Alkotmányos garanciákat vár a Velencei Bizottság

Túl nagy hatalom koncentrálódik az OBH elnökének kezében a tekintélyes jogászokból álló Velencei Bizottság szerint. A testület pénteken fogadja el jelentését, amelyben a hvg.hu információi szerint azt javasolják: a garanciák biztosítása érdekében Magyarország módosítsa az alaptörvényt is.

A magyar alkotmány módosítását is szükségesnek tartja az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása érdekében a Velencei Bizottság (VB) - írja egy birtokába került tervezetre hivatkozva a hvg.hu. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó szervezeteként működő VB pénteken tartja következő ülését, amelyen a magyar jogszabályok vizsgálata lesz az egyik napirendi pont.

A korábban az alaptörvényhez is ajánlásokat megfogalmazó VB eddig elsősorban az igazságszolgáltatás reformjával és az egyházügyi törvénnyel foglalkozott, ezekről február végén Budapesten konzultáltak a magyar kormány képviselőivel. A VB ugyanakkor már összesen kilenc magyar törvényt vizsgál: a választási törvényt, az információs szabadságról, alkotmánybíróságról, az ügyészségről, a kisebbségekről és a családokról szóló törvényt és az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit.

Túl nagy hatalom egy kézben

A VB jelentése elismeri, hogy szükség volt a magyar igazságügy reformjára, és jó elemeket is talált a törvényben. Felhívja viszont a figyelmet arra, hogy a reformok egésze az igazságügy függetlenségét fenyegeti. A fő gondot az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének kezében koncentrálódó túlzott hatalomban látják, hiszen egy személyben hozhat döntéseket. A tervezet szerint nincs még egy olyan tagállama a 47 országot tömörítő Európa Tanácsnak, ahol ennyire koncentrált hatalom lenne egy kézben.

A VB szerint emiatt az igazságügyi a reform alapvető részei nemcsak ellentétesek az igazságügyre és különösen annak függetlenségére vonatkozó európai standardokkal, de az Európai Emberjogi Konvenció tisztességes eljáráshoz való jogról szóló hatodik cikkelyével is. A megfelelő garanciák biztosításához a VB szükségesnek tartja az alaptörvény módosítását is. Erre viszont kicsi az esély, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i beszédében épp azt ígérte: megvédik az alaptörvényt.

Pénteken a VB várhatóan elfogadja az egyházügyi törvényről szóló jelentést is, amely úgy fogalmaz: a törvény ugyan alapjaiban megfelel a vallásszabadság európai alapelveinek, viszont számos önkényes feltételt támaszt az egyházként való elismeréshez. A Velencei Bizottság ezért felülvizsgálná az egyházak elfogadásának gyakorlatát. Kifogásolja a vélemény azt is, ahogy minden átmenet nélkül hirtelen több száz egyház veszítette el egyházi státuszát.

Kellemetlen eljárás

A Velencei Bizottság eredetileg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) úgynevezett monitoringbizottságától kapott felkérés alapján kezdte vizsgálni a magyar jogszabályokat. Ebben a testületben tavaly március óta zajlik egy előzetes vizsgálat, amelynek célja eldönteni, indítson-e az ET átfogó vizsgálatot, úgynevezett monitoringeljárást Magyarországgal szemben a demokrácia helyzetéről, az emberi jogok érvényesüléséről.

Kivételes döntésnek számítana, ha valóban elindulna a vizsgálat, hiszen egy hallgatólagos megállapodás szerint az Európa Tanács nem monitoroz EU-tagállamokat. Korábban voltak ugyan ilyen kezdeményezések, de ezeket rendre elutasították. Egy ilyen vizsgálat ugyan akár évekig is eltarthat, és nincs igazi kényszerítő ereje a megállapításainak, de már az eljárás megindulása is rendkívül kellemetlen lenne a magyar kormány számára.