez szükséges ahhoz, hogy "ésszerű határidőn belül" elbírálják az őket.

Szintén egy előre látható alkotmánybírósági döntést próbált megelőzni a parlamenti többség azzal, hogy az átmeneti rendelkezések közt rögzítette: az egyházakra vonatkozó sarkalatos törvényben taglétszámhoz, meghatározott idejű működéshez, történelmi hagyományokhoz és társadalmi támogatottsághoz kötheti az úgy nevezett elismert egyház státusz megszerzését. Ennek azért lehet nagy jelentősége, mert az alaptörvény garantálja ugyan a vallásszabadságot, de a törvény nem biztosítja minden közösségnek az egyházi státuszt.

Beadványa végén Szabó Máté jelezte azt is: álláspontja szerint a fenti rendelkezések közül több önmagában is alkotmányellenes, és ha az Ab nem semmisítené meg mindet, akkor "szükség szerint" újabb indítványt fog beadni, amelyben külön is kifejti az egyes rendelkezésekkel kapcsolatos aggályait.